Az egészséges életmód évszázadában azon már senki sem fogja felkapni a fejét, hogy a szemét kaja nem segít a közérzetünkön, sőt néha éhesebbek leszünk egy kiadós gyorséttermi menü után. Az viszont még mindig ködös sokaknak, hogy pontosan miért lehetünk letörtek egyes ételek elfogyasztása után. A gyomrunkat a második agyunknak is hívhatjuk, a központi idegrendszer mellett a bélrendszerünk állítja elő a szerotonin 90 százalékát. A szerotonin nagyobb része a vérlemezkékben és az agyban köt ki, és bár nem tudunk olyan sokat róla, az biztos, hogy alacsony szintje kapcsolatba hozható a depresszióval, a migrénnel, a fülzúgással vagy a bipoláris zavar kialakulásával. Fontos szerepet játszhat többek között a hangulat, a szexualitás, az alvás és az étvágy szabályozásában. Az MDMA, ecstasy használata például masszív szerotonin-kibocsátást idéz elő – valószínűleg a visszavételt gátolva–, a fogyasztók euforikus állapotba kerülnek. Egyes ételek, illetve összetevőik befolyásolják a hangulatunkat, aminek a szerotoninhoz is köze lehet.
A diétás üdítőkre például figyelni kell, nem arról van szó, hogy mindenképp a tiltólistára szükséges száműzni őket, de azért ne legyen olyan illúziója senkinek, hogy az aszpartám feltétlenül segít a fogyásban. Sőt, egyes kutatások szerint éppen hogy az aszpartám bomlásánál keletkező fenil-alanin segíthet a metabolikus szindróma kialakulásában, azaz több anyagcserezavar együttesen jelentkezik az elhízás, a cukorbetegség, és a magas vérnyomás kockázata mellett. Egy másik, állatokon végzett tanulmány kimutatta, hogy fenil-alanin csökkentheti a szerotonin termelését, szóval szélsőséges esetben rosszabb kedvünk lehet a cukorpótlós, nullkalóriás üdítőktől. De azért fontos megjegyezni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) kockázatbecslése szerint az aszpartám fogyasztása a megengedett napi beviteli értéken belül biztonságos, egészségkárosodást nem okoz. Illetve a rennes-i egyetem professzora, Fabrice Bonnet az Európai Dietetikusok Szövetségének (EFAD) 10. konferenciáján beszámolt a publikálás alatt álló eredményeiről, ami az energiamentes édesítőszerek inzulinérzékenységre gyakorolt hatásával foglalkozott. „Az alacsony kalóriatartalmú édesítők a jelek szerint semleges hatással vannak a cukorbetegségben nem szenvedő felnőttek inzulinérzékenységére, ami azt jelenti, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek nincsenek hatással sem az inzulinrezisztenciára, sem az inzulinkiválasztásra” – foglalta össze Bonnet az embereken végzett kutatásai alapján. A diabétesszel élőknek pedig az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek segíthetnek a vércukorszint szabályozásában.
Aztán ott vannak a transzzsírok, amik főleg a bő olajban sütött termékekre jellemzőek. Fogyasztásuk növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, akár 20 százalékkal. Ha nem figyelünk oda, mennyi káros zsírban gazdag ételt tömünk magunkba, szívinfarktus lehet a vége, de a nemzőképességet szintén befolyásolhatja a túlzott bevitel. A hidrogénezett növényi olajok (így tartósabbak, könnyebben lehet velük főzni) termelik a transz-zsírsavakat, a napi egy gramm még nem gáz, a WHO (World Health Organization, egészségügyi világszervezet) ajánlása szerint, ha napi kétezer kalóriával számolunk, két grammnál ne legyen több transzzsírból. Korábban a margarint éppen a hidrogénezés miatt nem ajánlották – a vajjal szemben egy növényi zsiradékról van szó–, ma azonban modernebb eljárással készül, nem egyezik meg a régi kockamargarin a jelenlegivel. De még mindig nem tartunk a rossz kedvnél: a hidrogénezett olajok felboríthatják az omega 3 egyensúlyát (a szervezetünknek omega 3 és omega 6 zsírsavakra is szüksége van megfelelő arányban, előbbit a lenmag-, a dió- és a szójaolajokból is kinyerhetjük vagy a lazacból, utóbbit napraforgó- és a kukoricaolajból, mindkettőt a hidegen sajtolt repceolajból). Egy amerikai egyetem kutatása alapján pedig az omega 3-nak köze lehet a depresszió tüneteihez, kísérletük alapján az alacsonyabb omega 3-szinttel rendelkező alanyok levertebbek voltak.
A nátrium-glutamátról (MSG) is muszáj beszélnünk, ha már az elnehezítő, rossz közérzetet okozó ételekről van szó, A legnépszerűbb ízfokozó ugyanis időről időre rettegésben tartja az internet, hogy most meghalunk-e tőle vagy sem. Agykárosodást okoz-e nálunk is, akár az egereknél. Nagyrészt a kínaiétterem-szindróma tehet mindenről, hogy az MSG fejfájást, émelygést, verejtékezést okoz a közvélemény szemében, de ezt tudományosan sosem sikerült bebizonyítani. Más lett az eredmény, ha valaki tudta, hogy nátrium-glutamátot eszik, és más, ha vakon kóstoltak az alanyok. Az lehet a megoldás, hogy általában egészségtelen ételekhez kötjük az ízfokozót, ami nem önmagában lehet káros, egyszerűen csak nem egy zacskó csipsztől csattanunk majd ki az erőtől.
