A Balaton körül már a római korban épültek kisebb-nagyobb villák, a nyaralók és pihenőházak tömegének megjelenését azonban csak a XIX. század hozta el: ekkor jelentek meg a fürdőházak és szigetfürdők, illetve különböző telepek, amelyeknek köszönhetően a századfordulóra a magyar tenger a polgárság, illetve a felső tízezer egyik kedvenc helyévé változott.
A gyárosok és művészek mellett a magyar építészet számos fontos alakja is úgy döntött, hogy a part menti telkek egyikén építi fel saját villáját – így tett a közelmúltban újra felfedezett, csodás fővárosi bérházairól ismert (ezeknek egy példáját, az Arany Sas udvart korábban mi is bemutattuk, de a nemrég védetté vált Dembinszky utcai épületéről is írtunk) Fodor Gyula (1871-1942) is, aki egy saját partszakasszal rendelkező, keskeny balatonboglári telket vásárolt meg, majd röviddel az első világháború előtt csinos egyemeletes villát építtetett rá, bejárata felett az annak pihenőjellegére célzó kifejezéssel:
A család a következő három évtizedben rendszeresen megfordult itt – derült ki a Fodor életművét feltáró, majd egy monográfiában közreadó Fonyódi Anita kutatásaiból.
Az épületet a röviddel a hetvenedik születésnapja után szívrohamban elhunyt Fodor ekkor már állandó jelleggel a villában élő családtagjai – felesége és kisebb lánya – kezéből végül a háború után csavarták ki: osztályidegenként kitelepítették őket Balatonboglárról, hátrahagyott tulajdonukat pedig államosították.
Sorsuk végül 1956 augusztusában, röviddel a forradalom kitörése előtt fordult jobbra: visszatérhettek Budapestre, életük hátralévő éveit azonban méltatlan körülmények közt élték le.
A település platánsora mellett álló házat a szocializmus évtizedeiben többek közt az Országos Testnevelési és Sportbizottság használta, majd a mellette felépült modern épületegyütteshez csatolva egy kétcsillagos üdülő szerves részévé vált.
Az épület az ingatlan földhivatali lapja szerint 2000-ig a Minisztertanácshoz (amit 1990 óta kormánynak hívunk) tartozott, egy évtizedre Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási – később szimplán csak Szolgáltatási – Főigazgatósága örökölte meg a tulajdoni jogokat.
A hetvenes években a part irányában bővített, kovácsoltvas korlátdíszeit rég elveszített épületet – ami egy rendeletnek köszönhetően az ezredfordulón, az eredetileg raktárként és kilátóként is szolgáló part menti kis épülettel együtt helyi védettséget is kapott – végül 2010-2011 fordulóján ürítették ki, hogy utána tíz éven át kihasználatlanul álljon.
A rövid ideig (2014-2017) az Országos Roma Önkormányzat vagyonkezelésében lévő, de az állam tulajdonában maradt egykori polgári villa eladása talán már ekkor is tervben volt, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) végül csak 2020-ban döntött a privatizáció mellett: a ház és környezete ekkor alig 161 millió forintért kelt el, a szomszédos üdülőért pedig 329 milliót fizettek.
Az új gazda mindkét esetben a Székesfehérváron székelő Headquarters Kft. lett, aminek hátterében a székesfehérvári állatkórházat kézben tartó, állatgyógyszereket és eledeleket is forgalmazó AlphaVet, illetve az Alpha-Zoo üzleteket is alapító dr. Móré Attila áll.
A cég sosem kezdett bele a tervezett ingatlanbefektetésébe, hiszen
A Headquarters tervei nem ismertek, az azonban egyértelmű, hogy a védettség eltörlése, majd jó eséllyel a villa lebontása után lakóépületeket húztak volna fel a területen, mégpedig a helyi építési szabályzat által biztosított beépítési határoknál tágabb keretek között.
Ennek lehetőségét Mészáros Miklós polgármester a rendkívüli jogrendnek köszönhetően, a képviselő-testület helyett hozott döntésében kizárta, hiszen nem értett egyet a védelem megszüntetésével, és a sűrűbb beépítést sem támogatta.
