Jövőre kezdődhet a Városligetbe tervezett új Nemzeti Galéria építése, a projekttel kapcsolatos tavalyi történéseket látva azonban kérdéses, hogy erre sor kerül-e – írtuk meg szerdán, amivel kapcsolatban néhány órával korábban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is megosztotta a véleményét.
Talán ezek hatására adott ki csütörtökön hosszú sajtóközleményt a Városliget Zrt., amiben többek közt arról írnak, hogy
Magyarország kormánya ahogy eddig, úgy továbbra is elkötelezett az Új Nemzeti Galéria városligeti felépítése mellett, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megújult Városliget Európa legkomplexebb és legvonzóbb kulturális negyedévé váljon és így az egész világ számára látható módon felkerüljön Európa kulturális térképére – ami egy kiemelkedő kortárs építészeti minőséget képviselő művészeti múzeum nélkül nem lehetséges.
Az írásban hozzáteszik: Az új múzeum terveit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki, a bírálóbizottság döntése alapján az építészeti Oscar-díjat jelentő Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda tervei alapján valósul meg az új épület. A tokiói székhelyű, immár 25 éves Sejima and Nishizawa and Associates – rövidebb nevén SANAA – építészeti stúdió 2004-ben robbant be a nemzetközi múzeumtervezési szcénába a kanazawai 21. századi Kortárs Művészeti Múzeummal, amellyel a Velencei Biennále Arany Oroszlán-díját is elnyerte. A japán építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján. Terveik alapján valósult meg például a Louvre Lensben megnyílt múzeuma, vagy a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum.
A sajtóközlemény ezután a tervezett épület céljáról, illetve várható belső tartalmáról is beszámol: ezek szerint a korábban elbontott Petőfi Csarnok helyén megépíteni vágyott új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja majd be. Ezzel a Szépművészeti Múzeum visszatér majd eredeti hagyományához, hiszen Magyarországon az ötvenes évek óta nem látott módon együtt mutatja majd be a hazai és nemzetközi képzőművészet remekeit, úgy, ahogyan az Európa-szerte megszokott.
Az Új Nemzeti Galéria a magyarországi és az európai képzőművészet modernkori fejlődésének folyamatát dokumentáló legnagyobb hazai múzeum lesz, ami a XIX. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi s mutatja be a magyar és az egyetemes művészettörténet kiváló alkotásait. Az épület a leírás szerint egy olyan, világviszonylatban is korszerű, a XXI. századi kihívásoknak megfelelő, közel 50 ezer négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk kiemelkedően gazdag anyagához.
A sajtóközlemény hozzáteszi: az új épület helyén korábban több mint százharminc évre visszamenőleg épületek álltak – 1885-ben itt nyílt meg az Iparcsarnok grandiózus épülete –, ezért megvalósítása semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent.
A Liget Budapest-projekt mögött álló cég írásából kiderül, hogy az évek óta folyó munkák teljeskörű megvalósítása
jelentősen, több tízezer négyzetméterrel bővíti a Városliget zöldfelületét, a projekt kezdetén lévő 60 százalékról 65 százalékra, az egyéb, korábban lebetonozott területek visszazöldítése révén,
a gondolatmenetben nem adnak azonban választ arra, hogy az új múzeumépületet miért éppen egy újra zöldíthető területre álmodták meg.
Az Új Nemzeti Galéria érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik – írják a záró bekezdésben, majd a cég arról mesél, hogy
Amennyiben az Új Nemzeti Galéria kivitelezése 2025-ben megkezdődhet, az intézmény még ebben az évtizedben megnyitja kapuit a Városligetben, így néhány év múlva az egész világon egyedülálló módon egyetlen sétatengelyen lesznek bejárhatóak a fotográfia, a néprajz, a zeneművészet és a képzőművészet legjelentősebb nemzeti kiállítóhelyei – olvasható a szövegben.
