2019 környékén egyszerre volt átok és áldás Star Wars-terméknek lenni: hiába támasztották fel 2015-ben ismét a messzi-messzi galaxist, az új trilógia leginkább fanyalgást, a Solo: Egy Star Wars-történet pedig egyenesen undort váltott ki a rajongókból. Egyedül a Zsivány Egyest zárták a szívükbe a nézők, ám a négy rossz filmre jutó egy jó nem a legjobb arány, pláne nem egy olyan univerzumban, amely talán a legönérzetesebb és leghangosabb rajongókat tudhatja magáénak. Épp emiatt váltotta ki a fejcsóválás és az öröm különböző arányú egyvelegét belőlük az a hír, hogy a Disney futószalagos Star Wars-gyárat szeretne csinálni, ahonnan spinoffok, sorozatok és filmek tömkelege potyog majd nagyon szaporán.
A mandalórin egyszerre nyugodott óriási és pillekönnyű felelősség – ha rossz lesz, úgysem lepődik meg senki, de mindenkinek megfelelőt úgysem tudnak csinálni –, bejelentésekor tehát sok minden volt a rajongókban: elsősorban félsz, hogy az animációs darabok után az élőszereplős vonal is a streamingre megy, ahol dollármilliókat remélve inflálják majd el a Star Wars-mítoszt Disney-ék. Félelem amiatt, hogy pont az egyik legnépszerűbb karakternek számító Boba Fettet mocskolja majd be a sorozat, hogy kisképernyőre száműzik az egyértelműen széles vászonra teremtett világot, hogy fellángol a Han Solo-eredettörténet által okozott PTSD, hogy ismét a mennyiség a minőség fölött elve érvényesül majd. A mandalórit tehát nagyon könnyű volt utálni már akkor is, amikor még egyetlen kockát sem látott belőle a közönség, hiszen úgyis csak a Disney kapzsiságának újabb megnyilvánulása lesz.
Arra viszont vélhetően sokkal kevesebben fogadtak volna, hogy épp ez fogja majd visszahozni a szériából régóta kiveszni látszó lelket. Jon Favreau és Dave Filoni véghezvitte a lehetetlent: bátran el mert távolodni a Skywalkerektől – majdnem két évadig bírta is ezt a sorozat–, és azt adta meg a rajongóknak, amire igazán vágytak, hogy végre ismét nyakig merülhessenek abban a világban, amit imádnak – anélkül, hogy ismét ugyanazokat a biztonsági köröket fussa a széria. Favreau-ék víziója sokszorosan kifizetődött, A mandalóri a göröngyös út ellenére lett óriási siker, amelyet talán az mutat a legjobban, hogy azonnal kikiáltották a Star Wars-univerzum megmentőjének. Űrwestern volt ez a javából egy igazi, szófukar westernhőssel, az atombombát mégis a cukiságfronton dobta le a sorozat, a Bébi Yodaként megismert Groguval egyszerűen nem lehetett mellélőni, olvadtak is a rajongói szívek tőle rendesen.
Tovább emelt a fényén, hogy nem csupán egy pont jókor, jól eltalált egyszeri siker volt, hanem az a bravúr is sikerült, hogy a második évad is ugyanazt a minőséget hozta, mint az első. Mindezt úgy, hogy időközben már záporoztak a további sorozatok, az animációs vonal mellett olyan igazi közönségkedvencek kaptak önálló sorozatot, mint Obi-wan Kenobi magával Ewan McGregorral, vagy épp Boba Fett – mindkettő csúnyán elbukott. Az élőszereplős vonalon belül A mandalóri mellett egyedül az Andor kapott kedvező kritikákat, amely ismét arra volt bizonyíték, hogy elsősorban azok a történetek aratnak sikert, amelyek nem ragaszkodnak görcsösen a fősodorbeli hősökhöz, és kicsit el mernek távolodni az agyonhasznált alapanyagtól.
Főzzünk abból, ami már kétszer bejött – gondolták a Disney-nél, és pofátlan biztonsági játékként álmodták meg a A mandalóri folytatását. A harmadik évad pont ugyanazt a videójátékokat is idéző receptet követi, mint az előző kettő: a nagyobb cél érdekében Din Djarinnak ismét különálló kihívások egész során kell átverekednie magát, mire eljutunk a nagy fináléhoz.
A mandalóri első évadában épp ez volt az igazán jó: a cselekmény ráérősen csordogált, és a fejvadász válla mögött volt lehetőség elidőzni az Star Wars-világ eddig nem látott szegletein. Univerzumépítés ez a javából, hisz megismertette e világ kisembereit, hétköznapi karaktereit, akikre eddig nem fecséreltek túl sok játékidőt a trilógiák. A folytatásnak már nem jön össze zökkenőmentesen az űrturistáskodás: Ennek leglátványosabb példája talán a harmadik epizód, amelyben a korábban megismert Dr. Pershing nem túl fényes sorsát követhetjük – nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az Andorhoz hasonlóan a rendszer – ez esetben nem a Birodalom, hanem az Új Köztársaság – működési struktúráit is bemutassa. Akár izgalmas is lehetne, de nem lesz az, elviszi a fókuszt az egyébként is meglehetősen fókuszálatlan cselekményről. Ehhez nagyban hozzátesz az is, hogy míg korábban szinte minden részben emlékezetes arcok keresztezték Groguék útját, ezúttal hiányoznak az első két évadot jellemző, megjegyezhető mellékszereplők.
