Kultúra

Az olimpiai páston tanította sportszerűségre ellenfelét a magyar vívósport egyik legnagyobb csillaga

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 08. 14:25

A Los Angeles-i játékokon csapatban arany-, egyéniben bronzérmes Kabos Endre a berlini olimpia egyik asszójában csak minden negyedik találatát íratta be a jegyzőkönyvbe. Így is győzött.
Korábban a témában:

A magyar vívósport a kezdetektől fogva óriási sikereket könyvelhetett el az olimpiákon: először Londonban, 1908-ban, a férfiak csapatban álltak a dobogó tetejére, míg Dr. Fuchs Jenő egyéniben is győzni tudott. Azóta egy híján két tucat egyéni, illetve tizennégy csapat aranyérmet hozhattak haza a magyar kardozók az ötkarikás játékokról.

A legsikeresebb versenyzőnk, a nyolc olimpián is érmet szerző Gerevich Aladár (1910-1991) mindezekből hét aranyat tudhatott magának, de Fuchs Jenő három sárgán csillogó érme, illetve a tragikusan korán elhunyt Kabos Endre (1906-1944) három ötkarikás győzelme is gyönyörűen csillog a magyar sport aranykönyvében.

Az 1931-1937 között a kardvívás és a párbajtőrvívás magyar válogatottjában egyaránt szereplő, eredetileg Katz Endre néven született Kabosról más sportlegendáinkhoz hasonlóan rengeteg anekdota maradt fenn, melyek közül a leghihetetlenebbet a mai játékokon már el sem tudnánk képzelni.

Az 1932-es Los Angeles-i olimpián karddal elért csapatgyőzelem, illetve az egyéniben szerzett bronz után nagy favoritként érkezett a náci Németország fővárosába, Berlinbe, noha egyéni magyar bajnoki címet 1926-ban indult karrierje során még nem sikerült szereznie.

Az egyéni versenyek során már korán közfeltűnést keltett egy mexikói vívó, aki teljesítménye helyett színészi játékával szeretett volna találatokat elkönyvelni, Kabos pedig társaival együtt eldöntötte, ideje sportszerűségre tanítani az ellenfelet.

A történet egészét a Ludas Matyi 1992. július 29-i száma írja le a legérzékletesebben:

A magyarok küldöttséget menesztettek Anselmihez, a zsűri olasz elnökéhez, és ünnepélyesen megkérték, hogy csak minden negyedik találatunkat ítélje meg a mexikói ellen.

Kiváló vívónk, Kabos Endre első találata a mellén érte ellenfelét. Kettős szisszenés hallatszott. Az elsőt a suhanó penge okozta, a másodikat a keményen eltalált mexikói. Megtorpant és kérdően nézett ki Anselmire.

Nincs találat – mondotta a zsűrielnök.

A mexikói fülig érő szájjal vigyorgott. A második találat már bonyolultabb ügy volt: Kabos pengéje az ellenfele vállán csattant, majd végigsiklott annak mellén, hasán. A mexikói felüvöltött fájdalmában.

Nincs találat – jelezte Anselmi.

Újra nekiindultak. Kabos villámgyors csuklómozdulattal valósággal kicsippentett egy darabot ellenfele plasztronjából.

Találat! – ordított a mexikói. – Találat nálam!

Nincs találat. Állás – ingatta fejét Anselmi.

Szegény mexikóit a fürdőben találták meg a tudósítók, amint hidegvizes törölközőket csavargat a felsőtestére. Soha többé nem tiltakozott a páston…

A dél-amerikai hamarosan persze kiesett, Kabos pedig folytatta menetelését élete első egyéni aranya felé. Az ezüstérem az olasz Gustavo Marzinak, a bronz pedig Gerevich Aladárnak jutott, a magyar kardvívók pedig csapatban is – Kabos a döntőben közel félórás asszóban egyenlített Marzi ellen, majd vette át a vezetést – győzelmet könyvelhettek el.

Gustavo Marzi (Italy, silver) and Olympic winner Endre Kavos (Hungary) after the final in sabre fencing during the Summer Olympics in Berlin, in August 1936.

