Az utóbbi hetekben széleskörű tiltakozás bontakozott ki az új Nemzeti Alaptanterv körül, amelyből a legnagyobb figyelmet eddig az irodalomoktatásról szóló rész kapta. A Magyartanárok Egyesülete, oktatási szakértők, írószervezetek, sőt, komplett tantestületek és diákok is felszólaltak az ügyben, ósdinak, dilettánsnak és ideologikusnak nevezve a tervezetet, ami szerintük nem alkalmas arra, hogy megszerettesse a diákokkal az olvasást, arra viszont sokkal inkább, hogy egy életre elrettentse őket a könyvektől.
A súlyos módszertani problémák mellett érték bírálatok az olvasmánylistát is, például azt, hogy míg Wass Albert és Herczeg Ferenc bekerült, Ottlik Géza, illetve Kertész Imre neve nem szerepel a NAT-ban. A kritikákra február elején azt felelte Hajnal Gabriella a tervezet kidolgozásáért felelős miniszteri biztos, hogy Ottlik és Kertész nem lett kiszorítva, csak majd a részletesebb kerettantervben fog helyet kapni.
A kerettantervet most nyilvánosságra hozták, és kiderül belőle, hogy a 11-12. évfolyam tananyagában már tényleg szerepel Ottlik Gézától az Iskola a határon és a Buda, illetve Kertész Imrétől a Sorstalanság a felsorolásban. Az eddigi egyetlen Nobel-díjas írónk tehát nem szorult ki a tananyagból. Ez az apró szépítés persze aligha fogja megnyugtatni a tiltakozókat, akiknek sokkal mélyebb, szerkezeti problémáik vannak az alaptantervvel annál, minthogy milyen nevek maradtak ki belőle.
Kiemelt kép: Marjai János / MTI
