Bán Zoltán András: Magyar üvöltés
Bán Zoltán András új könyvének „alapszava a magyar” – írja Radnóti Sándor a hátsó borítón olvasható ajánlásában. De mi a magyar most? – kérdezi Berzsenyivel Bán. Aki válaszol: Kompolthy Zsigmond, a szerző hungarofuturista alteregója. Bele se menjünk, mi az a hungarofuturizmus, elég azt tudni, hogy Bán/Kompolthy értelmezésében a turbómagyar nacionalizmus túlpörgetéséről van szó, de nem a mi jelenünkben, hanem amikor a nacionalizmusnak még komolyabb tétje volt: az 1848–49-es szabadságharc bukása után.
Akkor játszódik a könyv első fejezete, a Kísértet-csárdás, e hamis Petőfik és egyéb népnemzeti atyafiak büdös kisvilágában játszódó színmű, amit a rendszerváltás környékén elő is adtak a Radnóti Színházban, egyöntetű érdektelenségtől övezve (tizenegyszer). Haynau rémuralmának idejére esik Vajda János költő lidérces álma, amelynek meséjét a szerző az igen kifejező Nyakig a szarban fejezetcímmel látta el. Végül pedig a szabadságharc rossz emlékéhez kapcsolható a Jókai Mór elképzelt halálhörgéseként is felfogható, a kötet címét is adó monológ. Ez húszoldalas, de Jókai életművét száz kötetben adták ki, ezért érthető, hogy a halálhörgése sem rövid. A magyarok sírba tételét végül az Előrefutás a halálhoz címmel ellátott „magánybeszédek” során végzi el a kritikusnak is nagyszerű, most a nemzet gyásznagyaként fellépő Bán, aki a Magyar üvöltés lezárásával voltaképpen saját Torinói lovát írta meg. Reméljük, azért még szövöget irodalmi terveket. (Kránicz Bence)
Scolar, 176 oldal, 2975 Ft.
Pilcz Roland: YKX 4. rész
Karácsony előtt is, ahogy egész évben, megannyi nagyszerű képregény jelent meg itthon. Igazságtalan egyet kiemelni közülük, de Pilcz Roland sorozatának helyet szorítunk, hogy felhívjuk a figyelmet az író-rajzoló kitartására. 2005 óta megjelenő kalandképregényeinek korábban egy középiskolai tanár, Kalyber Joe volt a főhőse, mostanában pedig a Kay-nek becézett, régi vágású kalandor. Mindketten Indiana Jones puhakalapja alól bújtak elő, Pilcz pedig összefüggő szerzői világot épít a kalandjaikból.
Az új fejezetben átszáguld a 20. századi történelmen, és bemutat még egy kalandorfigurát, a dúsgazdag és elaggott Trentont, akiről egyre nehezebb eldönteni, cinikus gazember-e, vagy megkeseredett idealista. A szerzőnek érezhetően kisujjában vannak a könnyedebb Spielberg-mozik meg a régi Star Wars-filmek paneljei, és az utóbbi években képregényes történetmesélőként is magabiztossá vált – amikor nem saját műveken dolgozik, amerikai kiadók képregényeit színezi. Negyedik részénél tartó, mostani sorozata ellenállhatatlanul olvastatja magát, és ideális kamaszoknak szóló történet. Annál nagyobb baj, hogy Pilcz egyre nehezebben tud forrásokat szerezni a friss epizódok kiadására – ha az YKX Facebook-oldalán körbenézünk, még nem késő bekapcsolódni az egyik legrokonszenvesebb hazai képregényrajzoló egyszerre szórakoztató és mélyen személyes sorozatába. (KB)
OneWay Media, 36 oldal, 1850 Ft.
Victor Klemperer: A harmadik birodalom nyelve
A nyelv azonban nemcsak költ és gondolkodik helyettem, hanem irányítja az érzéseimet, kormányozza az egész szellemi lényemet; annál inkább, minél öntudatlanabbul hagyatkozom rá. És mi van, ha a kiművelt nyelvet megmérgezik, vagy mérgező anyagok hordozójává teszik? A szavak lehetnek csipetnyi arzénadagok: észrevétlenül nyeljük őket, látszólag semmi hatásuk sincs, de egy idő után teljesen megmételyeznek bennünket
– írta Victor Klemperer, aki számára mindez nem pusztán elméleti kérdés volt, hanem a lehető leghúsbavágóbban megélt valóság. Klemperer zsidó származású, német nyelvészprofesszorként csak árja feleségének köszönhetően élte túl a nácizmus éveit. Ezen élményeiből írta meg a második világháború után egyik főművét, A Harmadik Birodalom nyelvét, amelyben nem társadalmi és gazdasági okokból, hanem a totális nyelv ereje felől közelítette meg a nácizmus szégyenteljes diadalát egy olyan kultúrnép felett, mint a német.
