2021 májusában egy 2014-ben még helyi védettségre javasolt villa tűnt el a Gellért-hegy oldalából: a tetőtér beépítésével közel kilencven át két lakószintet adó, a XX. századi magyar építészettörténet egyik legfontosabb alakja, dr. Rados Jenő (1895-1992) által tervezett Somlói út 52. helyére a területet 2020-ban megvásárolt befektetők egy új, hatlakásos társasházat terveztek, ami a geotermikus energia hasznosításával sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagyott volna, mint átlagos társai.
A projektet, illetve a ház történetét ekkor hosszú cikkben mutattuk be, sőt, az önkormányzat mellett a földhivatalnál saját tulajdonjogát épp ekkor bejegyeztetni vágyó Iconic Team Ingatlanfejlesztőt, illetve a saját honlappal azóta sem rendelkező BAT-HOMES Kft-t is megkerestük a részletekért.
Előbbi cég, illetve a kerület vezetése ekkor arról értesített bennünket, hogy a környezetbarát épület még nem kapott építési engedélyt, a gazdaságosan nem átépíthető előd bontásához pedig sem a kormányhivatal, sem az önkormányzat támogatására, jóváhagyására, vagy engedélyére nem volt szükség, így a bontás elkerülhetetlen volt.
Néhány nappal később egy, a befektetőkhöz kötődő férfi Facebook-oldalán tűnt fel a várható ház látványterve (ezt a posztot azóta törölték), az alapján pedig nyilvánvalóvá vált, hogy rövidesen
– írtuk a rajzokat elemző második írásunkban.
A földmunkák végül csak egy héttel ezelőtt, április végén indultak el – a cég előbb egy videót, majd egy fotósorozatot is közölt erről –, a várható épület végleges arcának rajza azonban nem jelent meg a telekhatáron:
A munkák hátteréről a hatósági adatbázisok mesélnek: eszerint a kivitelezéshez szükséges elektronikus építési naplót április 19-én nyitották meg, az épület pedig egy január 28-án leadott, majd április elsején zöld utat kapott engedélykérés szerint valósul meg.
A hatlakásos, zöld társasház terve alig néhány hónap alatt jócskán átalakult:
Az egy ismeretlen tervezőiroda rajzai alapján már épülő ház maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló beépítési lehetőségeket, hiszen
- a telek maximális beépítettségétől (20%) mindössze egyetlen századdal marad majd el (19,99%),
- a terepszint alatti rész épp eléri a felső határt (30%),
- a tervezett zöldfelület (65,30%) alig lesz több a megkövetelt minimumnál (65%),
- a legnagyobb épületmagasság pedig másfél centiméter híján (9,985 m) éri el a rendeletben foglalt tíz métert
Az épülő ház az elődjéhez hasonlóan szintén nem próbál meg illeszkedni a társai közé, a valódi problémát azonban nem ez, hanem a téglahomlokzatú villa bontását hozó befektetői szemlélet jelenti.
Az utcák hosszú évtizedek alatt kialakult egészséges sokszínűségét, illetve ritmusát megváltoztató, a helyi és országos rendeletek adta lehetőségeket kihasználó,
ugyanis éppen azokat a sokszor kis alapterületű, felújításra szoruló épületeket radírozzák ki a városképből, amik miatt azt élőnek látjuk.