A Headquarters a földhivatali lapok szerint 2021 májusában továbbadta a projektet a mohácsi 3G Origo Kft-nek, ami az elmúlt hónapokban a magas fű, a vadszőlő, illetve az oroszlános kőpadok mellett a villa jó részét is eltüntette – derül ki Fonyódi a közelmúltban készített, majd Facebook-oldalán megosztott képeiről, amik egyértelműsítik:
A munkák várható célját a telekhatáron elhelyezett felirat mutatja meg: eszerint rövidesen a Villapark Boglár épületei születnek meg a telken, aminek eredményeként a part felé új szárnnyal bővítendő villában nyolc, míg a mögé kerülő,
külső tervezését tekintve a gyönyörű villaépülettel harmonizáló
újépítésű társasházban további tizenhat lakás létesül majd.
A projekt hivatalos honlapja szerint a mohácsi gyökerű 3G Origo, illetve a vele részben azonos hátterű kivitelező cég, a mezőgazdasági és ipari épületek mellett többek közt a pécsi Gyermekpszichiátrián, illetve szekszárdi társasházakon is dolgozó Grin-Bau projektjében változó méretű, 31-110 négyzetméteres otthonokat épít, amiket 46-246 millió forintért, azaz 1,5-2,2 millió forintos négyzetméteráron próbálnak eladni.
Az ősfás liget mellett napelemes áramellátással, száz négyzetméteres kerti medencével, minden lakáshoz tartozó erkélyekkel, örökpanorámával, illetve privát strandként használható zárt partszakasszal csábító projektben felmerült nehézségeket nyilvánvalóan a befektető is érezte, így szeptember elején egy kisebb tervváltoztatás mellett a teraszházként emlegetett tizenhat lakásos új épület funkcióváltását kérte: üdülő helyett lakófunkciót akart adni.
A város mindennek egy településképi véleménnyel adott zöld utat. a Somogy Megyei Kormányhivatal azonban az új tervváltozattal nem értett egyet, így a hozzájuk beérkezett engedélykérést 14-én jóváhagyta, a következő napon azonban visszavonta.
A Villapark Boglár honlapja szerint Fodor Gyula egykori villájának csak az utcai homlokzata élvez védettséget, többi része pedig szabadon bontható, így a munkák során valójában semmiféle jogsértés nem történt, hiszen az betartja a szabályokat.
Ezt az információt lapunknak Pór Péter városi főépítész is megerősítette, aki hozzátette: a hátrafelé való bővítés csak a meglévő épület karakteréhez igazodva lehetséges, ezt pedig a befektető betartotta.
Kérdés persze, hogy mit nevezünk a meglévő karakterhez való igazodásnak, hiszen a tervek szerint 2023 őszére elkészülő projektben újjászülető villa látványtervét látva az rövidesen leginkább egy kétezres évekbeli családi panzió alakját veszi majd fel, sőt, félő az is, hogy az utca felé néző arcának nyílászárói nem az eredeti osztást követik majd.
Nem ez persze az egyetlen járható út, hiszen a maximális számú lakást minimális pénzből felépíteni vágyó beruházókkal együtt dolgozó építészek is rendelkeznek egy bizonyos fokú szabadsággal, illetve felelősséggel, ami lehetővé teszi, hogy a XXI. századi igényeket a megrendelő szempontjait szem előtt tartva, de mégis kevésbé feltűnő módon elégítsék ki.
Ez jelen esetben nyilvánvalóan nem sikerült, a leendő villapark pedig kis léptékben ugyan, de ugyanannak a változásnak egy állomását jelenti, amit a Balaton környékének kultúr- vagy építészettörténeti szempontból értékes épületállományában pusztító kormányközeli nagyberuházások már évekkel ezelőtt megkezdtek.
A munkálatok során a 3G Origo a hatvanas évek óta álló egykori Minisztertanácsi üdülőt is lebontotta, aminek eltűnése Ludmány Ottó (1927-2004) két értékes sgraffitójának, azaz egymásra hordott különböző színű vakolatrétegek óvatos visszakaparásával született képének megsemmisülését is hozta – tudtuk meg Pór Pétertól, aki a 24.hu kérdésére arról beszélt, hogy próbálták megmenteni a sárga, illetve kék alapszínű munkákat, de nem jártak sikerrel.
Az építkezéssel kapcsolatban felmerült egyéb kérdéseinket a 3G Origónak is feltettük, az azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt ezekre.
