Közel egy évvel ezelőtt, 2021 áprilisában Varga Mihály pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes Facebookon közzétett posztja szerint a 2007 óta elhagyatottan álló Budagyöngye Kórház rövidesen nővérszállóvá, illetve oktatóközponttá alakul majd.
A bejelentés apropóján született cikkünkben az épületegyüttes történetét is bemutattuk: a századfordulón már az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció tulajdonába került Tárogató út 84-90. telkén 1920-ban jelent meg a központi épület, ami körül a következő évtizedekben újabb és újabb tömbök nőttek ki a földből.
A harmincas évektől nővérképzőnek is otthont adó terület a magyarországi szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, a Rákosi-érában a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) pártiskolájának, a Kádár-korban pedig előbb Gyermek-tüdőgyógyintézetként és iskolaként, később pedig Megyei Tüdőgyógyintézet néven működött.
Az 1975-ben átadott újabb épületek megnyitásával egyidőben a Rókus Kórházhoz csatolt intézmény 1985-1997 közt függetlenként, majd újra a Rókus részeként működött, felújítására és fenntartására azonban nem jutott pénz, így a kapuk tizenöt évvel ezelőtt végleg bezártak.
A 14 ezer négyzetméteres területet gazdája, a Pest Megyei Önkormányzat többször is megpróbálta eladni, a siker azonban elmaradt. A helyzetet a főváros egyházi fenntartású kórházai, a Budapesti Szent Ferenc Kórház, a Betegápoló Irgalmasrend Kórházai, a Bethesda Gyermekkórház, a Mazsihisz Szeretetkórház, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház közösen kívánta megoldani, 2019 végén ugyanis szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy az Egyházi Kórházak Egyesülését (EKE) bevonva
A terv szerint évi 200-220 nővér és szakasszisztens képzését lehetővé tévő – ezt a létszámot jórészt az ország egyházi általános- és középiskoláinak diákja adnák – intézmény hallgatóinak
A helyi védettséget élvező központi tömegről 2016-ban a Városi Gorillák által készített külső és belső fotók alapján egyértelművé vált, hogy mindez csak egy teljes felújítás, valamint a körülötte álló, kevésbé értékes épületek egy részének kiradírozása után lenne lehetséges. A következő években épp ez fog történni – vette észre az Építészfórum, ami cikkében arról írt, hogy a 2021 áprilisában, egy Kormányhatározatnak köszönhetően a Szeged-Csanádi Egyházmegye 1100%-os tulajdonába került épületeket rövidesen a Váncza Művek Építészeti Műterem és az MCXVI Építészműterem tervei nyomán alakítják át.
A projekt részeként a Tárogató út és Szerb Antal utca sarkán álló kiszolgáló épületek eltűnnek, helyükre pedig egy, a központi épülethez tapadó új struktúra kerül:
A cikk szerint a telek délnyugati oldalára az oldal- és függőfolyosókat egyaránt magában foglaló kollégiumot, és a képzés elvégzése után elérhető fecskelakásokat helyezik – előbbi boltíveivel az apácarend által építtetett két világháború közti tömbök vonalait menti át, utóbbi pedig jóval modernebb köntöst fog kapni.
A cikk szerint a rövidesen elinduló beruházás során szem előtt tartják a már létező zöldterületeket, így a növények közül minél többet megőriznek majd.
A hatósági építési rendszerben elérhető, február 8-án építési engedélyt kapott tervek ennél több információt is elmesélnek: eszerint a leendő intézmény területére a Széher út felől belépve egy harminchét férőhelyes felszíni parkoló fogadja a leendő látogatókat, diákokat és dolgozókat, akik ebből az irányból érkezve
A telekbelsőben lévő villaépületről mindemellett egyértelművé vált, hogy
A területen egy kisebb, húsz autót elnyelni tudó, kisméretű teremgarázst is elhelyeznek: ez a járókelők felé fa zsalurendszerrel és vörösréz lemezekkel néző modern szárny mögé, egy 39 férőhelyes felszíni parkoló alá kerül.
A Tárogató út felé néző százkét éves főépület homlokzatának megújítása során minden nagy veszélyeket sikerül elkerülni: a fa nyílászárókat az eredetiek alapján rekonstruálják, az eltűnt, vagy rossz állapotú vakolatdíszekkel és egyéb részletekkel pedig a vonatkozó tervlap szerint ugyanígy tesznek.
A projekt során tartandó beépítési szabályokat a munkálatok 2021 szeptemberében nemzetgazdasági szempontból való kiemelése tette egyedivé: a Kormány által az elmúlt években egyre gyakrabban, és évről évre egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásnak köszönhetően a területen
- 50%-ra csökkent a minimális zöldfelületi mutató, de ebbe a legalább 50 centiméteres talajréteggel születő zöldtető is beleszámít
- a felszín feletti beépítési arány 35 százalék
- az épületek maximális magassága 12 méter
- a kötelezően építendő parkolók száma pedig alacsonyabb lehet: lakásonként és szállásjellegű szobánként 0,5, minden tizenöt kollégiumi férőhely után pedig mindössze csak egy helyet kell kialakítani.
Az Ybl-díjas Váncza László vezette Váncza Művek az elmúlt évtizedekben számos lakóház és középület, köztük egy sor védett érték felújításán dolgozott: nevükhöz fűződik a szegedi dóm fejlesztése (Csillag Katalinnal és Gunther Zsolttal, 2015-2017), illetve az A38 hajó ukrán kőszállítóból koncerttérré alakítása (2004) is.
A 2001 óta létező MCXVI múltja hasonlóan gazdag: a Herczeg László és Szokolyai Gábor által irányított iroda legújabb munkája a balatonfüredi Esterházy-kastély lassan révbe érő felújítása, legnagyobb dobásuk pedig a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed (2011) életre hívása volt, sőt, az irodát korábban erősítő Borsay Attila munkájaként vált kávéházzá az 1963-ban született Kosztolányi Dezső téri buszpályaudvar is.
