Kultúra

L. Simon László: Nem biztos, hogy jól osztjuk el a kulturális pénzeket

MTI / Vasvári Tamás
MTI / Vasvári Tamás

Nem biztos, hogy ezt a pénzt jól osztjuk el. Vannak olyan területek, ahova jóval kevesebb pénz is elég lenne, viszont vannak olyan területek, ahova meg kifejezetten forrást kéne alokálni

– mondta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Tusványoson pénteken egy pódiumbeszélgetésen, ahol rajta kívül Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár vett részt.

L. Simon László a Telex tudósítása szerint elismerte, hogy a magyar kormány az Európai Unióban valóban élre tört a kultúrára fordított pénzekben, de szerinte korántsem ilyen fényes a helyzet, ha a kulturális nagyberuházásokat levesszük ebből az összegből. A rossz elosztásra példaként említette, hogy a diplomás muzeológusok átlagbére kisebb, mint a tanítóké, miközben a Petőfi Irodalmi Múzeum több állami támogatást kap, mint a 19 vidéki múzeum összesen. A gazdasági recesszió miatt szerinte most történelmi lehetőség adódik, hogy újragondolják a kulturális pénzek elosztását, és ez komoly feladat elé állítja a kulturális államtitkárt.

Závogyán Magdolna többek között arról beszélt, hogy szerinte 2010-12-ben megtörtént a kultúra rendszerváltása Magyarországon, amikor újrastrukturálták a kulturális intézményrendszert. Most annak jött el az ideje – mondta –, hogy ágazati szinten is rendezzék ezt a bizonyos struktúraváltást. Az államtitkár szerint azt kell végiggondolni a jövőben, hogy mi az állam szerepe a kultúra finanszírozásában, vagyis

mi az, ami szükséges, de elégséges az állam oldaláról.

Példaként azt mondta, rengeteg alulról szerveződő kulturális civil szervezet működött Magyarországon korábban, és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásainak megjelenése sok esetben pont az ellentétes hatást váltotta ki.

A kulturális államtitkár szerint tanulni kell az elmúlt 10-12 év hibáiból.

Demeter Szilárd felvetése volt, hogy „a magyar kultúra fejnehéz”, amivel azt kifogásolva, hogy az összes kulturális ingatlanfejlesztés Budapesten valósul meg. L. Simon szerint ezt tudomásul kell venni: a magyarság politikai, szellemi, kulturális fővárosa a kiegyezés óta Budapest. Szerinte egyébként nincs igaza Demeternek, mert az elmúlt 13 évben „a vidékre nagyon sok figyelmet fordított a kormány”, és rengeteg fejlesztés valósult meg vidéken is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik