Megjelent a decemberi BBC History magazin, amely szokás szerint korban és témában is igen változatos tartalommal jelentkezik. Miért ajánlották fel „életüket és vérüket” Mária Teréziának a magyar rendek? Milyen reformokat vezetett be? Tényleg Ausztria gyarmata lettünk? Miért tört ki polgárháború Indiában, amikor kivonultak a britek? Hogyan csábították haza Szent-Györgyi Albertet? Valóban vérszomjas uralkodó volt Caligula? Milyenek voltak a középkori parasztok hétköznapjai?
Nemrég került az utcákra és a digitális platformokra a BBC History történelmi magazin friss, decemberi száma, amely az ókortól a 20. századig rengeteg érdekességet vonultat fel. A magazinnál megszokott módon az ismert történelmi tényeket új szemszögből mutatják be a legnevesebb magyar és külföldi történészek, és a legújabb tudományos felfedezéseket sem hagyják ki. Könnyen érthető, olvasmányos módon írnak a szerzők, így az is megérti az összefüggéseket, aki ritkán olvas történelmi témákról.
Jó királynő volt Mária Terézia?
A decemberi szám középpontjában Mária Terézia áll, aki 1740 és 1780 között uralkodott a Habsburg Birodalomban és Magyarországon. Bár a nőági örökösödés elfogadtatása és a Poroszországgal kitört háború miatt trónra lépése nem volt zökkenőmentes, a magyar nemesi rendek kihúzták a bajból: az 1741-es pozsonyi országgyűlésen „életüket és vérüket” ajánlották fel neki. Ha nem teszik, könnyen lehet, hogy Mária Terézia nem tudta volna megtartani a magyar koronát. Akkor miért cselekedtek így? Milyen előnyökkel járt a Habsburg uralom Magyarország és Ausztria számára?
Többek között ezeket a kérdéseket járják körbe a korral foglalkozó jeles magyar történészek. Kalmár János a felvilágosult abszolutista gazdaságirányítás egyes lépéseit veszi végig. Sok közgazdasági gondolkodó akkoriban úgy vélekedett, hogy Ausztria teljes egészében elszívja a Magyar Királyság mezőgazdasági erőforrásait, lényegében „éléskamraként” tekint rá, és gyarmatosítóként viselkedve többet vesz el, mint ami járna neki. Kalmár János cikkéből kiderül, hogy mi az igazság ebből a felfogásból. Az összeállítás következő cikkében Krász Lilla az uralkodónő reformjait elemzi a Ratio Educationis oktatási rendeletétől az egészségügyi, jogi intézkedéseken át a paraszti terhek csökkentéséig.
Mária Terézia nagyon fontosnak tartotta az élénk kapcsolatot a magyar nemességgel, így a lapban két történész is vizsgálja, mivel is járt ez pontosan. Kökényesi Zsolt nemesek karrierjén keresztül mutatja be, hogy nézett ki az érvényesülés a bécsi udvarban a magyarok számára. Varga Kálmán pedig azokat az alkalmakat vizsgálja, amikor a királynő személyesen látogatott el a magyar főnemesek kastélyaiba, Budára, Vácra, Pozsonyba és Gödöllőre. Végül az összeállítás utolsó cikke azt mutatja meg, milyen volt Mária Terézia családanyaként.
Mária Terézia ugyanis egyszerre volt népének gondoskodó fejedelemnője, de édesanya, feleség is, aki nagyon odafigyelt népes családja boldogulására. Kulcsár Krisztina megmutatja, mi zajlott a színfalak mögött, milyen volt a királyi család élete. Meglepő módon Mária Terézia szerelmi házasságot kötött, ami mind a korban, mind a rangbelieknél szokatlannak számított. Férje, Lotaringiai Ferenc, a „szép francia herceg” első látásra elrabolta a szívét, és 29 éven át tartó házasságuk alatt, egészen Ferenc haláláig, sőt a síron túl is szerette őt az uralkodónő. Amikor megözvegyült, Mária Terézia gyászruhát öltött, levágatta a haját, még a miséken is titokban vett részt, és fontolgatta, hogy lemond a trónról, és zárdába vonul. Végül nem tette meg, de legidősebb fiát, Józsefet társuralkodói rangra emelte. Aztán 1767-ben történt valami, ami végleg kirángatta letargiájából: elkapta a himlőt, és miután – több családtagjával ellentétben – túlélte a súlyos betegséget, ismét kezébe vette a kormányzást, és az udvari eseményeket sem hagyta többé ki.
