Noé bárkája
Volt egyszer egy hajó,
Tarka népű bárka,
Szél-bali özönvíz
Omlott, csapott – rája,
Mokra s kuruc mennykő
Tüzét mind ráhordta,
Noé bárkájának
Címezte, csufolta.
Hajh, hajh! Hol a hajó?
Tréfás kedvű átok:
Most a bal-vizeken
Keres Ararátot.
A régi bárkának
Férgesét kiszedte
S még tarkább sereggel
Száguld vad vizekre.
Negyvennyolcas tigris
És disszidens fóka,
Éjszakai bagoly
És nemzeti róka,
Szárnyaló turulok
És csökönyös rákok:
Ilyen Noé-bárkát
Tán Noé se látott.
Rajt’ a szőlőtő is,
Negyvennyolcas tőke,
(Régi, nemes nektárt
Kapunk-e még tőle?)
Kossuth-Noé viszi
Vadvizeken át is,
Hajh, de kár, hogy viszi
A filokszerát is.
Január 27-én lesz száz éve, hogy meghalt Ady Endre, az egyik legnagyobb magyar költő. Az évfordulóig naponta jelentkezünk egy Ady-verssel, művészek és más ismert emberek előadásában.
