Kultúra

Negyven év után se tudjuk biztosan, ki a felelős több tucat atlantai gyerek meggyilkolásáért

A Mindhunter sorozat a második évadban újabb szörnyeket mutatott be az atlantai gyerekgyilkostól a houstoni kínzóig. Kik voltak ők valójában? A sorozatról magáról egy másik cikkben írunk, de mivel a Netflix megtörtént eseményeket dolgozott fel, előfordulhatnak spoilerek.

A Mindhunter 2017-ben söpört végig, és megismertette a világgal Amerika legsötétebb oldalát. Ismert és kevésbé ismert sorozatgyilkosokhoz kerültünk közelebb: ott volt mondjuk Richard Speck, aki nővérnek készülő lányokat kínzott, erőszakolt és ölt meg vagy Ed Kemper, aki először 15 évesen ölt, majd összesen tíz áldozat után került börtönbe. Kemper a második évadban is feltűnik, és még mindig ő az egyik legdurvább a vizsgált esetek közül. A nagyszülein kívül anyját is meggyilkolta, illetve iskolás, egyetemista lányokat követett, a holttestüket hazavitte, megcsonkította őket, és kiélte szexuális aberrációit. A Netflix sorozata a valóságtartalma miatt annyira erős, a fikciós keret csak megtámogatja az igaz történeteket.

Visszarepülünk abba az időbe, amikor a hatóságok még nem is ismerték a sorozatgyilkosság fogalmát, és az FBI egy különleges egysége kellett, hogy a nyomozók sikeres profilokat alkossanak egy-egy bűntény alkalmával. John E. Douglas Mindhunter – Sorozatgyilkosok‎ című könyve adja a sorozat alapját, ő beszélget Holden Ford (Jonathan Groff) képében a szereplőkkel, illetve Bill Tench (Holt McCallany) karaktere is valós: Robert K. Ressler a hetvenes évektől dolgozott az FBI-nak, a viselkedéstudományi különítménynél profilozott, összeszedte Amerika megoldatlan bűnügyeit, illetve részt vett többek között a Ted Bundy-nyomozásban. A Mindhunter második évada nem gyengébb az elsőnél, maradt a színvonal meg a döbbenet. És ismét találkoztunk jó pár pszichopatával.

Ted Bundy végiggyilkolta Amerikát, a rendőrség mégsem kapta el évekig
Ted Bundy a '70-es években szedte az áldozatait, fiatal lányokat keresett, és a kivégzésének 30. évfordulójára több film is készült az életéről.

Dannis Lynn Rader

A BTK-ként (Bind, Torture, Kill) elhíresült Dannis Lynn Rader magának adta a nevet, és már az első évadban feltűnt, de ugyanúgy csak érintettük, hogy Rader a hetvenes évektől 1991-ig tíz nőt és férfit fojtott meg, szúrt le, vagy akasztott fel. A most 74 éves férfit 2005-ben tartóztatták le, úgyhogy van róla felvétel bőven, amit a Mindhunter hatására most sokan felkeresnek – azon meg lehet vitatkozni, ez mennyire dobja meg a gyilkosok ázsióját. A sorozatgyilkosok sztrárkultuszával Ted Bundynál foglalkoztunk, és csak úgy, ahogy az idén harminc éve kivégzett Bundynál, úgy a BTK-nál is kulcsfontosságú volt a vágyott figyelem. A legalább harminchat nőt különös kegyetlenséggel meggyilkoló Bundytért rajongtak a lányok a tárgyalások alatt, Rader pedig több levelet írt a rendőrségnek, illetve a sajtónak, amiben büszkén részletezte a tetteit. 2005-ben először ártatlannak vallotta magát, majd nem sokkal később megváltoztatta a vallomását, és beismert minden gyilkosságot, a bíróság, illetve a kamerák előtt mondta el, mit és hogyan tett. Úgy sorolta, hogyan mészárolt le egy négytagú családot, mintha csak egy receptet magyarázna el. Szexuális ragadozóként aposztrofálta magát.

Miért rajongunk a sorozatgyilkosokért?
Miért lehet sztár Ted Bundyból vagy Charles Mansonból? Vajon véletlen, hogy a nők jobban szeretik a gyilkosokról szóló sorozatokat? Szüksége van a Gonoszra a társadalomnak, hogy működni tudjon?

