Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Kultúra

Erősen visszavágta a kormány a régészeti feltárások hatósági árát, veszélybe sodorva ezzel a hazai múzeumokat

A feltárások hatósági árát decemberben még növelték, most azonban a tíz évvel ezelőtti szint alá nyomták azt vissza – mindezt a szakma megkérdezése nélkül.

A Telex hosszú cikkben mutatta be a Magyar Közlöny hétfő esti számában megjelent, indokolás nélküli módosítást és szakmai visszhangját, ami nem egyszerűen csak az új építéseket megelőző régészeti feltárásokat, de a múzeumok finanszírozását is veszélybe sodorja.

A kulturális örökség védelméről szóló kormányrendelet módosításának köszönhetően a négyzetméterenkénti hatósági ár

az eddigi nettó 4650 forintról 2520 forintra csökken majd,

így a főleg nagyberuházásokhoz, és autópályaépítésekhez kapcsolódó, az alapozási munkálatok előtt kötelező jellegű feltárások kerülnek veszélybe, pedig ezek jelentik az egyetlen módját annak, hogy egy területet szakértők vizsgáljanak át, mielőtt azt még hosszú évtizedekre beépítenek, jó eséllyel teljesen elpusztítva ezzel a föld alatt rejtőző értékeket. A múzeumok számára ezek a munkák nem egyszerűen csak lehetőségek a múlt feltárása, de bevételforrások is, hiszen a beruházó köteles fizetni a feltárásért – írja a lap.

Az elmúlt években kéttucatnyi alkalommal módosították a kulturális örökségről szóló törvényt, többnyire inkább a beruházói érdekeknek engedve – 2011-ben L. Simon László javaslatára előbb maximalizálták a régészeti feltárások összegét és idejét, majd 2015-ben az akkori nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós harminc naptári napban limitálta az autópályaépítéseket megelőző munkákat

– mutat rá a cikk, ami hozzáteszi:

500 millió forint feletti beruházásoknál még így is a beruházó állja az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, és – legfeljebb a teljes beruházás költségeinek 0,35 százalékáig – a megelőző feltárást, valamint ha szükséges, maximum egy százalékig a teljes feltárást. Bár a múzeum és a beruházó máshogy is megállapodhat, az állam hatósági árat határoz meg, és többnyire a gyakorlatban is ez az irányadó.

A hatósági ár közel egy évtizedig volt változatlan, a feltárások költségei azonban egyre csak nőttek, hiszen a múzeumok által foglalkoztatott külső vállalkozók az építési költségek több mint másfélszeresére való emelkedése miatt egyre drágábban tudtak munkásokat szerezni.

Épp ezért tűnt első látásra jó döntésnek a hatósági ár alig három hónap előtti, 3150-ről közel másfélszeresére, 4650 forintra növelése, ez azonban nem jelentett óriási segítséget, hiszen a döntéssel párhuzamosan az elszámolható terület a felére csökkent.

A Telex által megkérdezett szakmai források szerint a hatósági árak sosem voltak túlárazva, annak ellenére, hogy a múzeumokat részben az ezekhez kapcsolódó, az építtetők által kifizetett összegek tartották életben, sőt, fontos szakmai tevékenységet, és új leleteket is jelentettek az intézményeknek.

A hétfő este bejelentett, az árakat húsz százalékkal a 2011-es szint alá lökő, az inflációval, és az építőipari tendenciákkal nem törődő változtatás a hazai múzeumok munkatársait, illetve vezető régészeit is meglepte, hiszen a számos múzeum költségvetésében fontos szerepet játszó döntés meghozatala előtt semmiféle kommunikáció nem indult a kormány részéről, pedig ez

egy azonnal életbe lévő változás esetében az elvárható minimum lenne.

A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese, a BTM Aquincumi Múzeumét vezető Dr. Láng Orsolya a lapnak névvel is nyilatkozott, kijelentve:

ebből az összegből a Budapesten eleve drágább feltárások elvégzése szinte lehetetlenné válik, főleg, hogy a vonatkozó jogszabály szerint nem csak magukat a helyszíni munkákat, de a leletanyaggal kapcsolatos további feladatokat is a 2520 forintos négyzetméterenkénti összegből kellene elvégezni.

A megkérdezett szakemberek többsége szerint az új ár mindössze a földmunkákat fedezi majd, így az anyagok konzerválására, restaurálására, feldolgozása, illetve a kiállításokig való eljuttatására már nem marad keret, hiszen a gyűtemények költségvetéséből erre sokszor nincsenek elérhető tartalékok. Kérdésessé vált tehát, hogy a múzeumok egyáltalán vállalják-e majd a feltárások mindegyikét, hiszen a legfőbb céljuk a fennmaradás, a nagy ráfizetéssel végzett munkák pedig a költségvetésüket veszélyeztetik majd.

A múzeumi szférában a Kelet-Magyarországon működő, kínai érdekeltségű nagyberuházást sejtenek a háttérben, és bíznak benne, hogy a kérdéses munkák elvégzése után az állam visszaállítja a régi állapotot.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.