A könyv hihetetlen pontos megfigyelésekkel tárja fel lépésről lépésre, hogy a hatalom által tartósan sulykolt frázisok és toposzok miként programozzák át mélyen az emberi gondolkodást. A nácizmus totális szellemi győzelem épp abban nyilvánult meg a legékesebben, hogy a rendszer hívei és ellenfelei, haszonélvezői és áldozatai ugyanazokat a nyelvi mintákat kezdték követni öntudatlanul. A szövegben egy napló személyessége keveredik a filológus módszeres kíváncsiságával, amit Klemperer még a legpokolibb körülmények között is megőrzött. A Harmadik birodalom nyelve megrendítő és gondolatébresztő olvasmány, amely egyedi látásmódjával kimagaslik a náci korszakról szóló tucat-könyvek sorából. Magyarul 1984-ben adták ki először és ezidáig utoljára. Idén ennek a kiadásnak a javított, átdolgozott és jegyzetekkel ellátott változatát jelent meg, gyönyörűen tördelve és gazdag képi anyaggal ellátva. (Jankovics Márton)
& kiadó, 462 oldal, 4200 Ft.
Sepsi László: Termőtestek
Képzeljünk el egy várost, ami a kábítószer köré épült! A drog, ami Sepsi László negyedik regényében egy hallucinogén gomba, fizikailag és átvitt értelemben is átszövi Höksring városát, ott van a föld mélyén és a betonrepedésekben, a gombatermesztést irányító maffia pedig a város urává emelkedett. A Termőtestek világában ez a dolgok rendje, ami akkor borul fel, mikor a gengsztercsalád tagjait felrobbantják. A megváltozott status quo-ban detektívnoirba illő pénzbehajtó, családi terheket cipelő bordélyház-tulajdonos és rengeteg más szereplő igyekszik megtalálni a helyét, köztük mindenféle rendű és rangú politikusok meg gombadílerek.
Sepsi nagyvárosi gombafantasyt írt, ami sok tekintetben kettővel ezelőtti regénye, a Pinky sötét hangvételét és a különböző hősök nézőpontjaiból összeadódó elbeszélésmódját viszi tovább, de minden szempontból emeli a téteket. Világa terebélyesebb és kidolgozottabb – a Trónok harcával induló A tűz és jég dala bevallott inspirációs forrás –, és a fantasztikus irodalom totalitásának immár azt a szintjét képviseli, melyben a fikciós világon belüli fikció, a höksringi mitológia és szórakoztatóipar formái is fontos szerepet játszanak. A Termőtestekben ezek kapcsolódnak össze a bűnügyi műfajok macsó hősábrázolásának kritikájával meg annak feltérképezésével, léteznek-e korlátai az önálló cselekvőképességgel felruházott természeti környezet hatalmának. (KB)
Jelenkor, 624 oldal, 4499 Ft.
Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom
„Kis magyar színháztörténet” – kezdhetnénk, de ez bizony nem kicsi: nem sokan vannak az országban, akik többet tudnak a magyar színházi kultúráról, mint Radnóti Zsuzsa Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg, a Vígszínház vezető dramaturgja, aki annyi legendás előadás megszületésénél bábáskodott, hogy annak felsorolására nem elég ez a bekezdés, de talán a teljes cikk sem lenne. A kötetből a magyar színházi élet elmúlt százhúsz (!) évéről kap rálátást az olvasó, egy jó részéről gyakorlatilag első kézből. Tizennégy jelentős magyar drámaíró, írók és a független színház vívmányainak bemutatása, jelentőségük ismertetése mellett a kötet a dramaturgia, a színház és a kortárs drámairodalom összefüggéseit és trendjeit is bemutatja, és néhány személyes hangvételű írás erejéig néhány kortárs drámaíró is szerepel. (Bodnár Judit Lola)
Kossuth Kiadó, 429, 4800 Ft.
Bűnben születtem
A gyerekek általában szüleik szerelmének tanújelei. Én az általuk elkövetett bűncselekmény tanújele voltam
– írja Trevor Noah, napjaink egyik legnépszerűbb komikusa, a gyerekkoráról szóló könyvben, amely idén magyarul is megjelent. És a frappáns mondatban nincs is költői túlzás, a dél-afrikai Noah ugyanis az 1980-as években, az intézményesített rasszizmust tökélyre fejlesztő apartheid idején született, amikor svájci fehér apjának és törzsi származású, fekete anyjának törvény tiltotta, hogy szexuális kapcsolatot létesítsenek.
