Egy évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a budai oldal lebontás, vagy az összeomlás réme által leginkább veszélyeztetett értékes épületeit – köztük a Magyar Madártani Egyesületnek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-emlékszobájának is otthont adó, szabadon látogatható Jókai-kertben álló Steindl-villát, amit jól láthatóan csak a puszta szerencse tartott egyben.
Az író által 1853-ban megszerzett kert határán álló, egy évtizeddel korábban született épületet, illetve eredeti képét mára teljesen elveszített szomszédos ikerpárját a kor egyik legnépszerűbb ékszerésze, Steindl Károly építtette – derül ki a ház mellett álló jókora emléktábláról, ami a ház teljes történetét elmeséli.
A pozitívumok sora ezzel azonban ki is merült, hiszen a város felé egykor faszerkezetes terasszal néző, lassan száznyolcvan éves épület – a nyaralónegyedként született Svábhegy egyik első épülete – jó ideje megérdemelne egy teljes felújítást, 2020 júniusi ottjártunkkor ugyanis bedeszkázott ablakokra, illetve az életveszélyre figyelmeztető táblákra akadtunk.
A 2009 óta műemléki védettséget élvező ház falai közt nőtt fel a Váci utcai Új városházát (1875), a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot (1893-1901), illetve az Országházat (1885-1904) tervező Steindl Imre (1839-1902) is, az épület XX. századi története azonban ennél jóval szomorúbb volt: a második világháború után rövid ideig az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) használta.
Az utolsóként egy sokgyermekes sváb család által lakott villa tulajdonosa, a XII. kerületi Önkormányzat 2018-ban, egy közérdekű adatigénylésre adott válasza szerint nem tervezett felújítást, így biztosra vettük, hogy annak nincs esélye a túlélésre.
A Hegyvidéki Önkormányzat honlapján április 21-én megjelent hír szerint azonban az Európai Unió és a magyar kormány 900 millió forintos támogatásának köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) nem csak a kertet, de a Steindl-villát is megújítja, aminek tetőszerkezetében – az Önkormányzattal együttműködve – sikerült megállítani a beépített faanyagokat pusztító gombásodási folyamatot.
sőt, egy kis toldaléképületet is helyeznek mellé, amit fogadótérként és zöldboltként használnak majd.
A rendelkezésre álló látványtervek szerint ez egyáltalán nem tűnik jó ötletnek, a leendő belsőket mutató tervek pedig teljesen modern épületet mutatnak – mindez arra enged következtetni, hogy a műemléképületnek csak a homlokzatai, illetve néhány részlete marad meg, esetlegesen túlélt belső tereiből pedig legfeljebb csak néhány részlet él túl.
A projekt előkészítése során egy ingatlancsere miatt a teljes Jókai-kert állami tulajdonba került, így minden akadály elhárult a fejlesztés elől, aminek tervei már készen állnak, sőt, építési engedélyt is kaptak.
A tervek elkészítésére a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága az egyetemi oktatóként is jegyzett Laczó Zoltán vezette ABORA Mérnöki Tervezői és Oktató Műhely Kft.-t, illetve a Csontos Györgyi DLA irányította MIXA Stúdió Kft.-t kérte fel, akik egy, a nemzeti park honlapján elérhető 2020-as szerződés szerint bruttó 33,39 millió forintos tervezési díjért végezték el a munkát.
A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést a DINPI májusban tervezi majd kiírni, így
A projekt a Jókai-kertet érintő részei új látogatóközpontot hoznak, aminek kialakítása során Jókai Mór ma természetvédelmi oltalom alatt álló gyümölcsöskertjének helyreállítására, Magyarország egyetlen természetvédelmi és madártani könyvtárának fejlesztésére, illetve jó részének digitalizálására is sor kerül majd, de a kerti utak megújulása, új parkbútorok érkezése, illetve a rossz állapotú faépületek bontása is várható.
Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmentsük a Steindl-villát. A gombásodást sikerült megállítani, de valójában akkor menekülhet meg egy üresen álló műemlék, ha használni kezdjük
– mondta a kerületet vezető Pokorni Zoltán a polgármesteri hivatal sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: a magánkézben lévő műemléképületek felújítását is fontosnak tartja az önkormányzat, ezért nemrég módosították az építési szabályokat, így beépíthetőségi kedvezményeket kapnak a tulajdonosok, ha egy védett épületet rögzített határidőn belül, a tervtanáccsal egyeztetett módon helyreállítanak.
Kérdés persze, hogy ez a felújítani vágyott épületek környezetében milyen változásokhoz vezet majd, hiszen az engedmények szerint a tulajdonos
