Szinte heti rendszerességgel számolhatnánk be az 1945 utáni magyar építészet nívós darabjainak átalakulásáról, lehetetlen állapotba kerüléséről vagy épp eltűnéséről, hiszen a különböző befektetőcsoportok sokszor egyedül a telkekre tekintenek értékként. Ezt a tendenciát tovább erősíti, hogy az ingatlanfejlesztők birtokába jutott épületek sokszor hosszú évtizedek, vagy akár születésük óta nem láttak teljes felújítást, így az ezekbe befektetett összeg jóval nehezebben térülne meg, mintha bontásra, majd új beépítésre kerülne sor.
Épp ezért is tűnhetett első pillantásra örömtelinek az év elején a II. kerületi rendőrkapitányság, illetve II. és III. kerületi ügyészség közös épületegyüttesének energetikai felújítására kiírt közbeszerzés, annak részletei azonban ezt a projektet is az értékvesztést hozó munkák sorába emelték át.
A nyerstégla homlokzatú, külső csempéivel, kiugratott erkélyével, illetve a Rómer Flóris utca felé néző lábaival a kor építészetében is fontos fejezetté vált óriás akár azon kevés modern épület egyike is lehetne, amit a műemléki vagy fővárosi védett státusz próbál megvédeni a gyökeres átalakulástól. Védelmet azonban nem élvez, így a teljes arculatváltása előtt sincs akadály: a Scultéty János (1925-2010) tervei szerint megvalósult középületet a közbeszerzésen nettó 324,92 milliós ajánlatával győztes Rit-Rock Kft. úgy újíthatja fel, hogy
A rendőrség épületén egyelőre nem látszanak változások, így kérdéseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályának is feltettük, ami válaszában kijelentette: szeptember 16-ig aláírják a felújításról szóló szerződést, a munkák pedig az ezt követő tizenöt napban el is indulnak majd.
Igaz, a Közép-Európa-szerte aktív Sunbelt Group nevű ingatlanbefektető honlapján látható terv alapján arra következtethetünk, hogy ezek a munkák sosem fognak megkezdődni, hiszen az egy névtelen projektben 15 ezer négyzetméternyi lakó- és iroda- vagy intézményi felhasználásra szánt teret képzel el az épület, illetve alsó szomszédja, az egykori Autóklub-székház helyére. A cég a leírás szerint minden részfeladatot maga végezne el, így az ingatlanok megvásárlása mellett az utód tervezését, annak engedélyeztetését, sőt magát az építést is házon belül oldaná meg.
Csakhogy a rendőrségnek ezzel kapcsolatban feltett kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy az épület eladása nem merült fel, ilyen irányú tárgyalásokat a BRFK nem folytatott, a látványtervekre vonatkozó korábbi megállapodást pedig 2021 júniusában megszüntették.
A Magyar Autóklub egykori központjának – aminek utódjába a szervezet 2011. 11. 11-én 11 óra 11 perckor költözött be – túlélése
A Scultéty munkájához hasonlóan legalább fővárosi védelmet érdemlő, az Ybl-díjas Mányoki László (1928) és Jakab Zoltán (1930) építészek munkájaként, egykor Moess Tibor (1925) belsőépítészeti megoldásait rejtő A és B épület ugyanis az 1960-as évek modernjének egykor látványos, természetes fényben úszó munkája, a náluk jóval magasabb, több nekifutás eredményeként született társa pedig azok méltó bővítése.
A látogatókat az utca felől egykor csinos zöldterülettel fogadó, 1964 júniusában megnyílt fogadóépület központi tanácstermének nagy üvegfelületei, a műmárvány és szürkemárvány falburkolatok, illetve az egyszerű lépcsőház a hatvanas évek modernjének a kor építészetével lépést tartó példái, így a jól láthatóan külső felújításra szoruló, belül azonban meglepően jó állapotúnak tűnő épület még hosszú időn át használható lenne anélkül, hogy gyökeres átalakítására lenne szükség.
Az eredetileg műanyagfestékkel vakító fehérré tett irodaház legérdekesebb részletét megszületésekor nem a nagy üvegfelületek, illetve a világos belső terek, hanem a leginkább középkori templomokon megszokott részletek adták: a Kiss Kovács Gyula (1922-1984) szobrászművész munkájaként született vízköpők, amik közel hatvan éven át az egyetlen járható utat jelentették az egykori előadóteremre hulló esővíz az épület távlati képét rontó esőcsatornák nélküli elvezetésére.
A réz elemekből összeállított, különböző szörnyeket mintázó művek augusztus elején azonban egyik pillanatról a másikra tűntek el, majd darabokban kerültek a toronyépület aljába, ahonnan több mint egy hete nem szállították el őket:
Augusztus 4. óta ezért több levélben is megkerestük a ma teljes kihasználtsággal működő épület 2017-ben érkezett tulajdonosait, a székhelyét az ingatlanban működtető Sunbelt Buda Kft.-t, hogy kiderüljön,
- miért volt szükség a díszek eltávolítására,
- miért nem merült fel azoknak a kerületi helytörténeti gyűjtemény, a Budapesti Történeti Múzeum vagy épp a Kiscelli Múzeum tulajdonába való adása,
- illetve tervezik-e az irodaépület bontását.
Levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A Sunbelt neve sokak számára csenghet ismerősen, annak tulajdonosi háttere ugyanis átfedésben van a Király utca 23-25-27. számú ingatlanokat (ez egy játszótérként hasznosított sarokfoghíjat, illetve két műemléket jelent) hosszú ideje megszerezni próbáló Sunbelt Propertyvel, illetve Sunbelt Gardennel.
A Hunvald-korszak hajnalán, 2003-ban indult történet számos tulajdonosváltás, illetve cégnévváltozás után a 2019-es önkormányzati választás óta ért el a mélypontra: egy végrehajtó ekkor ugyanis hirtelen 417 millió forintot emelt le a VII. kerületi önkormányzat számlájáról. Rövidesen az okra is fény derült, sőt a korábbi kerületi vezetés vállalása miatt a Sunbelt Property és a Sunbelt Garden hirtelen 9,7 milliárdos kötbér-követeléssel állt elő. A kerület jogi útra terelte az ügyet, az azonban nem oldotta meg a problémákat.
A Miniszterelnökség 2019 végén még úgy gondolta, hogy a Király utca 27-et nem szabad értékesíteni, mert a szomszédos épületekkel együtt, egy tulajdonosi kézben olyan nagy ingatlanstruktúrát képezne, amit nyilvánvalóan nem lehetne használni anélkül, hogy a védettséget élvező épületekben jelentős beavatkozás történne, 2021 szeptemberében azonban néhány órán belül zöld utat adott a Sunbelt Propertynek, hogy megvásárolhassa a házat, sőt a cégek követelése ekkor már havi 600 millió forinttal nőtt – írtuk egy évvel ezelőtt.
A döntés 2022 márciusában semmissé vált, az ügy azonban továbbra sem jutott nyugvópontra – épp úgy, ahogyan a Rómer Flóris utcai épületeké sem.
A témában a II. kerületi önkormányzatot is megkérdeztük, válaszukkal a későbbiekben frissítjük majd a cikket, vagy új anyagban számolunk be a fejleményekről.