A harmadik évad fő szálát a mandalóriak újraegyesítése és bolygójuk visszaszerzése jelenti, de egy Gideon moff alakú baljós árnyék is a főhősökre vetül, hisz ebben az univerzumban még a halottnak hitt karakterek is visszatérhetnek, a börtönbe zártak meg pláne. Már ebből is látszik, hogy ezúttal már nem a Grogu körüli események alkotják a sorozat mozgatórugóját, ezzel együtt Din Djarin és a kis zöld lény mintegy mellékszereplővé avanzsál a sorozatban, helyettük inkább Mandalór népére, azon belül is Bo Katan Kryze-re koncentrál a sorozat, aki egyenrangú főhősként lép elő a harmadik évadban sajátos mozaikcsaládot alkotva Din Djarinnal és Groguval. És bár Kryze sorsa minden kétséget kizáróan izgalmas, mégis az érződik, hogy a fókusz átkerülését megsínyli a sorozat.
Ezzel együtt az eddig aranyat érő buddy-pillanatok száma Din Djarin és Grogu között is drasztikusan lecsökken, maga a főhős is meglepően kevés időt, teret és főleg egysorost kap. Nála is rosszabbul járt Grogu, akinek ugyan eddig is a cukiságfaktor őrült magasra belőtt szinteken való megtartása volt a legfontosabb dramaturgiai feladata, a harmadik évadban néhány nagyszerű pillanatát leszámítva csupán egy aranyos gügyögő automataként funkcionál.
Mindezek ellenére A mandalóri harmadik etapja távolról sem rossz, még mindig az egyik legjobb dolog, ami mostanság a Star Warsszal történik. A látványra olyannyira nem lehet panasz, hogy talán minden eddiginél jobban ordít a sorozat fináléja a vászonért, amely még mozis viszonylatokban is etalonnak számítana. Viszont, ahogyan Favreu-ék egyre jobban ragaszkodnak a biztonsági játékhoz és ahhoz az egyébként megkerülhetetlen univerzumépítő szándékhoz, hogy mindez valami nagyobbnak, jelentősebbnek ágyazzon meg, úgy látszik csorbulni A mandalóri legnagyobb erénye. Az a vagány öntörvényűség, hogy nem a már unalomig ismételt kottából játszik szolgalelkűen, mégis jobban közvetíti az elveszettnek hitt Star Wars-hangulatot, mint a legtöbb produkció az utóbbi három évtizedből.
Ehhez képest a harmadik évad már inkább a tutira megy: az epizódszerű részek után jön a nagy finálé, Grogu meg gügyög hozzá – kétszer bejött, harmadjára már kicsit izzadságszagú. Az előbbiek gyakran túl érdektelenek – a sorozat első felében mintha alig történne valami, ahogyan azt a kritikánkban is írtuk –, az utóbbi pedig meglepően súlytalan az eddigi évadok katartikus leszámolásaihoz képest. Míg a sorozat második fele meglepően jól felpörög, és izgalmas lezárást vetít elő, úgy választja a befejezés a lehető legkönnyebb, leginkább megúszós utat, ráadásul lezárást ad szinte minden szálnak – azonnal fel is merül a kérdés, hogy vajon hová lehet innen továbblépni a már bejelentett negyedik évadban.
Márpedig folytatás lesz, a londoni Star Wars Celebrationön jövőbeli projektek hosszú listáját jelentették be nem hagyva kétséget afelől, hogy továbbra is Star Wars-tartalmakba leszünk fojtva – ha akarjuk, ha nem. Ebben fontos részt kapott természetesen A mandalóri is, amely az újabb évadon kívül Filoni rendezésében egy filmet is kap. Ez a tervek szerint a Jedi visszatér és Az ébredő Erő közt játszódik majd, és a hírek szerint egy gigantikus csatában zárja le Groguék történetét. Din Djarinék tehát, ha akarnak, ha nem, bele fognak sodródni a nagy balhéba, jó kérdés, hogy a főleg a galaxis surranópályáin operáló sorozat miként muzsikál majd, ha emelik a tétet. Erre mindenképp szükség van, negyedjére ugyanis már egészen biztosan nem nyomhatják le a rajongók torkán a bevett motívumok újramelegítését. A legnagyobb kérdés: Filoniék vajon képesek-e arra, hogy a kettő közti arany középutat megtalálják.
A mandalóri (Mandalorian), 2023. A harmadik évad nyolc epizódja elérhető a Disney+-on. 24.hu: 7/10
