Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP
Kultúra

Az év, amikor örökre megváltozott a mozi

Az utóbbi években a franchise filmek teljesen átírták a sikerfilm fogalmát. Az út odáig, hogy a szuperhősfilmek és társaik leuralták a világ mozijait, persze jóval hosszabb volt, egészen 1984-ig is visszavezethető. Orwell disztópikus regénye miatt jó darabig mumusként élt az emberek emlékezetében ez az évszám, hogy aztán a valóságban fölöttébb színes évet zárhasson az emberiség.

A hetvenes évek közepén Steven Spielberg és George Lucas a Cápa és a Star Wars sikerével teljesen újraírta a korábban bevett módszerét annak, hogyan kell bemutatni úgy egy alkotást, hogy az aztán eseményszámba menjen: előbbi létrehozta a „summer blockbuster” (nyári filmsiker) fogalmát, utóbbi pedig megmutatta, hogyan fialtasd később is nagy sikerrel a bemutatott terméket. A nyolcvanas évekre széles körben elterjedtek a videómagnók, ezekkel pedig még akkor is lehetett húzni egy-egy alkotás sikerén, amikor az már régen lekerült a mozivászonról. A technikai újítás újabb és újabb piacokat hozott létre, hogy aztán filmgyártó cégek sora álljon rá a filléres szórakoztatásra, melyeknél már nem is számoltak széleskörű mozis terjesztéssel, megelégedtek a home video-kiadások csilingelő hangjával.

1984 lett aztán az az év, amikor futószalagon érkeztek azok az filmek, melyekkel a gyártók már nem csak önmagában gondolkoztak, de rögtön folytatásokban is, nem beszélve a filmzenék értékesítéséből és az egyéb merchandise-bevételekből szerzett haszonról. Kiemelkedően fontossá vált, hogy egy-egy film hogyan néz ki, milyen érzetet ad, milyen zene szól benne és ezen tulajdonságai hogyan ültethetők át más területekre. Mi sem ábrázolja jobban az efféle gondolkodást, minthogy az amerikai piac tíz legtöbb bevételt termelt filmje ebben az évben mind már eleve folytatás volt vagy olyan alkotás, ami folytatást vagy remake-et kapott vagy egyenesen milliárd dolláros franchise lett belőle. A legszebb ilyen példákból szedtük össze a legerősebb tízet, vannak közöttük „talált” alkotások is, melyek sikerében senki nem bízott, hogy aztán a mai napig szem előtt legyenek, de találunk olyat is, ami nagy elvárásokkal indult, de még azokat is könnyedén túlszárnyalta. Örökké élő népszerűségüket és kulturális hatásukat mi sem bizonyítja jobban, mint azok az alkotások, melyek épp ezt az időszakot választották „háttérszálnak” és gazdagon merítenek belőlük saját műveikhez, gondoljunk csak a Stranger Things-sorozatra vagy a már nálunk is látható Wonder Woman 1984-re.

Az a) a film születése, b) eredményei, a c) pedig utóélete.

Rendőrakadémia

a) Az eredeti ötletet egy valós eset ihlette: Paul Maslansky San Franciscóban volt szemtanúja egy esetnek, ahogyan egy agresszív őrmester egy szedett-vedett csapat rendőrkadéttal ordítozik: a bagázsnak egy testes nő és egy minimum ötvenéves férfi is tagja volt. Maslansky kérdőre vonta az őrmestert, aki elmesélte, hogy a polgármester nyomására szélesebb spektrumból kellett fogadniuk jelentkezőket, akik többnyire olyan szinten használhatatlanok voltak, hogy a tiszteknek nem maradt más választásuk, mint kiutálni őket. Maslanskyt azonban nem hagyta nyugodni az eset és folyton azon agyalt, vajon mi történne, ha sikerülne nekik a kötelékben maradniuk? Az ötletet elvitte egy producer ismerőséhez, aki azonnal megrendelte a forgatókönyvet.

