CARLOS JASSO / AFP
Kultúra

Egyiptomiak tízezrei követelik vissza a British Museumtól a rosette-i követ

A nyugati kulturális erőszak szimbólumának tartják, hogy nem Egyiptomban látható a híres műkincs.

Két petícióban egyiptomiak ezrei követelik vissza a londoni British Museumtól a híres rosette-i követ, amelynek kulcsszerepe volt az egyiptomi hieroglifák megfejtésében, aminek most van a 200. évfordulója – írja az MTI.

A Rosetta-követ a Nílus deltavidékén, Rosetta városában 1799-ben felfedezték fel francia tudósok, miután Bonaparte Napóleon hadserege megszállta Egyiptomot. Amikor a brit csapatok legyőzték a franciákat Egyiptomban, az 1801-ben megkötött kapitulációs egyezmény értelmében a rosette-i kő a britekhez került, és azóta is a British Museumban őrzik.

A múzeum idén ünnepli a hieroglifák megfejtésének 200. évfordulóját, de ez alkalomból két egyiptomi petíció is szorgalmazza a műkincs hazatérését.

A British Museum birtokában lévő kő az Egyiptom elleni nyugati kulturális erőszak szimbóluma

– hangsúlyozta Monica Hanna, az Arab Tudományos, Technológiai és Tengeri Szállítási Akadémia dékánja, az egyik aláírásgyűjtés szervezője.

Hanna petícióját, amely azt állítja, hogy a műkincset törvénytelenül vitték el Egyiptomból, 4200-an írták alá. Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő régészeti tanács korábbi vezetője egy hasonló petícióban szintén ezt hangoztatja, és ezt a petíciót már több mint százezren írták alá.

Havasz szerint Egyiptomnak nem volt beleszólása az 1801-es megállapodásba, ám a British Museum ezt cáfolta. A múzeum közleményében azt írta, hogy az 1801-es szerződésen Egyiptom képviselőjének aláírása is szerepel.

Az aláírás, amelyre utalnak, egy oszmán admirálisé lehet, aki a britek oldalán harcolt a franciák ellen. Az isztambuli szultán névlegesen Egyiptom uralkodója volt Napóleon inváziójának idején.

A múzeum azt is leszögezte, hogy Egyiptom kormánya nem nyújtott be kérelmet a rosette-i kő visszaszolgáltatására.

A Kr.e. 2. században faragott táblán klasszikus hieroglifákkal, egyszerűsített hieroglifákkal, és ógörögül olvasható ugyanaz a szöveg. Ez segített abban, hogy Jean-Francois Champollion francia egyiptológus 1822-ben megfejtse a hieroglifákat. A múzeum a Hieroglyphs Unlocking Ancient Egypt című kiállítással emlékezik meg Champollion kétszáz évvel ezelőtti tudományos áttöréséről.

Az egyiptomi hatóságok az AP megkeresésére nem kommentálták a rosette-i kővel vagy más, külföldön kiállított egyiptomi műkincsekkel kapcsolatos hivatalos politikát. Havasz és Hanna azt mondta, nem fűznek reményt ahhoz, hogy a kormány biztosítja a műkincs visszatérését.

A rosette-i kő az egyiptomi identitás ikonja

– hangsúlyozta Havasz, hozzátéve, hogy a média és az értelmiség segítségével akarja megmutatni, hogy a British Museumnak nincs joga hozzá.

Ajánlott videó