Kultúra

Most éljük a sorozatok aranykorát, vagy már rég túl is vagyunk rajta?

Az olyan, még az előző évtizedben indult sorozatok, mint a Drót, a Mad Men vagy a Breaking Bad hatását össze lehet vajon hasonlítani az újabb sorozatokéval? Vagy ha nem is, melyek az elmúlt tíz év megkerülhetetlen sorozatai?

Ma már széles körben elfogadott alaptétel, hogy most éljük a televíziózás aranykorát ugyan, de ezt az előző évtized klasszikus sorozatainak köszönhetjük: a Maffiózók (The Sopranos), a Drót (The Wire), a Deadwood, a Reklámőrültek (Mad Men) és a Breaking Bad vitték át a sorozatipart a 21. századba – meg persze még jó pár másik is, de nagyjából a felsoroltak azok, melyek helyét nem szokás megkérdőjelezni a kánonban. Ezekben a sorozatokban közös, hogy már mindegyik indulása óta eltelt minimum egy évtized, miután a közülük legfiatalabb Breaking Bad is az idén volt tízéves, vagyis 2008-ban egy fejezet tényleg lezárult. Amellett, hogy ezek a sorozatok óriási hatást gyakorolnak a mai napig a szárnyakat kapott iparágra, nyomasztó árnyékként is hathatnak, emlékeztetve mindenkit a sorozatiparban, hogy ilyen hatású és színvonalú sorozatok már nem nagyon születhetnek – valahogy úgy, ahogy a Beatles vagy Elvis Presley öröksége tornyosulhatott minden későbbi popelőadó fölé.

Pedig az azóta eltelt tíz évben készült millió sorozat között akadt jó pár bombasiker, világszerte milliók rajonganak értük, még ha a legtöbbről tudni is lehet, kinek a köpönyegéből bújtak ki. És amíg az előző évtized a kábelcsatornák tündökléséről szólt, mint az HBO és az AMC, azóta viszont sokkal több szereplő érkezett a porondra: egyrészt a hagyományos, vagy éppen közszolgálati televíziók is ráálltak a minőségi tartalomra, másrészt megjelentek a színen a streamszolgáltatók, mint a Netflix, az Amazon és a Hulu, melyek kínálatában egyre több a saját gyártású tartalom. Utóbbiaknak köszönhetően megjelent a nagyüzemi sorozatfogyasztási modell: a streamszolgáltatóknál már nem hetente jönnek az új epizódok, mint a kőkorszakban, hanem egyben felkerül az egész évad, aztán nézze mindenki, amikor akarja és tudja. Ez utóbbi óhatatlanul is hatással van a sorozatok működésére, hiszen ezek nem adnak lehetőséget az olyan közösségi rejtvényfejtésre, mint amilyen mondjuk a True Detective első évada idején zajlott az interneten, nem beszélve a Westworld nagy csavarjait hetekkel korábban lelövő Reddit-felhasználókról. Az utóbbi két példa azért mutatja, van még igény a hagyományos sorozatfogyasztásra is, de a Netflix tempóját elnézve ez lesz egyre inkább a kisebbség.

Ettől még ennek a tíz évnek is megvoltak a maguk sorozatos sikertörténetei, ezeket próbáltuk meg összegyűjteni, anélkül, hogy a hatásukat a nagy elődökéhez mérnénk, hiszen már a fenti okokból is lehetetlen ugyanolyan hatást elérni a mai felduzzadt sorozatpiacon. Vagyis nem, ezek nem az általunk legjobbnak tartott sorozatok a közelmúltból (noha van átfedés is természetesen), hanem amelyek nézettségben, kritikai és közönségsikerben, a többi sorozatra való észrevehető hatásban egyaránt kiemelkedtek, továbbá ebben a figyelemhiányos, információtúltengéses időszakban is képesek voltak arra, hogy milliókkal hitessék el, ezt a sorozatot nézi most az egész világ. Tizenkét ilyet és egy szitkomot találtunk, hozzátéve, hogy ez tényleg csak a jéghegy csúcsa, nagyon sok sorozat között válogathatnak a nézők, de közülük ezek emelkednek ki a fenti szempontok alapján.

Sherlock

BBC

Első évad: 2010
Eddigi utolsó évad: 2017
Gyártó: BBC
Alkotó: Steven Moffat, Mark Gatiss
Mi a jelentősége: Moffat és Gatiss egy unalomig ismert alapanyagot tudtak úgy megújítani, hogy Conan-Doyle eredeti figuráira is rá lehet ismerni ugyan, de emellett egészen új személyiségjegyekkel tudták gazdagítani őket. Nyaktörő tempóban, újszerű elbeszéléstechnikával és a technológia ötletes használatával frissítették fel a jól ismert történeteket, nem csoda, hogy nemcsak Nagy-Britanniában döntött nézettségi csúcsot, hanem szinte mindenütt a világban hisztérikus rajongás fogadta, és ez nem túlzás: fiúcsapatokért nem rajongtak annyira az internetezők, mint Sherlockért és Watsonért. És akkor még nem is beszéltünk Benedict Cumberbatchről, akit ez az Asperger-szindrómás Sherlock tett egy csapásra bálvánnyá. Ki nézte volna ki ezt addig a BBC-ből?

The Walking Dead

AMC

Első évad: 2010
Eddigi utolsó évad: 2018
Gyártó: AMC
Alkotó: Frank Darabont
Mi a jelentősége: Az AMC nézettségi rekordokat döntőgető posztapokaliptikus zombi-horror sorozata nemcsak őrülten népszerű, de ezt nagy mértékben annak is köszönhette, hogy úgy tudott hozzányúlni egy lerágott csontnak számító műfajhoz, hogy megmutassa, nem csak B-kategóriás horrorként adható el. A Robert Kirkman kultikus képregényén alapuló sorozat persze nem való mindenkinek, sokszor még a zsánerén belül is túlzóan erőszakos, és sokan azt gondolják, az utóbbi évadokban már nagyot esett a színvonal. Ettől még nem lehet egy ilyen összeállítás teljes a Walking Dead nélkül, melynek már egy hasonlóan népszerű spin-off sorozata is indult (Fear The Walking Dead).

Game of Thrones (Trónok harca)

Fotó: Hbo

Első évad: 2011
Eddigi utolsó évad: 2017
Gyártó: HBO
Alkotó: David Benioff, B. D. Weiss
Mi a jelentősége: Ha létezik olyan, hogy blockbuster sorozat, akkor a Trónok harca azon belül is külön kategóriát képvisel. A látvány nemcsak a HerkulesXéna vonalhoz képest sokkoló, de a mozis fantasykkel is felveszi a versenyt – ma már azt is megtehetik, hogy 55 napig forgatnak egyetlen csatajelenetet. A sikerhez persze a gigaköltségvetés, a hatalmas marketinggépezet, sőt, talán még a háború-szex párosítás sem lett volna elég önmagában. Kellett hozzá az is, hogy az alkotók jól ültessék át George R.R. Martin komplex karaktereit a képernyőre, és ne vesszenek el a sok szálon futó konspirációs történetben. Még ott sem bicsaklott meg nagyon a sorozat, mikor kifutott az alapanyagból, és le kellett válni a regényfolyamról. A Trónok harca ugyan nemsokára véget ér, de nem kérdés, hogy az általa kitaposott úton még sokáig érkeznek majd a realista, koszos és véres fantasyk.

Bron/Broen (A híd)

Fotó: Ola Kjelbye – © 2011 – Filmlance International AB

Első évad: 2011
Eddigi utolsó évad: 2018
Gyártó: SVT1, DR1
Alkotó: Hans Rosenfeldt
Mi a jelentősége: Mivel a saját szigorú szabályaink miatt a legjobb skandináv krimisorozat, a nálunk Egy gyilkos ügy címmel ismert Forbrydelsen épp kicsúszott az általunk vizsgált időszakból (még 2007-ben indult), a skandinávokat az ezüstérmes, vagyis A híd képviseli. Márpedig a skandi-noir hatása azóta is számottevő a világ sorozattermésében: hogy mást ne mondjunk, a True Detective, a Broadchurch vagy épp a tavaly bemutatott The Sinner is egy az egyben átvette a borongós hangulatot, a szociális fóbiás, de minimum különc női és férfi főhősöket, a divatosan puritán lakásbelsőket, vagy éppen az übermensch, szuperintelligens gyilkosokat. A svéd-dán koprodukcióban készült sorozat alapötletét is megvették több országban, Amerikától Oroszországig, de kizárt, hogy bárhol is találtak volna olyan karaktereket, mint Saga Norén és Martin Rohde, utóbbi kiválását meg is érezte a sorozat. Nem véletlen, hogy A híd különösen az első két évada idején volt közkedvelt, és járult hozzá nagy mértékben a skandináv sorozatok nemzetközi népszerűségéhez.

Homeland (Homeland: A belső ellenség)

Fotó: Kent Smith – © Copyright: Showtime 2011

Első évad: 2011
Eddigi utolsó évad: 2018
Gyártó: Showtime
Alkotó: Howard Gordon, Alex Gansa
Mi a jelentősége: A 24 című, szintén nagy hatású sorozat alkotói egy izraeli sorozat alapján csinálták meg a Homelandet, mely az összes jelentkező közül a legjobban fejezte ki a 2001. szeptember 11. utáni amerikai neurózist. A Homeland a közel-keleti káosz és a terrorizmus gyakran hitelesnek tűnő bemutatásával vágott a többiek elé, de ebben nagy szerepe volt a fogságból visszatérő tengerészgyalogost alakító Damien Lewisnak és a bipoláris, sebezhető, de mégis erős női szereplő, a CIA-ügynököt játszó Claire Danesnek is. Az első két évad hihetetlenül feszült, paranoiás, senkiben sem lehet bízni-hangulata megérdemelten emelte a korszak legnépszerűbb sorozatai közé a Homelandet, ám aztán váratlanul kiírták a sztoriból a főbb szereplők legtöbbjét, Lewist is beleértve, és onnantól Danes maradt a valódi főszereplő. A Homeland most tart a hetedik évadnál, és sokak szerint még most is képes időnként elérni az első két évad kémsztorijának szintjét, de politikai thrillerként is meghatározó.

Black Mirror

Netflix

Első évad: 2011
Eddigi utolsó évad: 2017
Gyártó: Channel 4, Netflix
Alkotó: Charlie Brooker
Mi a jelentősége: A brit produkcióként induló, majd a Netflixre átkerülő antológiasorozat kezdettől fogva kultikus, még ha a törzsrajongók közül vannak szép számmal olyanok is, akik elpártoltak tőle a netflixes évadok alatt. A Black Mirror az antológiasorozatok (Twilight Zone, Meghökkentő mesék) legszebb hagyományait, paranoiáját és fekete humorát továbbvíve játszik rá a technológiai fejlődéstől való félelmeinkre: egy Black Mirror-epizód még akkor is hihetőnek tűnhet, amikor túlságosan is átkalandozik a sci-fi területére, miközben sajnos egyre több valódi történés akad a mi világunkban is, amelyről már automatikusan a Black Mirror jut az eszünkbe. Ez pedig talán a legtöbb, amit egy ilyen sorozat elérhet manapság.

House of Cards (Kártyavár)

Első évad: 2013
Eddigi utolsó évad: 2018
Gyártó: Netflix
Alkotó: Beau Willimon
Mi a jelentősége: A Netflix első nagy, saját gyártású produkciójaként már önmagában is úttörő szerepe volt egy régi brit sorozatot aktualizáló House of Cardsnak, hiszen ez volt az első, darálásra, maratoni nézésre alkalmas sorozat, melynek a teljes évadát egyben zúdították a nézőkre. De a House of Cards ennél jóval több: egy rendkívül cinikus politikai thriller, melynek lehet ugyan kritizálni a valósághoz való viszonyát, de mégis jól és szórakoztatóan mutatta be a politikacsinálás legfelsőbb szintjét, valóságos alternatív univerzumot létrehozva. Persze mit sem ért volna az egész Kevin Spacey és Robin Wright hibátlan játéka nélkül, és joggal merül fel a kérdés, mi értelme lesz a House of Cardsnak a zaklatási ügyeibe belebukó Spacey nélkül? Pláne, hogy már az utolsó évad sem ért fel a korábbiakhoz. Mindenesetre Frank Underwood örökre lefoglalta magának a gátlástalan, pszichopata, hatalommániás politikus szerepét, és a House of Cards már ezzel beírta magát az egyetemes kultúrtörténetbe.

Fargo

Első évad: 2014
Eddigi utolsó évad: 2017
Gyártó: FX
Alkotó: Noah Hawley
Mi a jelentősége: Az évtized egyik nyilvánvaló sorozattrendje lett, hogy korábbi, népszerű filmekből készítenek sorozatot, és ebben a legnagyobb szerepe a Fargónak volt. A Coen testvérek azonos című, kultikus filmjét alapul vevő sorozat kritikai- és közönségsikerén felbuzdulva ugyanis egyre több, hasonló koncepció jelent meg, bár ezek többsége minőségben sehol nem volt Noah Hawley sorozatához képest. A Fargo megmutatta, hogyan lehet úgy hozzányúlni egy filmhez, hogy ahhoz képest a sorozat nem hogy nem rosszabb, de még képes ugyanazt a színvonalat is nyújtani, mint az eredeti film, átvéve abból a hangulatot és a környezetet. Bár a harmadik évad ugyan csalódásnak bizonyult, az első kettő tényleg hibátlan volt: emlékezetes karakterek, okosan és több szinten bonyolított cselekmény, tökéletesen adagolt humor és a maga sűrűségében inkább komikus hatás keltő erőszak. És az egész tökéletesen illeszkedett a Coen testvérek filmjében látott világhoz – ritka, hogy egy új sorozat ennyit hozzá tudjon tenni egy klasszikussá nemesedett filmhez.

True Detective (A törvény nevében)

HBO

Első évad: 2014
Eddigi utolsó évad: 2015
Gyártó: HBO
Alkotó: Nic Pizzolatto
Mi a jelentősége: A True Detective első évada semmi újat nem talált fel, sőt, számos fogást lehetett találni rajta, mégis elérte, amit csak nagyon keveseknek sikerült, vagyis hogy nyolc héten át tényleg ez a sorozat uralta a nyilvánosságot, az internetes fórumoktól és kommentszekcióktól kezdve a baráti társaságokig. Ma, amikor már hetente indulnak sokat ígérő és jól megcsinált sorozatok, ez különösen nagy fegyvertény, nem is nagyon sikerült ez azóta sem nagyon. A True Detective-nek ráadásul csaknem le is rombolta a nimbuszát a gyengécske második évad, ettől még az első tényleg milliókat késztetett arra, hogy heteken át új elméleteket állítson fel és cáfoljon meg arról, hogy mégis ki lehet a gyilkos. Nem melléketesen pedig Matthew McConaughey és Woody Harrelson egyaránt élete alakítását nyújtotta a louisanai mocsárvidék meggyötört nyomozóiként.

Stranger Things

Fotó: Netflix

Első évad: 2016
Eddigi utolsó évad: 2017
Gyártó: Netflix
Alkotó: Duffer testvérek
Mi a jelentősége: A 21. században nemcsak a sorozatiparra, hanem a teljes popkultúrára igaz, hogy mindennél jobban támaszkodik a nosztalgiára. Különösen kiemelkedik ebből a nyolcvanas évek iránti nosztalgia, mely még a popkultúrában megszokott két évtizedes távlatot bőven túlélve is itt maradt velünk, és ahogy a Ready Player One világsikere mutatja, még mindig van benne tartalék. A Stranger Thingsnél jobban pedig semminek nem sikerült ilyen jól elkapni ezt a jelenséget, amely nemcsak a külsőségekben és a zenékben nyilvánult meg, de közben az egész sztori is egyszerre tisztelgés vagy egy tucat kultikus horror és sci-fi előtt. Adjuk ehhez még hozzá a pillanatok alatt világsztárrá vált gyerekszereplőket, meg a visszatérő Winona Rydert, és máris érthető, miért lett a Stranger Things az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett sorozata.