A kétgyerekes Rader először egy kansasi családot végzett ki, egy szemetes zsákkal fojtotta meg az apát és akasztotta fel az 1974-ben 33 éves Julie Oterót. Két gyerekük szintén otthon volt, és egyedül az akkor tizedikes fiuk élte túl a napot. Ő arra ért haza az iskolából, hogy a BTK megölte a családját. Legközelebb négy évvel később jelentkezett, amikor a helyi tévének küldött írásában vállalta a felelősséget Kathryn Bright, Shirley Vian és Nancy Fox megöléséért. Szinte felnézett a Mindhunterben ugyancsak megjelenő David Berkowitz nevű sorozatgyilkosra, aki New Yorkban lőtt le hat embert 1976 és 1977 között, és a tetteit a szomszéd kutyájára fogta, akit szerinte megszállt a sátán. Ő volt Sam fia, azaz Son of Sam, aki pillanatok alatt került a figyelem középpontjába: Spike Lee filmet is készített róla Egy sorozatgyilkos nyara címmel, és most a Mindhunter is felidézi, amikor Douglas Resslerrel együtt kérdezte ki Berkowitzot és szembesítették azzal, hogy a kutyának nem volt semmi köze a gyilkosságokhoz.

Dennis L. Radert szállítják át az El Dorado Büntetés-végrehajtási intézetbe 2005-ben. Fotó: Jeff Tuttle-Pool/Getty Images

1979-ben egyedül egy Anna Williams nevű nő úszta meg a BTK-val való találkozást, miután túl sokáig maradt ki a barátaival, a megszállott férfi pedig már nem várta meg. Mások viszont nem voltak ilyen szerencsések, de Radert végül elkapták, tízszeres életfogytiglant kapott, minimum 175 évnyi letöltendő börtönbüntetéssel. A El Doradó-i börtönben él, a saját biztonsága érdekében magánzárkában. A lánya még januárban adott egy ki egy könyvet, milyen volt 25 év után megtudni, hogy ki nevelte fel.

Elmer Wayne Henley

A houstoni gyerekgyilkosságokat nem véletlenül érintheti annyira felületesen a Mindhunter. Amerika történetének legdurvább sorozatgyilkosa, a Cukrosbácsi (cukorkás kocsija volt, azzal árult a környéken) 1973-ban halt meg, miután segítője, az akkor 17 éves Elmer Wayne Henley Jr. lelőtte. Dean Corll legalább huszonnyolc tinédzser és fiatal felnőtt fiút kínzott, erőszakolt és ölt meg, ehhez pedig Henley és David Owen Brooks asszisztált. Példátlan kegyetlenséggel irtották a houstoni srácokat, és bár Henley csak az áldozatok csalogatásában vett részt, pontosan tudta, hogy mi történik velük.

A 15 éves fiú a szülei válása után kimaradt az iskolából, romlottak a jegyei, majd ki is rúgták. Ebben az időszakban ismerkedett meg Corll-lal, aki hamar rábírta, hogy szerezzen számára a környékről embereket. Henley kétszáz dollárt kapott fiúnként, akikről eleinte azt hitte, hogy szexrabszolgának adják el, de hamar kiderült számára, hogy nem erről van szó, és tudta, mi történik a saját barátaival a házban. Henley több ismerősét is rávette, hogy menjenek át együtt bulizni Corllhoz, füvet és alkohol ígért. A sorozatgyilkos a kidőlt fiúkat kötözte meg, de 1973. augusztus 8-án azonban Corll szerint Henley mindent tönkretett. Egy újabb lehetséges áldozatot cipelt át, de mielőtt Corll a kínzópadjára kötözhette volna a 19 éves fiút, Timothy Kerley és Henley elmentek, hogy vegyenek pár szendvicset. Egy ismerősükkel, a 15 éves Rhonda Williamsszel tértek vissza, mire Corll kikelt magából, hogy miért hozott a szövetségese egy lányt a házba. Amikor Henley elaludt, arra riadt fel, hogy Corll megbilincselte, de a fiú meggyőzte, hogy továbbra is segít neki mindenben, ha elengedi, mire a férfi próbálta rávenni, hogy ölje meg a lányt. Ekkor mondta Henley, hogy Corll túl messzire ment, neki szegezte a pisztolyát, és lelőtte a sorozatgyilkost. Elmer Wayne Henley Corll-lal együtt hét ember meggyilkolásáért felelt, részletes vallomást tett, és hatszor 99 évnyi börtönre ítélték. Jelenleg 63 éves, és az életfogytiglant tölti.