Hosszú házasélete alatt egyébként 16 gyermeke született, terhességei alatt végig aktívan irányította birodalmát, és pár héttel még a nehéz szüléseit követően is visszatért a nyilvánosság elé. Mélyen katolikus volt, ami a gyerekek névadásában is befolyásolta: valamennyi lányának első keresztnévként a Mária nevet adta, és minden fia és lánya nevei között a József vagy Jozefa név is szerepelt. Sokat foglalkozott gyerekei nevelésével, és miután kiházasította őket, felnőtt korukban is sűrűn levelezett velük, hogy megossza anyai jótanácsait. Annyira félt attól, hogy elkapják a himlőt, hogy az egyik első volt, aki a nem sokkal korábban felfedezett himlőoltást beadatta a gyerekeinek, sőt szegény sorsú bécsi gyerekeket is beoltatott. Ennek ellenére viszont különböző okokból nem minden főherceg és főhercegnő élte meg a felnőttkort, sok tragédia és megpróbáltatás érte az uralkodói családot.
Szent-György Albert és az „ígéretek földje”
Egy másik Mária, méghozzá I. Mária angol királynő, VIII. Henrik lányának uralma is szerepel a magazin cikkei között. Neki rosszabb volt a hírneve, mint a magyar királynőnek, nem véletlenül emlegették „Véres Máriaként”, ugyanis elődeivel és utódaival ellentétben katolikus volt, és bizony kegyetlenül fellépett a protestáns „eretnekekkel” szemben. A cikk azonban azt is bemutatja, hogy miért volt mégis Anglia egyik legbriliánsabb uralkodója.
A magazin a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert hosszú, 93 évig tartó életének egyik kevésbé ismert epizódját eleveníti fel. 1930-ban ugyanis maga a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó csábította haza a legkülönbözőbb ígéretekkel az akkor még nem sok eredményt felmutató tudóst, és rendezett be neki Szegeden világszínvonalú kutatóközpontot. Szent-Györgyi sokáig kérette magát hazatelepülése előtt, ám az mégis meghatározónak bizonyult a C-vitamin kutatásában, amiért 1937-ben elnyerte az orvosi Nobel-díjat.
A 84 oldalas magazinból megtudhatjuk még, hogy mi történt Indiában, amikor a britek 75 évvel ezelőtt, 1947-ben lemondtak a gyarmatról. Hogyan szakadt ketté az ország, milyen traumákkal néznek szembe az akkori polgárháború és migráció nemzedékének örökösei? A távol-keleti körkép során Kínába is ellátogathatunk, méghozzá egy sorsfordító évben: 1972-ben Nixon amerikai elnök a hidegháború addigi fagyos némasága után Pekingbe érkezett, és Kína nemsokára elindult a világhatalommá válás felé vezető úton. Ami pedig Európát illeti, hosszabb írás foglalkozik azzal, hogy létezik-e olyan, hogy „tipikus” középkori paraszt, vagy csak a modern filmek és tévésorozatok miatt látjuk így?
Történelmi évfordulók, hírek és érdekességek
A magazin külön rovatot tart fenn a színes történelmi híreknek, érdekességeknek, új kutatásoknak. A decemberi számból például megtudhatjuk, hogy az ókori Egyiptomban milyen praktikákkal állapították meg a terhességet, és azt is, hogy vajon mennyire volt elterjedt a laposföld-elmélet a 19. század előtt?
A fontos évfordulók sem maradnak ki: a decemberiek közül a főszerkesztő Romsics Ignác történész, akadémikus az első világháborút követően, határai megváltoztatása miatt fegyveres harcot is vállaló Törökországgal kötendő békeszerződésre hivatott lausanne-i konferenciát, valamint a 100 évvel ezelőtt elhunyt híres gyáros, Weiss Manfréd életútját ismerteti. Az állandó rovatokból pedig érdemes kiemelni az omladozó, romos kárpát-medencei kastélyokat bemutató cikksorozatot, ebben most a bérbaltavári Festetics- és Thurn-Taxis kastély szerepel. A híres római császárokat soroló rovat ezúttal Caligula uralmáról szól, aki a korábbi császárokkal ellentétben már életében istennek kijáró imádatot követelt magának.
Egyszóval a bolti árnál jóval kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin decemberi száma mind a magyar, mind az egyetemes történelem iránt érdeklődőknek rengeteg újdonsággal és meglepő információval szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változatot a Digitalstand és a Laptapír terjeszti. A magazin írásai rendszeresen megjelennek a 24.hu hírportál Tudomány rovatában is, itt olvashatók.
– Mária Terézia: a magyar királynő és a családanya
– Miért üldözték a protestánsokat Angliában?
– Szent-Györgyi Albert hazatelepülése 1930-ban
– Caligula, a rettegett római császár
– 1972: a hét, amely megváltoztatta a világot
– Hogyan éltek a középkori parasztok?
– 1947: India és Pakisztán szétválása