A Bűnben születtem ennek ellenére nem komor szociodráma. Nem mélabús vonósok szólnak a háttérben, hanem funky, diszkó és esetleg Guns N’ Roses, persze az is csak másolt CD-ről. A memoár feszes, gyorsan pergő, csattanókra épülő sztorik füzére, egyértelműen érződik rajta, hogy Noah standup-estjeiből nőtte ki magát. Fő bravúrja épp az, hogy közös nevezőre tudja hozni a társadalomábrázolást és történelmi gyorstalpalót a humorral, és nem érezzük azt, hogy a viccekkel bagatellizálná a megtörtént sorstragédiákat. Ahogy a Noah által nagyra tartott Chaplin A diktátor című filmje sem tagadta el a náci Németország embertelenségét azzal, hogy börleszkben állította pellengérre a rendszert. Nem véletlen, hogy A bűnben születtem New York Times bestseller lett, és már készül is belőle a filmfeldolgozás, amelyben Lupita Nyong’o játssza majd a kis Trevor megállíthatatlan anyját. (JM)
Agave Kiadó, 320 oldal, 3480 Ft.
Colson Whitehead: Harlemi kavarás
Colson Whiteheadnek nagy éve volt idén, de persze az utóbbi öt évben neki szinte mindig nagy éve volt. Tavasszal mutatták be a nagy kiugrást jelentő regényéből, A föld alatti vasútból készült sorozatot Barry Jenkins rendezésében, amit ugyan nem néztek meg kiemelkedően sokan, de akik igen, azok dicsérték (mi itt írtunk róla). Az író pedig ősszel előállt új regényével, a Harlemi kavarással, ami rögtön megjelent magyarul is.
Whitehead korábbi munkáiban is azzal kísérletezett, hogy az amerikai feketék történelmi tapasztalatait, az elnyomás valóságát műfaji keretekbe ágyazza: A föld alatti vasút alternatív történelmi miliőben játszódó thriller, A Nickel-fiúk a hatvanas évek polgárjogi mozgalmai közben kibomló börtönsztori volt. E történetek visszatérő motívuma az üldöztetés, a hősök alapérzülete a paranoia, ami nyilvánvalóan megjelenik az 1959-ben induló, kisstílű fekete bűnözők elfajuló balhéiról szóló Harlemi kavarásban is. A gengszterregény mégis az eddigi legkönnyedebb Whitehead-darabnak tűnik – legalábbis a korábban novellaformában megjelent előzménye alapján –, még azzal együtt is, hogy a New York-i feketék Kennedy elnökségéhez fűzött reményeit az 1964-es harlemi utcai zavargásokat is bemutató elbeszélés végül aligha váltja valóra. (KB)
21. Század Kiadó, 320 oldal, 4690 Ft.
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Aligha kell nagyon ajánlgatnunk Orvos-Tóth Noémi új kötetét, miután a szerző előző könyve, az Örökölt sors gyakorlatilag megjelenése óta nem kopott ki a sikerlistákról, így inkább csak szólunk, hogy bizony, ez is megjelent, és nagyon jól mutatna a karácsonyfa alatt. A szerző kinyitva a transzgenerációs traumák témáját azok messzebbre vezető, rejtettebb megmutatkozásait veszi górcső alá, mint a pénzhez való viszonyunk törései, az önfeladás, az érzelmi függőség, az elfojtások, és az ezekből kivezető lehetséges utakra is rámutat. (BJL)
Jelenkor Kiadó, 285 oldal, 4499 Ft.
Klara és a Nap
A kortárs sci-fi egyik slágertémája a mesterséges intelligencia térnyerése, de ez nagyon sokszor kimerül a „számítógépek öntudatra ébrednek, átveszik a hatalmat és elpusztítják az emberiséget”-képletben. A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro természetesen nem azért fog bele egy android történetébe, hogy ilyen sablonokkal dobálózzon. Legújabb regénye, a meghatározatlan jövőben játszódó Klara és a Nap egy gyerekek számára kifejlesztett Robotbarát, a címbéli Klara szemszögéből mutatja be egy traumatizált család belső működését. Ebből a különös nézőpontból kirajzolódik az emberi viselkedés abszurditása, ugyanakkor közel is kerülünk az egymásra utalt – és sokszor egymást maró – szereplőkhöz, akiket minden ellentmondásukkal, hibájukkal és kegyetlenségükkel együtt is megszeretünk a történet végére. Akárcsak Klara, aki gépies higgadtságával és alázatával tulajdonképpen a szeretet legtisztább tanújelét adja a történetben, és még a spiritualitás egy különös, technológiai formáját is megéli egy szántóföldön. Az alaphangnem ezúttal sem az izgalom, sokkal inkább a melankólia. A Klara és a Nap tétova megváltástörténete mindvégig lassan csordogál, de szép lassan elkapja az olvasót, és napokig sodorja megválaszolhatatlan létkérdések óceánja felé. (JM)
Helikon Kiadó, 376 oldal, 3999 Ft.
