Kultúra rendszerváltás30

Pucér nőkkel és tuti jó bulikkal vár a magyar honvédség

Az Angyalbőrben sorozat a rendszerváltás gyermeke: még a Magyar Néphadsereg megbízásából kezdték forgatni, de már a Magyar Honvédséget reklámozta, mire elkészült.

Czinege Lajos fizette a számlát

Gát Györgytől a Linda sorozatról szóló cikkünkben úgy búcsúztunk el, mint aki hatalmas sikert ért el a Lindával, ám egyszersmind sok irigyet is szerzett magának a nyolcvanas évek végére. Ekkorra ráadásul már csillapodott is a Linda-láz, a sorozat 1989-ben műsorra tűzött harmadik évadát már érezhetően kisebb érdeklődés fogadta az első kettőnél. Gát azonban akkor már javában egy új projekten dolgozott, a Honvédelmi Minisztérium megbízásából, amely a Magyar Néphadsereg image-én szeretett volna javítani egy népszerű tévésorozattal, és erre a szakmában csak Pörköltként ismert producer tűnt a legalkalmasabbnak. Emlékezhetünk rá, hogy két évtizeddel korábban már készült egy sorozat, amely a katonaéletet volt hivatott bemutatni: ez volt a Princ, a katona, amely népszerű volt ugyan, de azért sok kedvet nem csinált a sereghez, és még maguk a hivatásos katonák is megszólták azért, mert nem hitelesen mutatta be a hadsereg életét.

Az új sorozattal szemben azonban nem valószínű, hogy hasonló követelményeket fogalmaztak volna meg, legalábbis az Angyalbőrben ismeretében egész biztosan nem lehetett ez a cél. Gát előzőleg meg is mutatta a forgatókönyv-tervezetét a még Czinege Lajos vezette minisztérium politikai főcsoportján dolgozó dr. Varga István alezredesnek, aki a projekt gazdája lett, és pénzt is tudott szerezni a sorozatra, méghozzá nem is keveset.

Ilyen drága filmet Magyarországon senki nem készített, mint ez. Ez a Magyar Televízió pénze volt, amit a honvédségen keresztül még megtámogatott az állam. Pluszban a honvédség még egy dologgal támogatott: minden elérhető eszközzel. Ha ezért fizetnünk kellett volna, az horror összeg.

„Az a rész, amiben láthatsz egy spontán átkelést a Dunán pontonhíddal, harckocsikkal és a levegőben a MIG-ekkel, az önmagában hatvanmilliós tétel volt. Ez az egy epizód. Akkoriban egy mozis nagyjátékfilm készült ennyiből. Ritkán adatik meg egy rendezőnek, hogy szabadon álmodhat, és valaki kifizeti a számlát. Velem azóta sem történt ilyen, és már nem is lesz” – mondta az NLC-nek a körülményekről Gát György harminc évvel később.

A producer 1987-ben gyűjtött maga köré egy tizenhárom fős csapatot, akikkel dolgozni kezdett a forgatókönyvön – köztük volt Réz András és Szurdi Miklós, akiket már a Lindában is foglalkoztatott, illetve a humorista Sinkó Péter –, és a következő év novemberében meg is kezdődött a forgatás, ezzel egy időben már megjelentek a sajtóban az első hírek a készülő sorozatról. Először Sáfár Anikó beszélt arról, hogy kantinosként szerepet kapott az új sorozatban, majd a rendszerváltás korának népszerű bulvárlapja, a Reform nagyinterjújában említette meg Gát György, hogy Görbe Nóra után új sztárt fog befuttatni: „Egy, ma még ismeretlen színészen tartom rajta már három éve a szemem, s borítékolni tudom, hogy egy-két éven belül ragyogni fog” – mondta Kaszás Gézáról, akit a készülő Angyalbőrben főszereplőjeként mutatott be. Sőt, még Szurdi Miklós is úgy beszélt egy Kisalföld-cikkben Kaszásról, mint aki a főszereplőt, Urbánt alakítja majd a sorozatban, és ő avatta be először az olvasókat, mi is készül: „Tizenhárom részen át, egy-egy alkalommal 55 percben követhetik majd nyomon a nézők egy raj tagjainak életét. Örömeiket, bánataikat, hogyan és mennyit változnak katonaidejük letöltése közben. Olyan szórakoztató sorozatot szeretnénk csinálni, ami sokak számára befogadható, élvezhető, esetenként elgondolkodtató.”