b) Pár altesti poénnak köszönhetően a film hatalmas siker lett a mozikban. A főszereplő Steve Guttenberg ezt követően a nyolcvanas évek egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze lett, egyéb kötelezettségei miatt a harmadik rész után elhagyta a sorozatot, a kilencvenes évekre azonban szinte nyomtalanul eltűnt.

c) Összesen hat folytatást, illetve két tévésorozatot élt meg a széria. Sokan itt tanultuk meg, hogy mi az a beatbox. Guttenberg tavaly ősszel egy interjúban elárulta, hogy dolgoznak egy újabb folytatáson, melyben az ő karaktere kerekesszékhez lesz kötve, miután szolgálat közben elveszítette lábait.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP

A smaragd románca

a) Diane Thomas pincérnőként dolgozott, amikor elkezdte írni forgatókönyvét, melynek női főszereplőjében, a sikeres írónő karakterében saját magának rajzolta meg egy álombéli verzióját. A folyamat sikerrel járt, hiszen az elkészült sztori végül egyetlen hét alatt gazdára lelt Michael Douglas személyében, aki nem csak gyártotta a filmet, de miután Stallone passzolta a főszerepet, azt is eljátszotta.

b) A stúdió szentül meg volt győződve róla, hogy a film bukik majd, a szakmában olyan fanyalgás övezte az alkotást, hogy rendezőjét, Robert Zemeckist félúton kirúgták az akkor már félkész következő filmjének direktori székéből. A közönség azonban imádta és több mint százmilliós bevételt termelt az alkotásnak. Zemeckis is elégtételt kapott, hiszen a bemutató után újra kapós lett és vigasztalódhatott a Vissza a jövőbe-trilógiával.

c) A zajos siker indokolta a folytatást, a második részre azonban sötét árnyékként vetült, hogy mire bemutatták, Diane Thomas közúti balesetben életét vesztette, ami be is zárta a kaput az újabb folytatások lehetősége előtt. Minden álma egy Porsche volt, amit a „smaragd” sikere el is hozott neki, másfél hónappal később viszont ez okozta vesztét is. A Douglas-TurnerDeVito trió kémiája viszont olyan jól működött, hogy az évtized végén összeverődtek egy újabb közös filmre, a közelmúltban pedig A Kominsky-módszer egyik epizódjában nosztalgiáztak együtt.

Terminátor – A halálosztó

a) James Cameron az 1978-as Halloween hatására kezdte el írni történetét, melynek alapjául egy álomkép szolgált, amiben egy félig ember, félig robot torzó mászik ki egy robbanás lángjai közül. A későbbiekben a Halloween alkotója, John Carpenter is nagyban inspirálta azzal, hogy gyakorlatilag fillérekből, ám totális kreatív kontrollal gyártotta le horrorklasszikusát. Ez az attitűd annyira beleégett az ifjú zsenibe, hogy így járt el a Terminátor esetében is, illetve ezt követően sem lehetett soha másé az utolsó szó, ha valamelyik filmje sorsa forgott kockán.

b) A gyártó Orion Pictures nem hitt az alkotás sikerében, igyekezett fű alatt tartani, a film azonban gyönyörűen nyitott, a bemutatóját követő első két héten a legtöbb bevételt szerezte az amerikai mozis piacon. A robotot alakító Arnold Schwarzenegger alig száz szóval tudta le a melót, mégis, a legjobban talán ő járt a mozival, a következő tíz évben Hollywood egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze és a videókorszak egyik legnagyobb csillaga lett.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP

c) A hét évvel később bemutatott T2-t minden idők egyik legjobb folytatásának szokás tartani. Mostanra összesen hat mozifilmet számlál a sorozat, illetve egy TV- és számos websorozatot, míg a különböző számítógépes játékok a mai napig rendkívül népszerűek. Az első két rész egysorosai pedig a filmtörténet legtöbbet idézett beszólásai között vannak.

Rémálom az Elm utcában

a) Wes Craven több korábbi ötletét gyúrta egybe a forgatókönyv írásakor, többek között annak a srácnak a nevét is, aki gyerekkorában folyton zaklatta őt és oly sok álmatlan éjszakát okozott neki: ő volt Fred Krueger. A figurát alakító Robert Englund valójában annyira kedves fickó, hogy rendre szimpatikus figurákat alakított korábban, ezeket viszont annyira unta már, hogy felüdülésként élte meg Freddy megformálását.

b) A sztori rengeteg visszautasítást kapott, Craven végül maga szerzett befektetőket a forgatáshoz, de az utolsó pillanatban ezek is visszatáncoltak. Végül csak-csak sikerült leforgatni alig egymillió dollárból, de nem kapott sok bizalmat, mindössze 165 moziban tűzték műsorra. Ezekben viszont az első hétvégén azonnal visszatermelte a befektetett pénzt, a film világsiker lett és azóta is a slasher műfaj egyik mintapéldánya.

c) Englund összesen nyolc mozifilmben húzta magára Freddy jelmezét, az első és az utolsó alkalom között majd húsz év telt el. Ezek mellett számos tévésorozat, irodalmi feldolgozás és képregény és egy reboot követte a piacon. Szokás felemlegetni, hogy az 1984-es eredeti volt Johnny Depp első filmszerepe, aki csak poénból kísérte el barátját, Jackie Earle Haleyt a válogatásra. Jackie nem kapta meg a megcélzott szerepet, Craven lánya azonban úgy belezúgott Johnnyba, hogy kisírta apjától, hogy alkalmazza a fiút. Később a 2010-es rebootban Haley kapta meg Freddy szerepét.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP

Szörnyecskék

a) Chris Columbus az éjszakánként a lakásában dorbézoló egerek hallatán álmodta meg a kis szörnyek invázióját, amit először még nem is tervezett filmre vinni, egészen addig, mígnem Steven Spielberg felkarolta a projektet. A történet eredetileg sokkal sötétebb tónusú volt, egy ponton még Gizmo alakult volna át szörnyeteggé, ezt azonban Spielberg javaslatára elvetették és inkább afelé húztak, hogy eladhatóbb a film, ha a kis cuki főszereplőért a film végéig lehet izgulni. Az alkotás talán a legfurább/perverzebb karácsonyi filmkedvenc.

b) Tengernyi pénzt csinált a mozikban, az amerikai piacon az év negyedik legnagyobb bevételt termelt filmje volt, de a siker mellett kisebb botrány is övezte. A filmplakát még egy kedves, családbarát filmet ígért, még akrobatikus kutya is volt benne, ám ezekkel szemben nem szűkölködött horrorelemekben sem, melyek láttán családok sokasága vonult ki a filmről. A szemfülesek egy jelenetben magát Spielberget is felismerhetik egy vicces cameo-szerepben.

c) A szabályokat egy életre megjegyeztük: ne kapjon vizet és ne egyen este kilenc után! Egyetlen folytatást húztak rajta, ami nagy meglepetésre bukta lett, számítógépes játékként azonban még sokáig jelen volt a franchise. Többen kifogásolták, hogy egy karácsonyi filmet miért nyáron mutattak be, a képlet azonban sikeresnek bizonyult, hiszen a felhajtás bőven kitartott év végéig, akkor pedig eláraszthatták a piacot az édes Gizmo plüssjátékok, melyek azóta is rengeteg kanapén mosolyognak világszerte. A figura pár hete újra feltűnt egy Mountain Dew-reklámban, illetve aktívan fejleszt a Warner egy animációs sorozatot is.

