Kultúra

A bérházak folyosóira, illetve lépcsőházaiba költöztetett konyhakerteké a jövő?

A koronavírus-járvány számos változás szükségességére ébresztette rá az emberiséget, melyek közül néhányat akkor is megtehetünk, ha a világ jó része nem akar megváltozni.

Az elmúlt fél évet világszerte uraló koronavírus-járványnak köszönhetően számos országban bevezetett korlátozások miatt olyan életet kezdtünk élni, amilyet egyébként is kellene ahhoz, hogy néhány évtizeden belül ne jelentsen óriási gondot az átlaghőmérséklet növekedése, valamint a tengerek szintjánek jégsapkák olvadása okozta emelkedése ne változtassa romokká a világ számtalan nagyvárosát.

A különbség leginkább az üvegházhatású szén-dioxid- és nitrogén-dioxid-szennyezettségben világelső Kína esetében volt zongorázható, hiszen február első felében előbbi szintje 25, utóbbié pedig 36 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a városi levegő hirtelen tisztábbá válása pedig tízezrek életét mentette meg – több emberét, mint amennyit a járvány azóta elvett.

Kína keleti – Pekinget és a vírus egyik gócpontjává vált Vuhant is magában foglaló – partvidékének nitrogén-dioxid-szennyezettségi adatai a NASA Earth Observatory felvételén.

Mindezek oka nyilvánvalóan nem csak az emberek bezárkózásában, de a repülőjáratok jó részének leállásában, illetve a gyárak termelésének sokszor akár harmadával való visszaesésében is keresendő. Ugyanez történt Európa számos részén is: Velence csatornái márciusban egy szempillantás alatt kitisztultak, a nitrogén-dioxid koncentrációja pedig Olaszország északi részén is rég nem látott szintre süllyedt.

Hasonlóan drasztikus változás történt Magyarországon is  – a kijárási korlátozások bevezetése előtti, illetve utáni húsz nap automatikus mérőállomásokban rögzített adatai szerint

a Budapest szívében lévő Erzsébet téren 35, a miskolci autóbuszállomást is rejtő Búza téren pedig 23 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja.

A pillanatok alatt végbement változás megmutatta, hogy a szén- és kőolajfogyasztás csökkentésével a változás nem lehetetlen. Egy ideális világban a fosszilis energiahordozók legalább részben való elhagyásával tehát egy csapásra behúzhatnánk a kéziféket az emberiség vége felé vezető úton.

A helyzet persze nem ennyire egyszerű, hiszen az egyedül az ázsiai országban félmilliárd embert érintő szigorú korlátozások feloldása után Kínában, illetve a világ más országaiban újra visszatért az élet a szokásos  mederbe, így a májusi számok már mindenhol magasabb értékeket mutattak. A változás nem minden téren volt ideiglenes: a világ számos nagyvárosa még inkább kerékpáros-, illetve gyalogosbaráttá vált. Budapesten ideiglenes biciklissávok jelentek meg, a MÁV járatain pedig harmadával több kétkerekűt utaztattak, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb ipari szereplőknek mindezektől függetlenül továbbra sem igazán áll érdekében az olyan megújuló energiaforrások minél magasabb arányú igába hajtása, mint a biomassza, szél-, víz-, a nap-, és a  geotermikus energia, vagy legalább a káros anyagokat nem kibocsátó, évszázadokon át veszélyes radioaktív hulladékot viszont generáló nukleáris energia. A koronavírus-járvány azonban halvány esélyt kínál arra, hogy a különböző államok által a gyengélkedő cégek fennmaradásához nyújtott segélyeket, vagy adókedvezményeket különböző feltételekhez – autógyárak esetén például további elektromos modellek fejlesztéséhez – kössék, ehhez azonban a kormányok a témában kialakított határozott álláspontja is szükséges.

Az átlagemberen is múlik

Nem csak a gyárak segíthetnek azonban a Földnek, hogy az újra levegőhöz jusson, hiszen a tömegközlekedés előnyben részesítéséért, a húsfogyasztás csökkentéséért, illetve a nagy távolságot utazó élelmiszerek vásárlásának visszaszorításáért mindenki tehet – így gondolja ezt Lőrinczi István is, aki hisz abban, hogy a kopott lépcsőházak, a kihasználatlan függőfolyosók, illetve a bérházak sokszor üres belső udvarai igenis segíthetnek a helyzet javításában.

Lőrinczi szerint egyáltalán nem kell ugyanis elhagyni a belvárosok közepén álló házakat ahhoz, hogy némi zöldterülethez jussunk: az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő növényőrület újabb szintre emelésén, a legmodernebb technológiákat az ősi mezőgazdasági tudással ötvöző permakultura létjogosultságát hirdeti.

Brain Bar jövőfesztivál

A permakultúrás kertek egyik hazai arcává vált férfi a szeptember 15-17 közt tartott Brain Bar első napján, Őserdő a gangodon – A balkonládák mentik meg a jövő városait? címmel tart előadást az alig fél év alatt elért eredményeiről, illetve a rendszer nagyvárosokban való létjogosultságáról.

⭐ DAY 1 | AFTERNOON ⭐

Burst your reality bubble, learn the future of human-AI relationship, find out if robots can complete the economy, witness magic, discover how to develop your personal brand, listen how to profit from the crisis as an employee, and learn about how your ancestry determine your future.Ziya Tong | Attila Dóczi | Sara Polak & Zoltán Szoleczki | Balázs Kiss V. | Nancy Poleon | Aliya Hamid Rao | Csaba KajdiLeave a comment, react, share, start a watchparty, tag your friends, and debate!

Közzétette: Brain Bar – 2020. szeptember 15., kedd

Saját otthona, egy belváros bérház udvarra néző lakása bejárata előtt, egy sornyi balkonládákban több tucat haszonnövényt – köztük retket, paradicsomot, cukkinit, vagy épp epret – nevel, amelyeknek alig van szüksége arra, hogy az ember foglalkozzon velük. A permakultúra lényege a természeti erőforrások körültekintő megfigyelése után egy közel önfenntartó, többek közt komplex csőrendszert és napelemeket is magában foglaló rendszer létrehozása, ez pedig meghozza gyümölcsét, hiszen a tavasszal indított kert folyamatosan hoz termést, kiváltva a család teljes zöldségszükségletének jó részét.

Szponzorált tartalom

A cikk a Brain Bar támogatásával készült. Az eseményről bővebben ezen a linken olvashat.

Kiemelt kép: Jens Kalaene /Picture Alliance /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.