Wayne Williams

Jóval a Mindhunter második évada előtt már tudtuk, hogy kap némi hangsúlyt a Manson család, de a történet az atlantai gyerekgyilkosságokra fut ki. Így is lett, Charles Manson is szerepel a sorozatban, és tényleg úgy, ahogy az FBI-ügynök John E. Douglas emlékezett rá. A szektavezető a maga 157 centijével megdöbbentette a látogatóit, de Manson ügyelt rá, hogy a fordított székre felpattanva a magasból szórja az igét. Roman Polanski feleségének meggyilkolása alaposan dokumentált tragédia, és Quentin Tarantino új filmje a Volt egyszer egy… Hollywood szintén érinti. A sorozatban viszont a Mindhuntert ihlető FBI-ügynökök csak meglátogatják a börtönben, miközben az atlantai sorozatgyilkost keresik, kicsit keverve a fikciót a valósággal. A Holden Ford karakterét adó John E. Douglas azonban tényleg azt nyilatkozta a People magazinnak, hogy az elkövető egy fekete férfi lehet, a feltételezett elkövető elfogásánál pedig elmondta, hogy Williams a gyilkosság jelentős részéért felelős lehet.

1979 és 1981 között legalább huszonnyolc fekete gyerek és fiatal halt meg Atlantában, és a mai napig nem bizonyított, hogy ki gyilkolta meg őket. Egy akkor 23 éves férfit, Wayne Williamst tartóztattak le, de őt csak két felnőtt megöléséért sikerült elítélni, és bár legalább húsz áldozathoz kötik a nevét, Williams az elmúlt évtizedekben végig ártatlannak vallotta magát. A fiatalokat rendszerint elrabolták szegényebb környékekről, lőfegyver, fulladás vagy fojtogatás okozta a halálukat. Nem csoda, hogy a rendőrség soha nem látott erőket mozgósított.

Wayne Williams. Fotó: Fulton County Sheriff’s Office

Politikailag különösen érzékeny kérdés volt, hogy mi lesz, ha kiderül, hogy egy fekete férfi rabolja sorra a gyerekeket a feketék lakta negyedekben. Mintegy száz ügynök dolgozott azon, hogy elkapják az elkövetőt, mikor 1981 májusában a hidaknál figyelte a rendőrség a Chattahoochee folyót, hátha valaki hajnalban tünteti el a hullákat. Ekkor lett gyanús Williams is: hajnalban őt állították meg, mikor a lesben várakozó hatóságok egy placcsanást hallottak. Nem láttak semmit, de az azért furcsa volt, hogy a promóter és szabadúszó fotós Wayne Williams egy késői találkozóról győzködte a rendőröket. Állítása szerint a szomszéd városban egy Cheryl Johnson nevű énekest hallgatott volna meg, de a sztoriját soha senki nem erősítette meg. Két nappal később került elő a 27 éves Nathaniel Carter holtteste a folyóból, aki már hetek óta lehetett vízben. De a placcsanás és a gyanús körülmények miatt egyértelműen Williamst sejtették.

Amikor Williams kocsiját megállították kutyaszőrt, textil maradványokat találtak a kocsijában, amit később a bíróságon is felhasználtak. Egy fekete kesztyűt szintén találtak az ülésen: ránézésre hasonló darab hagyhatott nyomot az előkerült áldozaton, de a kesztyűt sosem vitték be megvizsgálni. Williams jelenleg 61 éves, az életfogytiglanját tölti, és a döntő bizonyítékok az áldozatokon talált szőnyegmaradványok, illetve a kutyaszőr voltak. A két gyilkosság, amit sikerült rábizonyítani, két felnőtt megölése volt (Carter mellett a 21 éves Jimmy Ray), a gyerekgyilkosságok a mai napig lezáratlan ügy.

John E. Douglas később hozzátette, hogy szerinte a gyilkosságok nagy részét Williams követte el, de nem az összeset. El tudja képzelni, hogy a hatóságok sejtik, kik lehetnek a további gyilkosok: „Ez nem egy egyszemélyes bűntény, és az igazság nem kellemes” – írta a könyvében. A napokban azonban bejárta a sajtót, hogy a rendőrség újra elővette az ügyet, és az új DNS-technológiáktól remélik az igazságot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik