Az elmúlt hónapok hazai építészeti közbeszédét uraló, az egykori Rádió-épületek többségének pusztulásával járó Pázmány-projekttel kapcsolatban hétről hétre kerülnek nyilvánosságra a különböző részletek, a terület várható jövőjéről azonban még mindig nem lehet biztosat tudni. A tervezett bontási munkák a tavalyi év végén ugyan engedélyt kaptak (ezek részleteit itt mutattuk be), a kézzelfogható változások azonban továbbra sem kezdődtek meg, sőt, az önkormányzat, illetve a civilek közös erővel próbálják megállítani a kiemelt projektet.
Az ügyben a kerület közigazgatási pert indított, valamint az Alkotmánybíróságot is megkereste, sőt, januárban a kormánypárti és a kerületi képviselők teljes egyetértésben eldöntötték: nem vonják vissza a tömbre kiterjesztett változtatási tilalmat, sőt, a Fővárosi Kormányhivatalt vezető korábbi kerületi vezető, dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatát kérték.
A Pázmány-álom január 17-án aztán új szakaszához érkezett: az építtető Építési és Közlekedési Minisztérium eljuttatta a Kormányhivatalhoz az építési engedélykérést, aminek az cikkünk megjelenéséig nem adott zöld utat. Rövidesen kiderült, hogy a munkák során a leendő épületeket körbevevő utcák, illetve a Pollack Mihály tér parkolási rendje, valamint átjárhatósága is megváltozhat, erről azonban egyelőre sem Józsefvárossal, sem a Budapest Közút Zrt.-vel nem született megegyezés.
Február közepén a kerület vezetése bejelentette: hosszú idő után újraindulnak a tárgyalások Lázár János minisztériuma, illetve az állam, valamint az önkormányzat között, ennek oka azonban nem vált világossá, noha lapunk információi szerint egyértelmű, hogy a helyi fideszes képviselők sem nézik jó szemmel a terveket,
A nemrég az Oscar-díjas Francis Ford Coppola által is meglátogatott 22-es, illetve Eugenio Pacelli bíborost (a későbbi XII. Piusz pápát) is látott 6-os számú stúdiók lebontását is magában foglaló állami törekvés eredményeként felépíteni vágyott új óriásokról korábban több cikkben is publikáltunk részleteket, nemrég azonban
Most ezek eredményeit foglaljuk össze.
A Károlyi-palota
A több ezer oldalas anyagban megtalálható tervlapokból egyértelművé vált, hogy a tervezők
A gróf Károlyi Lajos megbízásából, Ybl Miklós tervei szerint 1866-ra elkészült, majd három évtizeddel később neobarokk belsőkkel (Ludwig Behr, 1894-1897) gazdagodott saroképület megmaradt értékeiről, illetve állapotáról eddig szinte semmit sem lehetett tudni, az azonban köztudott, hogy
Ez az elmélet most megdőlni látszik, hiszen a telekbelsőbe szánt új oktatási épület szomszédos szárnyánál alig két méterrel alacsonyabb műemlékről az elmúlt két évben folyó feltárások során kiderült, hogy egy igazi kincsesbánya:
Ugyanígy járt a rég megsemmisült kertet a belső udvarral összekötő tér is, ahol
amit a február 15-i hatósági bejáráson az átriummal együtt élőben is láthattunk, fotót azonban a tulajdonos tiltása miatt nem készíthettünk róla.
A módszert pedig a palota több pontján is előszeretettel alkalmazták, így a köpenyfalak, illetve az álmennyezetek mögött gipszdíszekre, szép kőburkolatokra, műmárvány-felületekre és stukkókra bukkantak, de a korszak legfontosabb díszítőfestője, Lotz Károly a Pollack Mihály téri főbejáraton belépők elé táruló freskóinak egyike, a Vendégszeretet és bőség is megmaradt.
A látványtervek nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az eddig megtartandónak és felújítandónak vélt Múzeum utcai kerítés külső arcát tekintve megmarad ugyan, de valójában szinte teljes egészében újraépítik: csak a kő lábazat marad meg, a pillérek, illetve az értéket valóban nem képviselő modern kapu pedig eltűnnek.
Az itt tervezett munkák során a szintszám, illetve az alaprajz nem változik,
- az udvar felőli előlépcsőt azonban hasonló, de nem azonos utódra cserélik,
- egy belső lépcsőház visszakapja az egykori arcát,
- egy 1945 után született társát pedig elbontják.
A négyes metró vágányai fölött álló épületet a tervek szerint könyvtárként fogják majd hasznosítani, díszkertjének egykori képére való visszaállítása pedig biztosan elmarad. Zöldítés a projekt végigfutása esetén persze azért végeznek, hiszen az új fák egy hullámzó, változó talajvastagságú terület mikrodombjain kapnak majd helyet, az új kert középpontjában pedig az egykori vízmedencét és szökőkutat kortárs módon akarják megidézni.
A Szentkirályi utcai szomszédos bérház falához a tervezők mindemellett egy üvegdobozt is ragasztanának, amin át a hallgatók elérhetik a földalatti sportlétesítményt:
utat engedve az egyetemi testnevelésórák mellett a kézilabda-, kosárlabda- és röplabdamérkőzéseknek, edzéseknek, versenyeknek, de tornaszerek egész sorának, valamint spinning, crossfit, aerobik, fitnesz- és edzőtermi eszközöknek is maradna tér.
Az Esterházy-palota
A tömb másik kiemelt műemléke, a Baumgarten Antal tervei nyomán 1871-1873 között megszületett Esterházy-palota homlokzati rekonstrukciójának részeként visszatérhet majd a távlati képet megváltoztató ballusztrádos attika, a belső értékek pedig természetesen szintén mind megmaradnának.
Ezekből a különböző dokumentumok szerint meglepően sok van, a két világháború között a kormánypárt, az 1940-es évek első felében a Nemzeti Múzeum által használt, majd 1946-1949 közt köztársasági elnöki palotaként használt épületben
az elmúlt másfél évszázadot, ezekhez pedig
Az épület egyik alagsori szobájában információink szerint az elmúlt években több fontos emléktáblát is tároltak: ezek egyike épp a már említett későbbi XII. Piusz pápa látogatásának állít emléket.
A védett palotánál sem a szintszámban, sem az alaprajzban nem várható semmiféle változás, egy lifttel, illetve egy kisebb földalatti területtel azonban bővítenék, így kapcsolat jön létre a néhány lépésnyire tervezett új épülettel.
A Stúdiópalota
A Magyar Rádió – jelenleg még a helyén lévő, az utód rajzain azonban már nem látszó – feliratot hosszú évtizedeken át büszkén magán viselő Bródy Sándor utca 5-7. számú épületnek a jó része biztosan eltűnik – írtuk meg decemberben, most azonban az új traktusok részletei is véglegessé váltak: eszerint a kollégium vasbeton szerkezete tényleg a középfőfalnál, azaz a mai utcai szárny felezővonalánál kezdődik majd, az állva maradó falak és az új részek pedig
Az is egyértelművé vált, hogy a tető, illetve a harmadik emelet feletti födém a megmaradó kis részről is eltűnik majd,
A jelenleg a magyar modern építészet egyik sarokpontjának tartott Pagodát (Szabó István, 1949) rejtő belső udvart a rajzok szerint mindezeken túl üvegtetővel fedik majd le. A bontási engedélykérésben óvatosan bontandóként jelölt Pagoda sorsa egyelőre még nem ismert: néhány héttel ezelőtt kiderült, hogy a Városligeti fasorban rövidesen saját otthonhoz jutó Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szívesen befogadná azt, de forrásainak szerint az sem tűnik kizártnak, hogy az MTVA Kunigunda útján lévő területére fogják áthelyezni.
Az új óriás
A diákok a kollégiumon átjutva juthatnának el a közel húsz méter széles belső kertbe, aminek túloldalára a tervezők a szabálytalan alakú oktatási épületet álmodtak meg:
A dokumentumokban természetesen a terület Szentkirályi utca felőli teresedésének méretét is véglegesítették: az huszonkét méter mélységig nyomulhat majd be a tömbbe, úgy, hogy a mellette futó aszfaltcsíkot is azonos burkolattal fednék, így végső soron egy
alatta 42 autót elnyelni tudó mélygarázzsal, aminek kijárata a már említett Bródy Sándor utca felé nyílik majd.
A diákok és járókelők fölé az ókeresztények által előszeretettel épített különálló harangtornyok (campanile) modern, közel 28 méter magasra törni vágyó verziója magasodhat, egyszerre utalva a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fenntartójára, valamint arra, hogy néhány lépésnyire ott az egyelőre ismeretlen befogadóképességű imaterem és a kápolna.
A homlokzatok legmagasabb pontján 31,01 méterre a járdaszint fölé emelkedni kívánó, némi túlzással összenőtt kockáknak is nevezhető épületek arca nem igazán tér majd el egymástól, hiszen a tetejükre napelemek, illetve palaszürke titáncink lemezburkolat kerülhet, a rejtett gépudvart pedig antracit színű fémlamellák takarnák el.
A belső terek részletei is ismertté váltak: most már biztosan tudni, hogy
A több adatát tekintve a rendelkezésre álló – a kormányzati kiemelésnek köszönhetően tágított – beépítési határokat feszegető beruházásban az új épületek mindössze tizenöt centiméterrel maradnak majd el a 28 méteres maximális párkánymagasságtól, a terepszint alatti beépítést pedig csak egyetlen százalékkal (75 helyett 73,95) szorították a felső határ alá.
Az ezer adagos konyhával számoló tervcsomagból minden kétséget kizáróan nem derült ki, hogy hány hallgató, illetve hány kollégista fordulhat majd meg napi szinten a tömbben, két árulkodó adat azonban mégiscsak feltűnik: a vízfogyasztást 3774 hallgatóra, a kollégiumot pedig 224 vendégre, illetve bentlakóra méretezték.
A bontások oka
A dokumentumok egyikéből az értékes stúdiókat, illetve a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) általunk is bemutatott alternatív terve szerint többségükben átépíthető épületeket rejtő együttes bontásának részletes magyarázatára is fény derült: a 2023 tavaszán született építési engedélyes környezetvédelmi tervfejezet szerint
A dokumentum a városszerkezet rehabilitációját jelöli meg a radikális beavatkozás legfőbb okaként, hozzátéve, hogy az egykori archívum- és irodaépületet a műszaki állapotuk ellenére ítélték bontandónak, hiszen
akadályozzák a campus logikus és áttekinthető új rendjének kialakítását,
a 22-es stúdiót is magában foglaló Szentkirályi utcai épületek eltűnése pedig
kelet-nyugati átjárhatóság megteremtése és a kialakítandó központi tér, illetve az alá megépítendő mélyparkoló miatt szükséges.
A szakvélemény hozzáteszi: a további tervezett kiradírozások azért megkerülhetetlenek, mert a meglévő épületek csak komoly átépítésekkel tudnának eleget tenni az új funkcióknak, a felszín alatti parkolót pedig csak a Bródy Sándor utcában tudják a felszínre hozni, ami szintén nagy mértékű átfaragást vonna magával.
