Kultúra ady100

Ady Endre: A vén csavargó – elmondja Paizs Miklós Sickratman

24.hu
24.hu

2018. 11. 25. 08:00

A vén csavargó

1. 
 
Farkasordító, gonosz télben 
Életem, ez a vén csavargó, 
Vergődik, fut gyilkos veszélyben, 
Hajhó, nem éri hangom el. 
Rongyoltan és térdig a hóban 
Hol erre, hol amarra tart, 
Megáll, kis ereje fogyóban. 
 
Hajhó, egy útszéli keresztnek 
Támaszkodik a vén csavargó: 
Nem az ő útja, útat vesztett 
S ez a kereszt tán sírkereszt. 
 
S nincs más jel a vad hómezőben. 
Estelegve és ködbeszőtten 
Forgószél-lován összevissza 
Száguld a fehér Fagy-Halál 
Dermesztve, fütyölve, vakítva. 
Vén csavargó, itt nincs tovább 
S az a fa-Krisztus se segít meg, 
Hajhó: az élet nem adódott 
A bús Galilea-beliknek. 
 
2. 
 
Hát lefekszünk és álmodunk, 
Mint az elfeledett rege 
S édes álmokban vesz meg minket 
Az Isten hidege. 
Hajhó, hát lefekszünk és álmodunk. 
 
3. 
 
Pompás és kicsiny palotában 
Parfümös, párás, jó meleg, 
Csókos illatú, kis termekben 
Vár a legnagyszerübb leány. 
 
Szűz, de pompásabb az Életnél, 
Bölcs, de nyugtalan telivér 
S az ő kész, szent hálószobája 
Megér száz, híres csarnokot. 
 
Ő az Életnek el-nem-értje, 
Ő az a Gyönyör-Valaki, 
Kiért nem kár a kárhozás sem, 
Kiért nem nagy adó az üdv. 
 
Édes ágyába vonja forrón 
A vén csavargót ez a lyány 
S a legégibb muzsika hallik 
A legemberibb éjjelen. 
 
4. 
 
Így fagyott meg a vén csavargó.

Január 27-én lesz száz éve, hogy meghalt Ady Endre, az egyik legnagyobb magyar költő. Az évfordulóig naponta jelentkezünk egy Ady-verssel, művészek és más ismert emberek előadásában.
vissza a címlapra
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.