Gustavo Marzi (balra) és Kabos Endre (jobbra) / fotó: Schirner Sportfoto / picture alliance / DPA

A berlini döntő

4-3-as magyar vezetésénél került pástra Kabos, akinek a legjobb olaszt, Marzit kellett legyőznie. Egyéniben sikerült neki, a csapat tagjaként azonban jóval nehezebb dolga volt: az olasz bíró által vezetett döntő mérkőzésen Marzi már 4-1-re vezetett, mikor Kabos elkezdett felzárkózni. Az állás pillanatok alatt 4-3-ra módosult, az egyenlítő pontért azonban több mint fél órán át küzdött a magyar versenyző, hogy aztán elhúzzon, és újabb olimpiai címet szerezzen Magyarországnak.

Az országos bajnokságokon őt érő sorozatos sikertelenségek miatt 1937-ben és 1938-ban már be sem nevezett az egyéni versenyekre, az olimpia utáni évben azonban párbajtőrben még csapatbajnokságot nyert.

The Hungarian team could defeat the Italians with 9:6 and won the gold medal in sabre fencing. Endre Kabos (4 from left) also won the gold medal in single sabre fencing. Picture from the Summer Olympics, August 1936, in Berlin.

Az 1936-ban győztes magyar kardvívócsapat – balról a negyedik Kabos Endre / fotó: Schirner Sportfoto / picture alliance / DPA / Europress

Zsidó származása miatt az 1938-1939-es zsidótörvények őt is eltiltották a sporttól, pedig nagyon készült az 1940-ben Tokióba, illetve 1944-ben Londonba tervezett olimpiára. Azt a második világháború kitörése miatt azonban nem rendezték meg, sőt, zsidóként a helyzete is egyre rosszabbá vált: behívták munkaszolgálatosnak, és a fővárosban dolgoztatták.

1944. november 4-én, egy nappal harmincnyolcadik születésnapja előtt a barátaival kártyázott, majd felszállt egy hatos villamosra, hogy átkeljen a Margit budai oldalánál lévő ideiglenes lakásába, ahol feleségével együtt bújkált.

A híd azonban váratlanul felrobbant, két íve pedig a rajta tartózkodó gyalogosokkal, autókkal, illetve a villamossal együtt a Dunába zuhant.

Ha még egy partit játszik, túlélte volna.

A halottak pontos számát nem lehetett megállapítani, de a becslések száz-hatszáz áldozatot említettek – közülük legalább negyvenen a robbanást okozó német utászok voltak –, a testek egy része pedig sosem került elő.

Felrobbantották a Margit hidat - baleset volt?
Villamos, autók, gyalogosok is tartózkodtak a hídon, amikor a németek a levegőbe repítették 1944. november 4-én. Százak haltak meg.

Szándékos robbanás, vagy véletlen hiba volt? A vélemények erről még ma is megoszlanak. Az azonban biztos, hogy az esemény egy további olimpiai sikerekre éhes – és persze esélyes, hiszen ne feledjük, Gerevich Aladár még 59 évesen, 1960-ban is nyert olimpiát – magyar sportoló életének vetett véget.

Emlékét az UTE vívószakosztályának Király utcai épületében álló mellszobor, a berettyóújfalui sportcsarnok neve és emléktáblája, illetve a városka főtérén az olimpiai győzelme alkalmából elültetett tölgyfa, illetve a három Golden Globe-ra jelölt A napfény íze őrzi, melynek hősét, Sonnenschein Ádámot a forgatókönyvet is jegyző Szabó István róla, illetve a szintén tragikus sorsú kortársa, 1928-as és 1932-es olimpia csapatbajnokáról, Petschauer Attiláról mintázta.

Hungarian director István Szabó at the German Directors Award Metropolis ceremony at the University of Television and Film in Munich, Germany, 09 November 2014. Szabó is receiving an award for his life's work. This is the 4th time the prize, which comes with a 50,000 EUR endowment is awarded. Photo: TOBIAS HASE/dpa
A magyar filmművészetnek nem lesz még egy Szabó Istvánja
Aki van, azért viszont hálásak lehetünk nem csak mi, a világ is – és éppen ma 80 éves. Életrajzi adatsorolás helyett itt egy sorvezető felzárkózáshoz.
A Ludas Matyi 1992. július 29-i számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.