Kultúra

A Scooter kétszer annyiba kerül, de még van, ahol egy ezresért mozizhatunk – így drágult a kultúra öt év alatt

Vasvári Tamás / MTI
A Scooter koncertje az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (EFOTT) a Velencei-tó északi partján, Sukorón 2021. augusztus 12-én.
Vasvári Tamás / MTI
A Scooter koncertje az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (EFOTT) a Velencei-tó északi partján, Sukorón 2021. augusztus 12-én.
Merje bárki azt mondani, hogy az egyébként is méregdrága Sziget egyre drágul: egy külföldi számára például öt éve ugyanannyiba kerül. Miközben a hazai kultúrafogyasztást próbáltuk beárazni azzal a nem meglepő tanulsággal, hogy a mozi, a múzeum, a koncertek, a fesztiválok és a színházak is jócskánt megdrágultak, érdekes anomáliára bukkantunk: nem a Sziget-jegy drágul, a forint romlik.

Nem az a kérdés, hogy mi drágul, hanem hogy épp mennyire – nagyjából ez jellemzi a fogyasztást a pandémia által megcibált, majd a háborús helyzett által tovább sújtott gazdasági helyzetben. Hatványozottan igaz ez a kultúrafogyasztásra, ráadásul így, hogy az alapvető szükségleti cikkekre is többet kell költeni az inflációt jellemzően nem követő fizetésekből, a kultúrára marad a legkevesebb. De nemcsak a fogyasztók, a szolgáltatók is bajban vannak, így állt elő az a helyzet, hogy kevesebb pénzből kell egyre többet költeni a szórakozásra, miközben az intézmények is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

Kutatásunkban azt néztük meg, 2019-hez képest hogyan nőttek meg az egyes területek jegyárai. Mozi, színház, koncert, fesztivál, múzeum – azon a téren semmi meglepő nincs, hogy mind drágult, a legtöbb ráadásul nagymértékben, mégis akadtak egészen meglepő megállapításaink.

Többek közt arról, hogy bizonyos szempontból öt éve nem drágult a Sziget, a Scooterért ma kétszer annyit kell fizetni, és van még város, ahol lehet ezer forintért mozizni.

Szajki Bálint / 24.hu A 2022-es Sziget Fesztivál.

A módszertanról

Az összehasonlításhoz az elmúlt öt évet vettük alapul – azért épp ezt, mert 2019-ben még nyoma sem volt az olyan globális kríziseknek, mint amilyen a világjárvány vagy az ukrajnai háború, amelyek következményei azóta vastagon rányomták a bélyegüket a gazdasági helyzetre, így a kulturális területekre is. A számok terén a többi között a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodtunk, ám mivel az országos átlagáraknál konkrétabb számokat szerettünk volna látni, budapesti és vidéki intézményeket választottunk ki azzal a céllal, hogy jegyáraikat összehasonlítsuk. Meglepő tapasztalat volt, hogy kifejezetten nehéz kinyerni az online felületek segítségével az öt évvel ezelőtti adatokat, a legtöbb esetben maguknál az intézményeknél kellett erről érdeklődnünk. A jegyek esetében a teljes árú, helyszínen vett belépőkkel számoltunk. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH adatai alapján a bruttó átlagbérek 77 százalékkal emelkedtek a tárgyalt időszakban, 2019 első negyedéve és 2024 februárja között.

Nagyot drágult a mozi, de még így is ez a legolcsóbb otthonon kívüli szórakozás

Míg a kulturális területeket általánosan jellemzi az infláció és a megnövekedett költségek miatti drágulás, addig a mozi esetében más tényezők is közrejátszanak ebben: előbb a pandémia, majd a hollywoodi sztrájk miatt bénult meg a filmipar. Ez a filmkínálat lesoványodását is jelentette, amely ugyan bizonyos szinten szerepet játszik a hazai jegyárak emelésében is, a kutatásunk során azonban azt tudtuk meg, hogy a magyar mozikat nem a kevesebb film, hanem sokkal inkább az egekbe ugró üzemeltetési költségek késztetik emelésre.

A KSH adatai szerint 2019-ben átlagosan 1630 forintért lehetett moziba menni, ez ugrott öt évvel később 2590 forintra, amely 59 százalékos emelést jelent. Ez az országos átlag, amelyben benne van fővárosi multiplex és a kisvárosi mozi is, így megnéztük, hogy vidéken, illetve Budapesten miként alakultak a jegyárak.

Az átlagnál többet fizetnek azok, akik a legnagyobb országos mozihálózat, a Cinema City előadásaira vesznek jegyet, a teljesárú, 2D-s vetítésekre Budapesten jelenleg 2900 forintba kerül egy belépő.

Egy páros mozizás tehát, ahol rágcsálnánk is valamit a film mellé – a kis üdítő-kis popcorn kombó 2150 forint –, már nem áll meg tízezer forint alatt.

Farkas Norbert / 24.hu

A kisebbek sem maradnak el sokban tőlük: a budapesti művészmozikban egységesen 2600 forint a belépő a már említett kategóriában. A Cinema Citynél egyébként nem meglepő a drágulás, jellemzően évente emelnek, legutóbb 2023 végén ugrott meg a belépők ára, 2500 forintról 2900-ra. Összehasonlításként: öt évvel ezelőtt a budapesti multiplexekben 1850 forint volt a teljes árú jegy a 2D-s vetítéseken, ez 57 százalékos emelkedést jelent öt év alatt.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik