Legendás épület helyén született meg a BÁV új otthona

A XIX. század derekán még hajózható Duna-csatornaként elképzelt Nagykörút a századfordulóra világvárossá vált Budapest egyik ütőere, amin végigsétálva ma is elképesztő történeteket rejtő, gazdagon díszített lakóházakkal, illetve középületekkel, így a főváros legendás, Josephine Bakert is látott szórakozóhelyének helyén álló Madách Színházzal, illetve a firenzei Strozzi-palotát másoló Batthyány-palotával találkozhatunk. Az építészeti értékek helyett a műtárgyakra kíváncsi tömegeknek nem kell persze ennyire eltávolodnia a Dunától, hiszen az útvonal kezdeténél induló Falk Miksa utca tucatnyi galériájában, illetve régiségboltjában választhatják ki az otthonuk, vagy gyűjteményük legújabb tagját.

Április 28-tól ezt a 1937-ig a trónon csak két évet töltő II. Lipót nevét viselő Szent István körút, illetve a Falk Miksa utca találkozásánál

egy nagyszabású aukciós kiállítás kíséretében

nyíló BÁV ART Aukciósházban is megtehetik, hiszen a Kürtösi Péter (A1 Építésziroda) tervei szerint félmilliárd forintból újjászületett háromszintes térben egy elegáns, világos belsőben minden eddiginél egyszerűbb találhatnak rá az új kedvencükre.

Az 1899-1900-ban Müller Lajos építési vállalkozó által építtetett, és jó eséllyel saját maga által tervezett bérpalotát átadása után a Pesti Magyar Kerskedelmi Bankot irányító Lánczy Leó vásárolta meg, akinek 1921-ben bekövetkezett halála után a város legelegánsabb nőjének tartott, sűrűn adakozó özvegye még húsz évig tartotta kézben a házat, és nézte végig azt, ahogyan az épület a belvárosi művészélet egyik fontos csomópontjává válik: itt lakott többek közt az Ady verseit megzenésítő újságíró, Reinitz Béla, és itt, az épület aljában nyitott meg 1934-ben a Margit Söröző, aminek falai közt nem csak a Szerb Antal által vezetett Irodalomtudományi Társaság gyűlt össze, de Kardos G. György visszaemlékezése szerint

Major Tamás, Hont Ferenc, a néhány lépésnyire, a Körút túlsó oldalán nyíló Pozsonyi úton élő Radnóti Miklós, illetve Szép Ernő és Szomory Dezső is rendszeresen feltűnt

– olvasható Kabdebó Lóránt Sorsfordító pillanatok című munkájában.

Az 1949-ben államosított söröző helyén a következő évben tűnt fel a BÁV Szent István Antikvitás nevet viselő üzlete, ahol a megnyitás után bizományos rendszerben találtak gazdára a bútorok és műtárgyak. Itt indította a pályáját többek közt a magyar művészettörténet egyik meghatározó alakja, Sinkó Katalin is, aki közel két évtizeden át tartó becsüs karrierjét az egyetem elvégzése után rövidesen a Magyar Nemzeti Galériában folyó munkára cserélte: előbb a Nyilvántartási Főosztály munkatársaként, majd annak vezetőjeként dolgozott, tanulmányaival pedig egy generáció gondolkodását írta át.

Az üzletet legutóbb 1996-ban építették át: ekkor került az épület sarkára a Milói Vénusz szobra, illetve született meg a belső térben álló vasbetonlépcső is, aminek korlátját a pandémia miatt egy évvel csúszó, most befejeződött munkák során

a New York-i Guggenheim Múzeum belső kialakítását idéző tömör fehér mellvédre cserélték,

ami a transzparenssé vált portálnak köszönhetően a megvilágított műtárgyakkal, illetve a kirakatban lévő ékszervitrinekkel együtt az utcáról is jól láthatóvá vált.

A könnyen alakítható terek a jövőben kiállításoknak, árveréseknek, művészeti előadásoknak, illetve bármilyen rendezvénynek otthont adhat, sőt, a BÁV Akadémia oktatási helyszíneként is szolgálhat majd.

A betérőket az aktuális eseményekről tájékoztató nagyméretű LED-fallal fogadó üzletben – a cég rendszeresen felállított új óra- és ékszerrekordjai miatt – egy exkluzív földszinti üzlettér is született, ahol a luxustermékek lesznek láthatók, míg az alsó szinten egy felvásárló pontnak, az emeleten pedig a tárgyalásra és kutatásra alkalmas irodáknak, rendezvénytérnek, illetve a speciális raktáraknak jutott hely.

A 79. Művészeti Aukció április 28-án nyíló kiállításán az aukciósházban valaha a BÁV-nál feltűnt legnagyobb gyémánt mellett a világ legfontosabb ékszermárkáitól – köztük a Chopard-tól, a Cartier-tól, illetve a Tiffany & Co.-tól – is szerepelnek tételek.

Kapcsolódó

A legnagyobb és legdrágább ékszerek a BÁV történetéből

Évrőről évre felbukkan egy-egy rekorder drágakővel díszített ékszer, ami szerelmi zálogon túl befektetésnek sem utolsó.

De limitált kiadású, illetve ritka órák, Zsolnay-tárgyak, valamint a XIX. és XX. századi magyar művészet legendás festőművészeinek képei is láthatók lesznek, köztük Paál László Naplemente erdőben (1871) című munkája, illetve Batthyány Gyula Alexandriai szeretője (1935).