Warner Bros / Amblin Entertainme / Collection ChristopheL / AFP

Karate kölyök

a) Ahogy a legjobb coming of age-sztorikat, ezt a filmet is valós gyerekkori élmények táplálták: a forgatókönyv írója, Robert Mark Kamen 1964 nyarán egy zaklató banda állandó célpontjává vált és amikor megelégelte a folyamatos atrocitásokat, belevetette magát a keleti harcművészetek világába. Első tanárát gyorsan elhagyta, mivel az nem filozófiaként, hanem az erőszak egy eszközeként tekintett a harcművészetekre. Következő mestere aztán egy olyan japán tanár lett, aki amúgy nem beszélt angolul.

b) A film alkotói a Rocky sikerét akarták meglovagolni a küzdősportos háttérrel és olyannyira biztosra mentek, hogy annak a filmnek a rendezőjét és zeneszerzőjét is csatasorba állították Daniel LaRusso történetének elmeséléséhez. A képlet bejött, a film nagyon szépen termelt a kasszáknál, amit Sylvester Stallone cinikusan fogadott és rendre megjegyezte, hogy a film Rocky köpenye alól esett ki. Kulturális hatása hatalmas volt, nagyban hozzájárult, hogy a nyolcvanas évektől világszerte megugrott a karate népszerűsége.

c) Három folytatást kapott, a negyedik részben már női főszereplővel. Pat Morita, azaz Mr. Miyagi mindegyikben megjelent, ő Oscar-jelölésig vitte a mester szerepében. Született belőle rajzfilmsorozat, akciófigurák hada és reboot is, bár azóta ezt nem folytatták. 2018-ban indult el a bombasikerű Cobra Kai-sorozat, melyben az eredeti ellenfelek, Daniel és Johnny akadnak újra egymásba, 2020-ban pedig felröppent a hír, hogy egy Broadway-musical is készülőben van. A végső verseny alatt hallható Joe Esposito-dal (You’re the best) azóta is tengernyi motivációs videó háttérzenéje.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP

Ütközetben eltűnt

a) Chuck Norris és a Cannon Group házassága az égben köttetett: Norris a nyolcvanas évek elejére már megalapozta akciófilmes ázsióját, a Cannon pedig épp egy megfizethető, ám piacképes sztárra vadászott, akivel halászhat a zavarosban. Öt filmre ötmillió dollárt kínáltak a harcművésznek, úgy, hogy a vele forgatott Cannon-filmek összköltségvetése eleve ritkán futott kétmillió fölé. A zeitgeist viszont indokolta, hogy megfizessék az akciósztárt.

b) A Cannon rögtön két filmet kreált, a második azonban erősebbnek bizonyult, úgyhogy megfordították a sorrendet, ezt mutatták be előbb, az elsőnek szánt részt pedig utána, előzményként. Jól döntöttek a cserével, árához képest tisztes kis bevételt termelt a film már a mozikban is, a nagy lét azonban a videókiadással akasztotta le. A kritikusok fanyalogtak, de többségében elismerték, hogy a filmnek van egy sajátos bája, Chuck Norris rezzenéstelen tekintete ellenben végérvényesen ikonikussá vált.

c) Érkezett még egy harmadik rész is, amihez Norrisnak már semmi kedve nem volt és a Cannon is elkezdett szétesni anyagilag, így a sztár, hogy minél fájdalommentesebb legyen a kilépője a sorozatból, kézbe vette a projektet, maga írta meg a történetet, a rendezői feladatokat pedig testvérére bízta.

Szellemirtók

a) Dan Aykroyd eredetileg még időutazós, bolygók között ugrálós fantasyként képzelte el történetét, Blues Brothers-es barátjával, John Belushival és Eddie Murphyvel a főbb szerepekben. Erről igyekeztek lebeszélni, mondván óriási összeget emésztene fel ezt így leforgatni, illetve a komikus elemek is jobban működnének, ha jelen időben, egyetlen városban zajlana a szelleminvázió. Belushi halála is azt indokolta, hogy engedjen Aykroyd, a változtatások után aztán szabad pályát is kapott a produkció, immár Bill Murray-vel a főszerepben.