A leírás a Pagoda eltűnésének miértjére is válaszol: arra azért van szükség, mert a Stúdiópalota megmaradó részéhez kapcsolni vágyott új kollégiumi szárny által körbezárt udvart alápincézik, így
A három utca, illetve egy tér által közbezárt területen álló harmincöt fa sorsa mostanáig szintén nem volt ismert: a vonatkozó felmérések szerint közülük három a betonba, illetve a kerítésbe való benövése miatt biztosan kivágandó, további nyolcnál pedig a rossz állapot, valamint az öntözés hiánya a kampuszon kívülre való költöztetést javasolják. A többi esetben a felmérést végző cég kisebb-nagyobb visszavágásokat – ez két esetben a magasság harmadára való csökkentést –, illetve későbbi felülvizsgálatokat javasolt, így elmondhatjuk, hogy a növényállomány egy része a következő években így vagy úgy eltűnhet a Palotanegyedből.
A problémák
Az Önkormányzat, illetve a civilek – a fentiek fényében talán nem meglepő módon – továbbra sem elégedettek az ügy lefolyásával, a terület méretét érintő viták pedig továbbra sem zárultak le: a leendő bontási és építési területtel szomszédos Szentkirályi utcai lakóházak egyike információink szerint úgy érzi, hogy a fém építési konténerek
egy másik pedig
Ezeket a problémákat, valamint a korábban többször hangoztatott túlépítés vádját – ezt a civilek és a kerület szerint a túl sok funkció túl kevés helyre való bezsúfolása okozza – az Országos Építészeti Tervtanács a munkák 2023 májusi bírálatakor nem vette számításba, sőt, úgy gondolták, hogy a tervezett nagy épület
A tagok ettől függetlenül javasolták a részletek finomhangolását, valamint egy frissebb, maibb architektúra létrehozását, sőt, a fehér, vagy bármilyen világos szín szalag- vagy pontszerű használatát javasolták.
A kerület vezetése a Pikó András polgármester, illetve Barta Ferenc főépítész részvételével zajló, a helyszíneknek csak egy igen kis szeletén folyó hatósági bejárás végén egy, az ellenvéleményét részletező levelet adott át a kormányhivatal munkatársainak, ebben pedig számos súlyos eljárási hibára is rámutattak.
Ezek közül egyértelműen a legfontosabb, hogy álláspontjuk szerint a hatóságnál történő iratbetekintés során megvizsgált dokumentáció hiányos volta miatt az
majd rámutattak, hogy az ügyfélként bejelentkező telekszomszédok, illetve maga az önkormányzat is csak a tervcsomag leadása után három héttel látott rá a rajzokra és leírásokra, így mindössze néhány napjuk maradt a véleményük benyújtására. A kerület mindezen túl sérelmezte, hogy a Fővárosi Kormányhivatal nem függesztette fel az engedélykérést addig, míg az elindult perek nem érnek véget, sőt, azt sem érzik helyesnek, hogy az eseményre csak a döntés tervezett napján került sor.
Logisztikai kérdések
A hosszú hónapok óta feszült mederben folyó ügyben továbbra sem tudni, milyen úton szállítják majd el a keletkező törmelékeket, illetve kerülnek a területre az új építőanyagok. A folyamatra a bontást végző céget kereső közbeszerzés szerint 240 nap áll majd rendelkezésre, ez pedig azt jelenti, hogy a csomagban lévő hatástanulmány szerint létrejövő 23 328 tonnányi hulladékot (plusz az azbeszttartalmú anyagokat) a Palotanegyedben életben lévő súlykorlátozás miatt legfeljebb 3,5 tonnás kisteherautókkal lehet elszállítani – ez a rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen feladatnak tűnik, épp úgy, mint a 22 100 köbméternyi beton, kő, aszfalt és zúzott kő, valamint az ennek több mint négyszeresét jelentő talajmennyiség rövid idő alatt a területre való eljuttatása.
A lényegét tekintve alig félórás, jelen cikk szerzőjének részvételével tartott sétán a kormányhivatal készített ugyan jegyzőkönyvet, az azonban a korábbi hasonló esettel ellentétben nem tartalmazta a megjelentek adatait, a helyszínen, szóban elhangzott gondolatokat pedig a decemberi bejáráson tapasztaltakkal szembemenve nem rögzítették, így a kerület ügyvédje szerint nem tettek eleget az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) rendelkezéseinek.