Für Lajosnak tetszett

A dolgok azonban a forgatás közben is változtak: Szurdi még tíz újoncról beszélt, akik a sorozat főszereplői lesznek, ehhez képest tizenegyen lettek, Kaszás Gézából pedig nem Gát György csinált sztárt, pedig az egész sorozatot rá írták, noha már elmúlt addigra harminc, vagyis nem volt éppen újonc korban: „Már felépítettük a díszleteket, jöttek sorban a színészek ruhapróbára, de Kaszás szerződése nem akart megérkezni. Mondom neki, hogy Géza, miért nem írod már alá? Mondja, hogy beszélt a papájával meg a barátnőjével, és kevés ez a pénz… De hát életedben nem játszottál semmit! Soha ennyit színész Magyarországon szerepért nem kapott, mint amennyit te kapnál. De hogy ez akkor is kevés. Géza, tudod mit? Szevasz!” – elevenítette fel a sztorit utólag az NLC-nek Gát György. Az új főszereplőt az utolsó pillanatban találták meg Mészáros Zoltán személyében, aki viszont időközben eltűnt, ezért a rádióban kellett bemondatni, hogy ugyan fáradjon már el a filmstúdióba. Három nappal a forgatás előtt került elő, és vállalta is a szerepet. A fiatalok között még olyan, főiskolás színészek kaptak helyet, mint Görög László, Rajkai Zoltán, Békési-Kálid Artúr vagy Bede-Fazekas Szabolcs (őket valóban be is vonultatták a forgatás idejére), az idősebb nemzedéket Végvári Tamás, Bárdy György, Szerednyey Béla és Usztics Mátyás képviselték a már említett Sáfár Anikó mellett, míg Nelly, a szexi butikos szerepében egy amatőr színésznőt, Piszny Mónikát ismerhettek meg a nézők, de a hangját Vándor Ágnestől kölcsönözték.

Bár Piszny Mónika amatőr volt, őt bevallottan nem is a színészi képességei miatt szerződtették. Leginkább annyi volt a funkciója a sorozatban, hogy mutatós legyen, és az alkotók erre kezdettől fogva rá is játszottak.

A Linda idején már megtapasztalt, de még a szocialista keretek között folyó reklámkampány itt már turbófokozatra kapcsolt, és ebben a már említett Reform járt élen, amely több aktképet is közölt Pisznyről, és parádésan indokolták meg, miért szerepeltetik: „Nehogy azt higgyék, valakit futtatunk, de egyik korábbi számunkban megígértük, visszatérünk még Pyszni Mónikára.” A lap emellett rövidhírekkel igyekezett felkelteni a sorozat iránti érdeklődést még bőven a bemutató előtt: az olvasók megtudhatták, hogy Andai Györgyi „30 fokos melegben zuhant, verekedett és cipelte a géppisztolyt. A forgatás utáni éjszakán már meg sem tudta mozdítani a fejét és a lábát”, míg Faragó Vera „állóképességét és kondícióját még a kaszkadőrök is megcsodálták, amikor drótkötélen függeszkedett és kúszott. A kaszkadőrök arcát ennek láttán elöntötte az izzadtság.” És természetesen beszállt maga Gát György is, aki az Új Tükörnek vallott: „Talán nem hangzik nagyképűségnek, ha azt mondom: élő legenda vagyok. Zsenitudatom, elhivatottságérzetem van, sokat, jóformán mindent tudok, amit csak tudni kell és lehet ebben a vizuális műfajban. Ezért állítom: ennek a szakmának nagyon nagy szüksége van rám” – mondta egyebek között Gát, aki már arról beszélt, fegyverkölcsönző vállalkozást is indítana, és hogy az Angyalbőrben lesz a legdrágább valaha készült magyar sorozat, míg Szurdi meglepő őszinteséggel azt felelte a Képes 7-nek, amikor az arról faggatta, miért elégszik meg tucatsorozatok rendezésével: „A maga által szikrázónak nevezett tehetségemtől felkopott az állam. A hét Linda befejezése után végre úgy indulhattam neki az 1989-es évnek, hogy nincsenek adósságaim. Harmincnyolc évesen eddig tudtam eljutni.”

Talán már az anyagiak szóba hozatalából is látszik, hogy napról napra volt szabadabb a légkör az országban, olyannyira, hogy az Angyalbőrbent még a Néphadseregben kezdték forgatni, de mire elkészült, már a Magyar Honvédségről szólt. Az első két részt le is vetítették az új honvédelmi miniszternek és államtitkárnak, Für Lajosnak és Raffay Ernőnek. Varga István szerint nekik tetszett, mi több, a film néhány alkotója és katona szereplője jutalmat is kapott. Az 1990 októberében bemutatott első rész előtt Gát György büszkén beszélt róla, hogyan kerülték ki a történelem csapdáit: „Teljes politikamentességre törekedtünk, így egyetlen KISZ-titkár, politikai tiszt sem szerepel az epizódokban. Sőt, valami hallatlan megérzéssel azt is sikerült kikerülnünk, hogy elvtársnak szólítsák egymást a katonák” – nyilatkozta a Népszavának, míg két éve az NLC-nek azt is elmondta, hogyan tudták felrúgni a szabályokat: „Az én feltételem az volt, hogy nem csinálok dokumentumfilmet. Ragaszkodtam hozzá, hogy hozzányúlhassak a katonai szabályokhoz. Nem akartam, hogy jöjjön velem egy tábornok, és olyanokat mondjon, hogy »Ezt nem lehet, mert nem így van«. Megváltoztattam az egyenruhákat, akkoriban a katonáknak nem olyan egyenruhája volt, mint amit a sorozatban láthatsz.”

Nyugat-majmoló, bumfordi mulattatás

A sorozat első négy részét ugyan zavaros indoklással csak kéthetente vetítette a televízió, az Angyalbőrben mégis gyorsan népszerű lett: „Öt és félmillióan nézik az egyes részeket, az első film tetszési indexe hetvenkilences, a harmadiké pedig már nyolcvanötös” – dicsekedett Szurdi a Kurírnak. A fiatal színészekből sztárok lettek, a főcímdalt jegyző, a sorozat zenéjén felfedezőjükkel, Szikora Róberttel osztozó Mohó Sapiens zenekarból úgyszintén, míg a kiképző őrmestert alakító Usztics Mátyás végre megtalálta az igazi szerepét, és a szavajárása nyomán a fél ország átvette az olajbogyó megszólítást. A sikerben nagy szerepe volt a sok meztelenségnek is, amivel elsősorban Piszny Mónika ajándékozta meg a nézőket (már a főcím alatt is), és mondani sem kell, hogy ő is rendkívül népszerű lett egy időre. („Én szeretem a szép félmeztelen nőket. Hiszek abban, hogy a nézők is szeretik” – védte meg a koncepcióját később Gát, aki az egyik epizódban egyenesen egy nudista strandra vitte hőseit, és az ott készült jelenetek simán elmennének egy korabeli, Üdvözlet a bőrnadrágból! típusú nyugatnémet erotikus komédiában is, bár Gát annak idején azt mondta a Kurírnak, ő büszke, hogy „horror- és pornóelemek nélkül” találtak telibe a sorozatai. Tegyük hozzá: akkor máshol húzódtak a határok, mint most.) Sőt, a legtöbb női szereplőnek nem is nagyon volt más funkciója, mint rávetni magát valamelyik kiskatonára, lehetőleg ruha nélkül.

Ezek után nem lehet meglepő, hogy az Angyalbőrben – melyet bevallottan olyan filmek ihlettek, mint a Forró rágógumi és a Rendőrakadémia – nem a kritikusok kedvence lett, sőt, voltak napilapok, melyek azt a megoldást választották, hogy szóra sem méltatták az új sorozatot. Ezzel szemben például Nádra Valéria a Kritikában nem győzte dicsérni: „Gát György és Szurdi Miklós rendezése profi tempóban adagolta a humort, az izgalmat, a szép és meztelen lányok, illetőleg izmos, lesült, pucér fiúk látványát, a fantasztikumba hajló motívumokat és mindvégig néhány színész kiegyensúlyozottan jó munkáját” – összegzett, bár felrótta a sorozatnak a cselekményvezetés hiányosságait.

Elismerte a szórakoztató jellegét Virág F. Éva is a Magyar Hírlapban, de ez csak módjával jelentett dicséretet: „Valóban pergő, profin elkészített sztorifűzér, amelyen csak a fölösleges beidegződésekből hajtott műítészek kérik számon a valószerűséget és naivan a jó ízlést. A jó ízlésen különben is »tutti, bomba« körökben csak röhögni szoktak, mivel olyan avittas dolog. Semmi, de semmi köze a profitszerzés tutti, bomba eszméjéhez.” Lőcsei Gabriella nem is írt külön kritikát, csak az év végi összegzésben nevezte „kicsit Nyugat-majmoló, kicsit bumfordi mulattatásnak” a Gát-produkciókat: „Ezek a katonásdi – rendőrösdi játékok arra valók, hogy sörivás mellett nagyokat nevessen rajtuk az ember, majd a sör alkoholpárájával együtt kifújja magából e sorozatok élményét, emlékét” – összegzett a Magyar Nemzet tévékritikusa. Kovács Júlia pedig a Népszavában neve említése nélkül ugyan, de nyilvánvalóan a sorozat egyik íróját, Réz Andrást pécézte ki: „Nagy pimaszság kell ahhoz, hogy valaki elém üljön, kritikus szakértőként eligazítson művészetelméleti kérdésekben, miközben ő maga valahol a művészeti selejt világban kaparja ki azt a néhány ezret azért a néhány oldalnyi forgatókönyvért. A pasas lehet nagyon okos, nagyon szellemes, de szememben elvesztette hitelét.”

Gát Györgyöt azonban kicsit sem érdekelték a kritikák:

A sorozat jó lett, jó történetekkel, jó dumákkal, jó szereplőkkel, jó zenékkel. Lehet, hogy ez nagyképűen hangzik, de vállalom

– mondta 1991 tavaszán a Kurírnak, amelynek csalódottságáról is beszámolt, amiért nem készülhet több rész: „Az Angyalbőrben a tévében jóval nagyobb siker lett, mint amire akár ők, akár a tévé, de akár mi magunk, a készítők számítottunk. Jó, abból már kinőttem, hogy várjak egy jó szót is valakitől, de azt reméltem, valakinek eszébe jut: akkor mégiscsak kéne folytatni, hiszen a nézők igénylik. Ráadásul a kapacitás adott, a forgatási költségek nevetségesen alacsonyak. Ezzel szemben ott tartunk, hogy örülnöm kell, ha egyáltalán lemegy a tizenhárom rész. Valamitől megdermedt körülötte a levegő, és igazából nem tudom az okát. Itt volna a lehetőség, csinálhatnám tovább és nem kell. Dühítő!” – mondta, noha a már idézett, két évvel ezelőtti NLC-s interjúban már az ellenkezőjét mondta: „Nem érdekelt tovább, nekem ennyi volt. Én a Lindát se folytatom, pedig a mai napig kérdezgetnek. Annyi dolgom és tervem volt akkor már.”

A valóság egészen más

A producer arról is beszélt, hogy a sorozat segített abban, hogy megfordítsa a Magyar Honvédség negatív megítélését, bár épp ez is a legkényesebb pontja a sorozatnak. Ugyanis az Angyalbőrben legszigorúbb kritikusai nem az újságírók, hanem azok a fiatalok voltak, akik akkoriban teljesítették a kötelező katonai szolgálatukat. Rendszerváltás ide vagy oda, a Honvédség elvtársazás és vörös csillag nélkül sem lett sokkal vidámabb hely azoknak, akik egy évet töltöttek katonáskodással a fiatalságukból.

Nevetséges ez a film. A valóság egészen más. Hol mernénk mi olyanokat megtenni az őrmesterünkkel, mint a filmen?! Próbálnánk csak egyszer visszadumálni neki…

– idézett valódi honvédeket a Kurír, amikor arról kérdezték őket, hogy tetszett nekik a sorozat (mellesleg arról is informálta ugyanaz a cikk az olvasókat, hogy forgatás közben ünnepelte Bárdy György hatvannyolcadik születésnapját: „A híresztelések szerint annyira az üveg fenekére nézett, hogy az UAZ-ból alig tudták kivenni.”) És ugyan az alkotók kezdettől fogva hangsúlyozták, hogy ők nem a valódi katonaéletet akarják filmre vinni, ez visszatérő kritika volt a sorozattal szemben, hiszen a kötelező sorkatonaság idején pucér nőkkel és jó buliként eladni a sereget érthetően nem tetszett azoknak, akik nem csak a tévéből ismerték a honvédséget. „A bakáktól érkezett levelek körülbelül a harmada arról szólt, hogy beszéljek már Tabajdi ezredessel, a laktanyaparancsnokkal, és járjak közben az érdekükben, mert ők szeretnének átkerülni Vasbogdányba katonának” – mondta erről a Honvedelem.hu-nak Mészáros Zoltán. Ugyan más okokból, de maga a Honvédség sem volt elégedett az eredménnyel: „Fontosnak tartom, hogy a magyar lakosság saját közvetlen katonaélménnyel nem rendelkező része ne az alulmúlhatatlanul bárgyú Angyalbőrben című TV-sorozat alapján ítélje meg honvédségünket, hanem az igazságot közvetlenül vállaló művészi alkotásokból” – írta Dr. Pataky Iván a Honvédségi Szemlében.

Amikor aztán 1991-ben véget ért a sorozat, Gát György már valóban új projekten, a Família Kft. című szitkom sorozaton dolgozott, így az Angyalbőrben szellemiségét Usztics Mátyás vitte tovább, miután átmentette Karádi őrmester figuráját két évvel később a Kisváros sorozatba (ott Hunyadi főtörzs lett belőle): „Az Angyalbőrben tette őt szupersztárrá. Később úgy, ahogy van, le is nyúlta az egészet, és megcsinálta a Kisvárost, ami kvázi az Angyalbőrben folytatása akart lenni. Mondjuk, soha nem érte el a sikerét, de neki nem is ez volt a szakmája. Ő egy színész, akinek az volt az elképzelése, hogy máshoz is ért” – mondta róla utólag Gát. A főiskolás szereplők közül több is elismert színész lett később, Juhász Illés pedig egyedüliként a Família Kft-ben is megmaradt, Kövér Viliként. A főszereplő Mészáros Zoltán viszont nem lett sztár, Erdélyben és Németországban dolgozott később (Gát szerint egy „világcsavargó” volt), míg Piszny Mónika nyom nélkül eltűnt a magyar filmiparból: egy akkori újságcikk szerint Olaszországban dolgozott, Gát pedig ennyivel intézte el az Angyalbőrben Nellyjét az NLC-nek: „Vége lett a forgatásnak, elbúcsúztunk, kifizettük, és ennyi.”

A cikksorozat további részei itt érhetők el. A cikksorozathoz az Arcanum Digitális Tudománytár nyújtott segítséget.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.