Kultúra

Irodalmi szenzáció: eddig ismeretlen Szabó Magda-regényt találtak

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

újságíró. 2018. 11. 20. 16:56

Fényképeket keresett Szabó Magda hagyatékában könyveinek szerkesztője, amikor egy dossziéban két jegyzetfüzetet talált. A két füzet egy kisregényt rejt, ami átírja, amit eddig az életműről tudtunk.
Korábban a témában:

Csigaház, 1944, SzM, azaz Szabó Magda – szerepel a kézírásos felirat két füzeten, melyek létezéséről az utóbbi több mint hetven évben nem tudott senki, vagy ha mégis, jól titkolta. Egészen addig, amíg Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője egy véletlen folytán rá nem bukkant. A Szabó Magda-sorozat szerkesztője épp egy fényképalbum kiadásán dolgozott, fotókat keresett az író keresztfia, Tasi Géza kezelésében lévő hagyatékban, amikor kezébe akadt egy dosszié, benne a két füzet. Amelyek, mint kiderült, egy kisregény kéziratát rejtik – és ezzel dupla szenzációt.

Az írónak egyrészt ugyanis alig maradtak fenn kézírásos kéziratai, másrészt pedig, és ez az igazi szenzáció, a Csigaház megcáfolja azt az eddig elfogadott álláspontot, miszerint Szabó Magda költőként kezdte irodalmi pályáját. A regény ugyanis 1944-ben, azaz három évvel Szabó Magda első verseskötete, a Bárány előtt született, amit két évvel később újabb versgyűjtemény, a Vissza az emberig követett. Eddigi tudásunk szerint a szerző regényíróként csak jóval később, az ’50-es évek végén indult el – még ha ebben szerepe volt majd’ tíz évre szóló mellőzésének, amikor írt ugyan, de meg nem jelenhetett. A most felbukkant két füzetben lévő kézirat azonban még így is átírja Szabó Magda életművének idővonalát: jelen állás szerint a Csigaház a szerző első prózai műve. Kérdések ettől még persze maradtak az életművel kapcsolatban, hiszen azt, hogy a költészettel egy időben vagy korábban kezdett el prózát írni, nem tudjuk, „csak” az derült ki most, hogy semmiképpen nem később. Hogy a Csigaház már 1944-ben egy kiforrott regényíró képét mutatja, arra utal, hogy már korábban is írt regényeket – erre ugyanakkor jelenleg nincs tárgyi bizonyíték. A hagyaték viszont hatalmas, így még tartogathat meglepetéseket.

Szabó Magda köztudottan nagyon tudatos volt szerzőként és közéletileg is, így az nem meglepő, hogy 1944-ben ezt a kötetet meg sem próbálta kiadatni, nem is lehetett volna: a Csigaház ugyanis 1939-ben, az Anschluss utáni Bécsben játszódik, a történeten végigvonul ennek árnyéka, és erősen németellenes. Hogy később miért nem adták ki, azt ugyanakkor nem tudjuk – honnan is tudnánk, hisz eddig a könyv létezéséről sem tudott az irodalomtörténet. Jolsvai Júlia szerint egyszerűen az állhat a háttérben, hogy később Szabó Magda olyan termékeny író lett, hogy inkább mindig az aktuális köteteire koncentrált. Ugyanakkor az, hogy ilyen gondosan megőrizte a Csigaház kéziratát, mégis arra utal, hogy szerette volna, hogy előbb-utóbb megjelenjen. Főleg, hogy örökösétől tudható, Szabó Magda nagyon gondosan járt el a hagyatékával kapcsolatban: amiről nem akarta, hogy megmaradjon, legyen szó akár fotókról, akár írásokról, azt megsemmisítette.

A most megtalált kisregény története, ahogy több más Szabó Magda-regény is, önéletrajzi élményen alapul: ahogy az a Für Elise-ből is kiderül, Szabó Magda a Dóczy elvégzésekor három irodalmi pályázatot is megnyert, és az így nyert pénzt a család döntésére arra használta, hogy az érettségi utáni nyárra Bécsbe utazott nyelvet tanulni. Egy Zsófia otthon nevű panzióban lakott Bécsben, és ott első nyáron nyelvet tanult, majd később, miközben év közben Debrecenben egyetemre járt, nyaranta visszatért Bécsbe, segített a panzióban, cserébe ott lakhatott. Alighanem ez a panzió adta a regény cselekményének ötletét is: a regény a Csigaház nevű panzióban játszódik, a panzió lakóinak szövevényes viszonyait és szerelmi életét taglalja a Szabó Magdától megszokott lélektani mélységgel és emberi, társadalmi érzékenységgel. A főszereplő egy Júlia nevű fiatal nő, aki azért kerül a Csigaházba, mert otthon félreérthetetlen helyzetben rajtakapta mostohaanyját annak szeretőjével, akibe Júlia szerelmes, és akiről úgy tudta, az ő kedvéért jár a házhoz. A szerző munkásságában később hangsúlyossá váló erős, próbatétel elé állított nőalakok tehát már itt megjelentek.

Szabó Magdának kevés kézirata maradt fenn kézírásos formában, inkább a gépelt változatokat tartotta meg, feltehetőleg helytakarékosság miatt. A most megjelent kötet ezért is különleges: afféle illusztrációként bekerült a könyvbe néhány oldalnyi kézirat is, melyben láthatóak a kisebb javítások, áthúzások, életre kel az írás folyamata. A javítgatások is arra utaltak, hogy a szerzőnek tervei voltak a kötettel, gondozta, szerkesztette, javítgatta – egyebek között ennek is köszönhető: most, hogy megtalálták, a könyv szövegéhez érdemben már nem kellett nyúlni, az esetleges elírások, vesszőhibák javítását, idegen szavak lábjegyzetét és a néhány olvashatatlan rész jelzését leszámítva a Csigaház pontosan úgy ment nyomdába, ahogy Szabó Magda megírta.

Szabó Magda Csigaház című regénye a Jaffa Kiadó gondozásában november 14-től kapható.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.