Az építési hatóság a bejárást vezető munkatársa szerint az ő – a Pest Vármegyei Kormányhivataléval eszerint ellentétes – szabályaik szerint csak a látottak rögzítése kötelező, mindenféle véleményt és meglátást pedig írásban kell hozzájuk eljuttatni, még úgy is, hogy erre az adott pillanatban ismert helyzet szerint mindössze néhány óra maradt.
A jelen esetben döntő építési hatóság vezetőjének, Kosztyu Anikónak címzett kerületi levél hosszan, számos pontba szedve sorolta fel az ellenvetéseit. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- a helyszínrajzon nem látszik a bejáratok egy része, illetve a szomszédos épületek magassági értékei,
- az átnézeti tervről számos, a méreteket leíró, illetve arányokat érzékeltető rajzjel hiányzik,
- csak két metszetet töltöttek fel a csomagba, így nem tudható a szomszédokhoz való csatlakozások, illetve a lakóépületek állagmegóvásának mikéntje,
- a parkolóhelyek használhatósága nem igazolt, nem látszanak a méretek,
- nem tudni, hogy miként óvnák meg a szomszédos ingatlanok állagát,
- a szintterületek számításának idomtervén sok a fehér folt, vannak megkérdőjelezhető területek
- hiányos a Bródy Sándor utca 5-7., azaz a Stúdiópalota bontási fotódokumentációja,
- kimaradt az oktatási tömb bontási leírása,
- hiányoznak a védett épületek tervezői egyeztetései,
- nem világos, hogyan pótolnák a közterületről eltörölni vágyott parkolóhelyeket,
- a tervek nem felelnek meg az önkormányzat a településkép védelméről szóló rendeletének, ami a beépítés telepítési módját, illetve az épületek legmagasabb pontját is megszabja,
- méltatlannak érzik a fitneszközpontnak a nagy, rendezetlen tűzfal elé való elhelyezését,
- valamint nem tartják megfelelőnek a műemlékekkel való kapcsolatot.
A Fővárosi Kormányhivatalt irányító dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatára korábban a fideszes és ellenzéki képviselők ritka összefogásával felszólító kerület hozzátette: a tervezők mindezeken kívül figyelmen kívül hagyták a tervezési programot lezáró bírálóbizottsági ülés javaslatait, amiben javasolták a Szentkirályi utcai szomszédos házak benapozási körülményeinek javítását, és a mélygarázs bejáratának átgondolását.
Merre tovább?
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel a bejárást követően újra megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, ami válaszában elmondta, hogy a bontási közbeszerzés során
kiemelt értékelési szempont a minél innovatívabb és minél kevesebb zaj-, rezgés- és porszennyezéssel járó bontási technológiák alkalmazása,
így az állam minden bizonnyal úgy gondolja, hogy a munkák nyolc hónap alatt igenis véget érhetnek, beleértve a 3-3,5 méter vastag vasbeton falakkal rendelkező atombunker eltüntetését is.
A minisztérium keddi reakciójában arról is írt, hogy a Bródy Sándor utca feletti
majd hozzátette: a bontási és építési munkák az engedélyek megszerzése, illetve a sikeres közbeszerzési eljárások lefolytatása után indulnak, arról azonban nem ejtett szót, hogy nemrég újraindultak az önkormányzattal való tárgyalások, március elején pedig a szakembereket soraikban tudó, a várható együttműködés felé bizalommal lévő civilekkel való együttműködés is kezdetét veszi. Kérdés, hogy ez milyen eredményt hoz majd, főleg, hogy a megnyíló kommunikációs csatornák csak addig maradnak nyitva, míg a kormány nem hirdeti ki a bontási folyamatot végző cég nevét, illetve nem írja alá velük a szerződést.
