Luigi Spina / AFP / Pompei Press Office
Kultúra

A Pompejiben feltárt gyorsétterem elárulja, milyen fogásokat szerettek az ókori városlakók

Ételmaradványokat is találtak az edényekben.

A hétvégén mi is megírtuk, hogy a Pompejiben folyó ásatásokon egy egész ókori gyorsétkezdét sikerült feltárni. Ennek maradványai azt is elárulják, hogy csaknem 2000 évvel ezelőtt milyen fogásokat szerettek a korabeli polgárok, akik a jelek szerint szívesen étkeztek házon kívül.

Massimo Osanna, a Pompeji Régészeti Park vezetője arról számolt be a hétvégén, hogy miközben eddig az ásatásokon nyolcvan falatozó maradványai kerültek elő, először sikerült teljes egészében kiásni a várost egykor betemető vulkáni láva és hamu alól egy úgynevezett thermopoliumot, meleg ételeket kínáló étkezdét.

Az ókori gyorsétterem pultjának egy részére 2019-ben bukkantak rá a régészeti helyszínen. A kutatók azóta szakadatlanul dolgoztak a teljes étkezde feltárásán: sikerült kiszabadítani a pultot, amelynek tetején széles mélyedésekben tárolták a meleg ételeket tároló edényeket, akárcsak egy mai gyorsétteremben, ahol a pultba süllyesztik a leveseskonténereket.

A növény- és állatszakértők már elkezdték a helyszínen talált ételmaradványok elemzését – írja az MTI. Segítségükre van, hogy a pult oldalát színes freskók díszítik. A képeken mások mellett két, fejjel lefelé ábrázolt vadkacsa és egy kakas látható. Tollazatukat a pompeji vörös néven ismert élénk vörös színnel festették meg. A festmények nemcsak dekorációra szolgáltak, hanem valószínűleg a menüt is reklámozták.

Valeria Amoretti, a pompeji régészcsoport antropológus tagja is úgy véli, hogy a freskók legalábbis részben azokat az ételeket és italokat ábrázolták, amelyeket helyben árultak. A fogásokat tartó edényekben többek között kacsacsonttöredéket, valamint kecske, sertés, hal és csiga maradványait fedezték fel. Egy borostartály alján pedig lóbab nyomait találták meg, amelyet az ókorban ízfokozóul adtak a borhoz, illetve azért, hogy halványítsák a színét.

Tudjuk, hogy mit ettek aznap. Az ételmaradványokból kiderül, hogy milyen fogásokat szerettek az egyszerű városi polgárok

– mondta el Osanna a RAI olasz közszolgálati televízióban a Pompeji pusztulását okozó, 79-ben bekövetkezett vulkánkitörésre utalva. Hozzátette, hogy a gazdag római elit tagjai nem tartoztak az utcai étkezdék vásárlói közé.

A feltáráson egy kutya teljes csontváza is előkerült. A kutatókat meglepte, hogy egy kifejlett, de egészen kicsi kutyafajta maradványait találták meg, holott az étkezde freskóján például egy nagytestű kutya látható. Amoretti szerint ez a lelet igazolhatja, hogy az ókori rómaiak szelektíven tenyésztették az ilyen kistestű kutyákat.

Az ásatáson találtak még egy bronz merőkanalat, kilenc amforát, amelyek a római korban népszerű ételtartályokként szolgálhattak, néhány palackot és egy kerámia olajtartót.

Osanna megjegyezte, hogy az ókori gyorsétkezde jó helyen állt, egy kis térre nyílt, amelyen egy szökőkút is volt, s a közelében egy másik thermopolium is működött.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.