Westworld

Első évad: 2016
Eddigi utolsó évad: 2018
Gyártó: HBO
Alkotó: Jonathan Nolan, Lisa Joy
Mi a jelentősége: Az azonos című 1973-as film alapján készült sorozatot nagy dobásnak szánta az HBO, és annak is bizonyult, hiszen a csatorna egyetlen másik saját készítésű sorozatának sem nézték annyian az első évadát, mint a Westworldét. Jonathan Nolan végre kilépett a bátyja, Christopher árnyékából, és egy olyan sci-fi-western thriller sorozatot rakott össze feleségével, Lisa Joyjal együtt, amely lenyűgöző látványvilágot és több síkon futó, rejtélyek sorát kínáló sztorit kínált. Tény, hogy az első évadról végül kiderült, hogy mégsem annyira okos, mint amilyennek hitte magát – a nagy csavarokat szinte mind kitalálták már hetekkel korábban az internetezők -, de így is sikerült egy rövid időre kiemelkednie a nagy sorozatdömpingből, és hetekre tematizálni a közösségi médiát. Az igazi kérdés, hogy a második évad milyen irányba viszi el az élménypark lázadó androidjainak sztoriját, de abból, amit volt szerencsénk látni belőle, az tényleg semmihez sem fogható őrületet ígér.

The Handmaid’s Tale (A szolgálólány meséje)

Nick (Max Minghella) és Offred (Elisabeth Moss) Fotó: George Kraychyk/HBO

Első évad: 2017
Eddigi utolsó évad: 2018
Gyártó: Hulu
Alkotó: Bruce Miller
Mi a jelentősége: Az egy dolog, hogy Margaret Atwood rémisztő disztópikus regényének megfilmesítése pont egybeesik a Trump elnöksége alatt tomboló újkonzervativizmussal és a feminizmus fősodorba kerülésével, de ennél sokkal fontosabb, hogy a sorozat rendkívül hatásos. Működik feszes, a nézőt végig izgalomban tartó thrillerként ugyanúgy, mint a mai zavaros időkre is reflektáló, fontos kérdéseket felvető sorozatként, rendkívül erős női alakításokkal (Elisabeth Moss és Yvonne Strahovski). Nagy kérdés persze, hogy a most induló második évad hogyan birkózik meg azzal, hogy mostanra elfogyott alóla Atwood regénye, de az első évad tényleg olyan bombasiker volt 2017-ben, hogy nem lehet megkerülni.

+1:

Parks and Recreation (Városfejlesztési osztály)

Fotó: Colleen Hayes/NBC

Első évad: 2009
Eddigi utolsó évad: 2015
Gyártó: NBC
Alkotó: Greg Daniels, Michael Schur
Mi a jelentősége: A szitkomoknak is megvoltak a maguk nehézsúlyú versenyzői az előző évtizedben, így a legnagyobb közönségsikert arató Így jártam anyátokkal és Agymenők mellett az Office és a 30 Rock újította meg a műfajt igazán. Az azóta indult sorozatok közül a Városfejlesztési Osztálynak van itt a helye, leginkább azért, mert az egyik legfontosabb szitkomos trend, az áldokumentumfilmes stílus legsikeresebb követője, ami abból is adódhat, hogy Daniels és Schur is dolgoztak az Office amerikai változatában. Ennél komolyabb kultusza talán egy másik szitkomnak sem volt ebben az évtizedben: Ron Swansonból valódi mém és a legkultikusabb vígjáték-szereplő lett, de a sorozatnak köszönhetően lett igazán ismert Amy Poehler és Aziz Ansari is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik