Kultúra útitárs

Csodákat rejt a mindent elsöprő árvíz után újjászületett Szeged

A száznegyven éve történt áradás óta 160 ezresre duzzadt város ideális célpont egy hosszú hétvégére.

A Tisza és a Maros találkozásánál fekvő Szeged az ország harmadik legnagyobb városa, jelentősége azonban távolról sem csak méretében rejlik, hiszen az 1879-es nagy árvíz után teljes egészében újjászületett, a trianoni döntést követően pedig az Alföld legjelentősebb városává vált megyeszékhely az elmúlt években igen csábító belföldi célponttá vált.

Az 1931 óta megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékoknak is otthont adó várost persze nem csak a kulturális programok, de az elmúlt években végzett értékmentő munka is kiemeli a vidéki nagyvárosok közül. De mik azok a helyek, amiket mindenképp meg kell látogatnia minden ide érkező, kultúrára és szépségekre érkező vendégnek? Programajánló.

A nagy árvíz után azonnal – néhány hónappal az első magyarországi műemlékvédelmi rendelkezések előtt – lebontott királyi vár tövében elterült városnegyed, a Palánk helyén ma a város legszebb historizáló palotáival találkozhatunk, melyek már önmagukban megérnek egy rövid délutáni sétát, az igazi érdekesség azonban a barokk Szent Demeter-templom helyén létrejött székesegyház körül vár ránk, itt terül el ugyanis a XX. századi magyar építészet leggrandiózusabb tere,

a Dóm tér, melynek árkádjai alatt

a száznál is több műalkotást – főleg mellszobrokat – rejtő Magyar Pantheont találjuk, a Szabadtéri Játékoknak is otthont adó teret U alakban körbeölelő boltívsor pedig a megegyező méretű velencei Szent Márk teret juttathatják eszünkbe.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Magát a dómot sem érdemes kihagyni

a programból, hiszen az első tervekkel ellentétben nem fehér kővel, hanem a téren is látható vörös téglával borított, tizenhét éven át (1913-1930) formálódott kecses templom, az előd bontásakor előkerült, XI. századi alapokon ülő Dömötör-torony, illetve az altemplom egyaránt szép számmal tartogat érdekességeket.

Az ötezer emberre méretezett óriásban a vatikáni Szent Péter-bazilikához hasonlóan jókora – bronz helyett márványból faragott – baldachint találunk a miséző oltár felett, a freskók egyikén pedig a szegedi papucsot és cifra szűrt viselő Szűz Máriát is felfedezhetjük.

Fotó: Thaler Tamás

A historizmust a századfordulón egy csapásra idejétmúlttá tevő szecesszió is a belváros számos pontján nyitotta ki a virágait, köszönhetően a tragikusan korán, alig harmincöt évesen elhunyt Magyar Edének (1877-1912), aki közel teljes életművével az alföldi várost gazdagította, olyan csodákat létrehozva, mint a kupoláján egymás párizsi táncosnőket rejtő

Ungár-Mayer-ház (1908-1910) a Munkácsy Mihály unokatestvére, Reök Iván vízépítő mérnök számára született, kívül-belül liliomokat rejtő Reök-palota (1907), a jókora zárt udvart rejtő, az utca felé két csodás mozaikot mutató Református palota (1910-1912), vagy a város további tucatnyi épülete.

Fotó: Kozma János

Az árvizet túlélt épületek közül messze kiemelkedik a Gerster Károly által tervezett,

az angol gótika elveit követő Fekete-ház (1857),

melyben a Móra Ferenc Múzeum éppen zajló felújítása alatt a gyűjtemény legérdekesebb darabjai láthatók.

Fotó: Somorjai Ferenc

A Szeletek a múltból nevet viselő – a szabad királyi városi rang visszaszerzésének háromszázadik évfordulójának apropóján rendezett – várostörténeti kiállításon bemutatkozik a császári és királyi 46. szegedi gyalogezred

első világháborús hősiességének jelképe, a doberdói fa, Dózsa György keresztje, és a szegedi 1956-os események egyik fontos szereplőjévé vált, Sztálint ábrázoló jókora festmény, illetve Szent-Györgyi Albert Nobel-díja is.

Az állandó kiállításra jegyek 1190, illetve 790 forintért válthatók, ezzel pedig a főtérhez közeli Kass Galériát is meglátogathatjuk, ahol Kass János grafikái mellett a közel száz évvel ezelőtt eltűnt Palánkot is megismerhetjük.

Néhány perces séta után, a Reök-palota előtt húzódó Kálvária sugárút túloldalán máris az érdekességekre és szépségekre vágyók számára kihagyhatatlan zsidónegyed szívében találhatjuk magunkat, ahol megtalálhatjuk a ma színházi előadásoknak otthont adó régi zsinagógát, melynek kertjéből ráláthatunk az alig néhány méterre álló, a világ negyedik legnagyobb imaházának számító,

nemrég kívül felújított Új zsinagógára.

A magyar szecesszió legfontosabb alakja, az Iparművészeti Múzeumot is tervező Lechner Ödön munkatársaként indult Baumhorn Lipót (1860-1932) több mint két tucat zsinagógával gazdagította a Kárpát-medencét, fő műve azonban nem a fővárosban, hanem itt, Szegeden készült el.

Fotó: Papdi Balázs / Szeged Tourinform

A Dohány utcai után az ország legnagyobbjának számító imaház vegyíti a firenzei dóm reneszánsz jegyeit a gótikával, a románnal, a zsinagógák esetében sokszor jelentkező mór vonásokkal, illetve a Lechner által is képviselt szecesszióval, első hallásra talán furcsának tűnő keveréket létrehozva, a jókora épület kapuja felé közeledve azonban egyre egyértelműbbé válik, hogy Baumhorn tökéletesen tisztában volt azzal, hogyan találhatja meg az egyensúlyt a művészettörténet több mint fél évezredét átfogni vágyó épülettel, a belső térbe lépve pedig a látogatót szinte sokkolja az ezernyi részlet, melyek megszületésében a főrabbi, Lőw Immánuel is segítette az építészt.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Az épület, illetve a Lőw által tervezett, a Bibliából ismert növényeket is bemutató kert teljesebb megismeréséhez természetesen idegenvezetés is kérhető, ennek ára egyéni látogatók számára 1800 forint, belépők pedig 1000 (felnőtt), illetve 600 (diák és nyugdíjas) forintért válthatók.

Egy hosszú hétvégén persze nem csak a szemnek, de a gyomornak is hódolni kell, így érdemes felkeresni a város négy cukrászdáját is, ahol a Zsidó Kulturális Fesztivál részeként, egészen október végéig

tradicionális zsidó desszerteket is

kóstolhatunk: a Sugar & Candyben babkát, a Rudi és Fickóban babkát, valamint a francia és zsidó cukrászat találkozásából született Jerikót, a Süti nem sütiben hagyományos és újragondolt flódnit, a Bányai Cukrászdában pedig Hámán-táskát és gyümölcskenyeret kóstolhatunk.

Szponzorált tartalom

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. (DTP2-084-2.2) A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.