Závada Pál a Magyar Narancsnak adott interjút, amiben legújabb regénye mellett közéleti kérdésekről is beszél.
A társadalom mentális egészségének szempontjából fontosnak tartja, hogy egészségesebb legyen a történelemtudatunk, „hogy okuljunk, ne hazudjunk magunknak annyit”, de íróként azt vallja: írói ambícióval dolgozik, nem azért, hogy neveljen. Ha mégis dolga lenne a nevelés, akkor „nem csináljuk valami jól, hiszen a közállapotok romlottak” az elmúlt öt évben Závada szerint.
Még több a hamisság, a hazugság, emlékműveket emelnek, szobrokat tüntetnek el kormányigények szerint, kicserélik a történelmi panteon figuráit. Eltüntetik Károlyi Mihályt, aztán Nagy Imrét, majd az ’56-os Intézetet is, a Kossuth tér visszanyeri a háború előtti és alatti, a német megszálláskori formáját
– sorolja a bizonyítékokat az író, aki szerint:
Gyalázatos, ami végbemegy, de már unalmas is mondani.
A romlásra további példákat hoz: a szakszerűség, a tudományosság mintha módszeresen lenne üldözve és büntetve. Propagandalózungok hirdetésére alapítanak tudományos intézetnek nevezett udvarhű műhelyeket. Hun-magyar múzeum és Attila-szobor meg a trianoni árok a Kossuth-téren.
Rémálom.
Az író attól tart, hogy mindez mélyre ható torzulásokat okoz a társadalmi tudatban.
Kiemelt kép: Magyar Narancs
