Kultúra

A török füttynyelv, amit lassan megöl a XXI. század

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 12. 15. 12:01

Köszi, globalizáció, köszi, mobiltelefon!

Világszerte nyelvek százai állnak a kihalás szélén, így léteznek olyanok, melyeket már csak egy-két ember beszél – köszönhető ez a kis népcsoportok asszimilációjának (így tűnnek el a különböző indián törzsek nyelvei is), a globalizációnak, vagy épp a hirtelen technológiai fejlődésnek. A ma élő hétezer nyelvnek az évszázad végére akár a fele is eltűnhet, ez pedig nem csak az emberiség sokszínűségét csökkenti, de a kultúrákat elválasztó különbségek, illetve a felhalmozott tudás eltűnését is.

A gyerekek a bennszülött nyelvek helyett már az otthonukat jelentő ország hivatalos nyelvét tanulják meg, a nagy távolságokat áthidalni képes jelrendszereket – így például a füstjeleket, vagy a füttyöt – pedig a nadrágzsebből kibányászott mobiltelefonokon indított hívások, SMS-ek, vagy épp Facebook-üzenetek helyettesítik.

Füttyel beszélgetni?

Törökország északi részének hegyei közt járva sokan hallanak furcsa madárhang-szerű zajokat, arra azonban kevesen gondolnak, hogy azok esetleg nem egy állattól, hanem két, vagy több beszélgető embertől származnak.

Pedig ez az igazság: a Fekete-tenger mentén elterülő, Pest megyényi Giresun tartományban ugyanis százezren beszélik a nagy távolságokra – így a hegyek közt akár négy-öt kilométerre is – is eljutni képes, első hallásra elképesztően bonyolultnak tűnő füttynyelvet, amit a fiatalok tradicionálisan már a gyemrekkorukban elsajátítottak.

Fotó: UNESCO

 

A ma jórészt már csak hegyi pásztorok által használt, madárnyelvként emlegetett jelekkel olyan egyszerű információk is átadhatók, mint például a “fuss”, vagy a “kész az ebéd”, de akár egy következő hétvégére tervezett vacsora részletei is megbeszélhetők.

Vagyis megbeszélhetők voltak, hiszen a mobiltelefonok betörése jobbára szükségtelenné tette a völgyek csendjét megszakító hangokat.

A generációról generációra átadott tudást a tartomány jó részén már csak néhány fiatal fiú veszi át, de ők is mindössze csak azért, hogy villoghassanak vele a társaik előtt, nem pedig azért, mert bármiféle gyakorlati hasznot látnának a dologban. Kivétel ez alól a Çanakçı járás, ahol a helyi oktatási központ 2014 óta több faluban is indított fütyülőkurzust.

Fotó: UNESCO

 

Az egyre idősödő, még aktív beszélők halálával a nyelv lassan elvész, a fiatalabb generáció pedig nem tekinti fontosnak, hogy modern szavakkal gazdagítsa a jelrendszer szókincsét, bár a beszélőknek találkozási, fejlődési és tapasztaltbővítési lehetőséget adó, évente megrendezett Madárnyelv Fesztivállal minden generáció képviselői küzd az eltűnés ellen.

Fotó: UNESCO

 

A UNESCO néhány nappal ezelőtt felvette a nyelvet a legveszélyeztetettebbek listájára – ez remélhetőleg segít majd a fennmaradásban, vagy legalább elindít egy átfogó kutatómunkát, ami legalább hangfelvételeken, illetve leírások egész sorával megmenti a madárnyelvet az utókornak.

Fütty a világban

Korántsem ez egyébként a világ egyetlen füttynyelve, így nem meglepő módon a kanári-szigeti pásztotok spanyolfüttye, a görög Évia szigetén és a mexikói Oaxaca tartományban használt füttyrendszer, valamint a Pireneusokban fekvő Aas füttyei is szerepelnek a listán. Ezekről néhány évvel ezelőtt a Nyest írt bővebben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.