Perczel Anna nélkül ma máshogy festene a pesti belváros, hiszen a főváros történelmi városrészeivel foglalkozó építésznő előbb a Józsefváros Nagykörúton kívüli része, majd a Belváros, Kőbánya, illetve a zsidónegyedként emlegetett Belső-Erzsébetváros értékes épületállományának megmentéséért küzdött, megpróbálva megmenteni azokat a bontókalapácsoktól, illetve az ingatlanbefektetőktől.
Perczel Anna a Rajk-perben meghurcolt zsidó építész, a Rákóczi úti Rókus-kápolnát megmentő, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső tervezésében, sőt, megakadályozásában is fontos szerepet vállaló Perczel Károly (1913-1992) lányaként 1942. november 18-án, francia emigrációban született. Építészdiplomája 1967-es megszerzése után karrierjét a Budapesti Várostervező Intézet (BUVÁTI) színeiben, Vadász György (1933-) műtermében kezdő, majd településtervező építészként két évtizedet az Intézetnél töltő, a Gellért hullámfürdő rekonstrukciójában is részt vevő Perczel négy éven át élt Algériában, illetve Mozambikban, hazatérve pedig csatlakozott a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodájához, ahol különböző pesti városnegyedek rehabilitációs terveit készítette el.
A rendszerváltás előtti években a Duna Kör tagjaként is aktív építésznő 2004-ben megalapította az ÓVÁS! Egyesületet, ami a következő évben elérte, hogy a zsidónegyed műemléki területi védelmet kapjon,
A folyamatot teljes egészében ez sem állította meg, így ők voltak azok, akik az UNESCO Világörökség Bizottságának figyelmét is felhívták a történésekre, remélve, hogy ennek köszönhetően rendeződik majd a sorsuk. Perczel 2007-ben Védtelen örökség címmel írt könyvet, majd 2009-ben társaival együtt elkészítette a negyed Alternatív Tervét, ami nem csak a városképi, illetve a várostörténeti szempontból megtartandó épületekre mutatott rá, de a negyed megújítására is komplex javaslatokat tett.
Az ÓVÁS! 2010-ben elérte, hogy a négy évvel korábban a Király utca 15. számú ház udvarán lebontott utolsó épen maradt gettófalat visszaépítsék. A következő években a megmaradt falrészleteket is lefotózták majd kiállításon mutatták be, sőt, Ami látható, és ami láthatatlan címmel előbb könyvet, majd rövidfilmeket készítettek a kerület zsidó örökségéről, sőt, létrehozták a Kik éltek, kik építettek itt? című oldalt, ami online mutatja be a terézvárosi, illetve erzsébetvárosi zsidóság Pest, illetve Budapest fejlődésében való részvételét.
Perczel Annát 2008-ban a Magyar Zsidó Kultúráért-, 2011-ben Scheiber Sándor-, 2020-ban pedig az Építészfórum alapító-főszerkesztője, a 2017-ben elhunyt Pásztor Erika Katalina emlékére alapított, az építészet mellett több tudományos, vagy művészeti ágban is kiemelkedő értéket teremtő alkotóknak járó Perika-díjjal tüntették ki.
Utóbbi apropóján Kovács Dániel készített vele interjút:
Perczel Anna halálát az egyesület hétfőn jelentette be, a hírre pedig Karácsony Gergely is reagált, kiemelve,
Az elmúlt években eszközeit vesztett, eljelentéktelenedett műemlékvédelem helyett városunk értékeit értő és féltő civilek voltak képesek útját állni az értelmetlen rombolásnak. Ilyen civil volt Perczel Anna is, aki képzett építészként, urbanistaként, Budapest jövőjéért felelősséget érző állampolgárként kemény konfliktusokat vállalva lépett fel annak érdekében, hogy épített örökségünk túlélje az ingatlanpiaci panamákat. Halálával fontos barátját veszítette el Budapest. Emléke arra kötelez bennünket, hogy a város fejlesztésekor ne csak a pillanatnyi érdekeket nézzük, hiszen ahogy a Földet, úgy gyönyörű fővárosunkat is csak kölcsön kaptuk az előző generációktól, hogy azt megóvva adjuk tovább az utánunk következőknek. Isten nyugosztaljon, Anna!
Az ÓVÁS! búcsúja:
Perczel Anna temetésére június 18-án, 11 órakor kerül sor a Kozma utcai izraelita temetőben.