b) Soha korábban nem használtak ennyi vizuális effektet egy komédia létrehozásához, illetve a marketingkampányban is olyan trükkök sokaságát alkalmazták, amire korábban senki nem vállalkozott volna, az első reklámoknál például még nem fedték fel, hogy egy mozifilmről van szó, hanem azt sejtették, hogy egy valós vállalkozást hirdetnek. Noha ugyanazon a hétvégén mutatták be, mint a Szörnyecskéket, nem gyengítették egymást, ez is hatalmas siker lett.

c) Egy megkésett folytatás létrejött, ami nem tudott mit hozzátenni az első értékéhez, de nem is fájt nagyon. Ezen kívül viszont tengernyi módon fialtatták a filmet, legyen szó rajzfilmsorozatokról, videójátékokról, jelmezekről, vagy csak az összetéveszthetetlen logóról. Pár éve készült egy női reboot is, nemsokára pedig bemutatják végre a kvázi-harmadik részt, melyben az összes élő eredeti szereplő visszatér.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP

Bevery Hills-i zsaru

a) A dörzsölt rendőr szerepére először Mickey Rourke-ot szemelték ki, később Stallone neve is felmerült lehetőségként, ő azonban szerette volna „klasszikus” akciófilmes irányba eltolni a mozit és a főszereplőt is átkeresztelte volna Axel Cobrettire. Eddie Murphy viszont akkora sikerrel robbant be a 48 órával, hogy a stúdió elkezdett gondolkodni azon, hogy ő kapja a főszerepet, és végül neki is adták a lehetőséget: kockáztattak egy stand-up-komikussal.

b) A film az év legnagyobb kasszasikere lett, ha számolunk az inflációval, minden idők harmadik legnagyobb bevételét érte el a 18+-os kategóriában az Ördögűző és a Keresztapa mögött. Eddie Murphy épp úgy forgatta fel Hollywoodot, ahogy Foley a Beverly Hills-i elitet: mindenkinek beintve, a saját szabályai szerint, fülig érő vigyorral az arcán.

c) Murphy nem rest a szomszédba menni egy-egy folytatásért, ám ezek ritkán érik el a felütés minőségét, ez sajnos igaz lett a későbbi Axel Foley-filmekre is. A második még elbicegett, a harmadiknál viszont már egy vidámpark szolgált helyszínül, ami nagyon jól példázta, hogy a sorozat mennyire elment a vásári komédiázás felé. Készült egy sikertelen pilot egy TV-sorozathoz, illetve jelenleg is szöszölnek egy reboot-on.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP

Végtelen történet

a, Michael Ende alapvetően boldog volt attól, hogy megfilmesítik fantáziaregényét, annak már kevésbé örült, hogy a rendező Wolfgang Petersen jócskán átdolgozta az általa jóváhagyott forgatókönyvet. Hatalmas sajtófigyelem övezte már az előkészületeket is, Atreyu szerepére vagy ötvenezer fiút néztek meg, mire kiválasztották Noah Hathawayt. A valaha készült legdrágább nyugatnémet filmalkotás.

b, A német piacon ritkán tapasztalt siker volt a film, ötmillió nézője a mai napig ritkaságszámba megy és szép sikert ért el világszerte is. Több jelenet is egy életre beleégett a gyerekek emlékezetébe, többek között Artax haláltusája vagy a Semmi fenyegető térhódítása. A film hatását mi sem bizonyítja jobban, hogy minden idők legnagyobb filmgeekje, Steven Spielberg szerezte meg magának az eredeti Aurynt, amit Atreyu viselt a nyakán a filmben.

c, Két folytatás követte Petersen filmjét, melyeknek pár karakter átemelésén kívül semmi köze nem volt már Michael Ende eredetijéhez. 2009-ben röppent fel a hír, miszerint Leonardo DiCaprio produkciós cége szeretne egy újabb feldolgozást a regényből, mely során jobban elmélyülnének a regény finom apróságaiban és eltávolodnának Petersen adaptációjától, a jogok megszerzésénél azonban elhalt a dolog.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.