Orbán Viktor az Európai Unió fenegyereke, a teljes központosítást célzó kulturális törvény nem is volt soha napirenden, a párizsi olimpia nyitójelenete pedig egy woke manifesztum volt, ami az antik és keresztény–zsidó kultúrkör eszményeinek a leváltását hirdette meg – többek között ezekről beszélt az Indexnek adott interjújában Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Baán júniusban kapott újabb ötéves megbízást Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztertől a múzeum vezetésére, elmondása szerint arról egyébként nem tudott, hogy a miniszter néhány nappal ezután lemond. A korábban Csák által tervezett, a kultúra teljes központosítását célzó kulturális törvényről, ami az Index értesülései szerint júliusban, a Nemzeti Kulturális Tanács ülésén, lekerült a napirendről, Baán azt mondta:
A kulturális törvény úgy került le a napirendről, hogy igazából még nem is volt rajta. Ez inkább egy alapos előkészítő munka és gondolkodási keret volt a kulturális intézményrendszer struktúrájáról és jogszabályi környezetéről. Csák miniszter úr is mindig azt mondta nekem, amikor jeleztem neki a törvényi koncepcióval kapcsolatos észrevételeimet, hogy van még idő, a koncepciót, annak számos elemét még korántsem tekinti véglegesnek.
Szó esett a párizsi olimpia megnyitóján bemutatott jelenetről is, ami sokak szerint Az utolsó vacsorát idézte meg, drag queenekkel. Baán szerint nem biztos, hogy a műsor Leonardo művére játszott rá, elképzelhető, hogy (ahogy utólag a rendező is elmondta) a görög–római panteon szereplőit ábrázoló „istenek lakomája” inspirálta, a jelenet üzenete szempontjából viszont ez valójában lényegtelen, az üzenet ugyanaz:
Ez egy rendkívül alaposan végiggondolt woke manifesztum, vizuális küldetésnyilatkozat, amely az európai kultúra legfontosabb gyökereit jelentő antik és keresztény–zsidó kultúrkör eszményeinek a leváltását hirdeti meg. Azzal, hogy Athéné, Aphrodité, Apolló vagy – akárcsak „véletlen egybeesés” okán – Jézus és az apostolok helyére nőimitátorokat és transzvesztitákat ültet a sokszínűség és az elfogadás jegyében, egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: mi új isteneket adunk nektek a régiek helyett!
– mondta.
A főigazgató szerint hasznos, hogy Párizs a megnyitóval elmondta, kik is ők, mert „így legalább tudjuk, hányadán állunk”. Szerinte a woke mozgalom, „egyenlősítő szektaként”, igazából nem elfogadást, hanem azonosulást vár el.
A főigazgató az interjúban elismerte, hogy a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra tervezett kereszt, technikailag, ugyanolyan gesztus, mint a párizsi nyitójelenet, csak épp az ellenkezőjét állítja. A kormány, szerinte, „termékeny konfliktust” generált a kereszt ötletével. „Mindegy, mi lesz a konfliktus kimenetele, a lényeg, hogy minél markánsabban váljanak láthatóvá a különböző álláspontok, az egymással szemben álló érvek és történetek” – mondta.
Orbán Viktor az ukrajnai háború kapcsán került szóba, Baán szerint tudatos és a miniszterelnök szívének kedves szerepválasztás, hogy ő lett az Európai Unió fenegyereke, ez ugyanis lehetőséget ad neki, hogy „olyasmiket mondjon ki, olyan összefüggéseket és lehetőségeket fogalmazzon meg a nemzetközi politikai porondon, amire a többiek így még nem gondoltak, vagy ha igen, akkor azt nem gondolják kimondhatónak”.
A fenegyerek-státusz már mintegy kötelezi, hogy az Európai Tanácsban, azaz az európai első számú vezetők legszűkebb klubjában időről időre szembemenjen a fősodorral, aztán váratlanul ajánljon egy nehéz közös ügyben egy briliánsan egyszerű megoldást; legyen kiszámíthatóan kiszámíthatatlan, de közben tartsa meg minden ígéretét; mutassa meg, hogy mit is kellene tenniük, ha igazán jól akarnák végezni a dolgukat. Aztán egy bizalmas beszélgetésben azt is mutassa meg nekik, hogy jobban megérti a személyes politikai dilemmáikat, mint a közvetlen munkatársaik
– fogalmazott Baán, aki szerint bár Orbán emiatt nem kerülheti el, sőt egyenesen keresnie kell a konfliktusokat. A miniszterelnök hajlamos a csínyekre is, ismerte el, de közben pontosan érti a hatalmi rendszerek működését.
