Kultúra

A török füttynyelv, amit lassan megöl a XXI. század

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 12. 15. 12:01

Köszi, globalizáció, köszi, mobiltelefon!

Világszerte nyelvek százai állnak a kihalás szélén, így léteznek olyanok, melyeket már csak egy-két ember beszél – köszönhető ez a kis népcsoportok asszimilációjának (így tűnnek el a különböző indián törzsek nyelvei is), a globalizációnak, vagy épp a hirtelen technológiai fejlődésnek. A ma élő hétezer nyelvnek az évszázad végére akár a fele is eltűnhet, ez pedig nem csak az emberiség sokszínűségét csökkenti, de a kultúrákat elválasztó különbségek, illetve a felhalmozott tudás eltűnését is.

A gyerekek a bennszülött nyelvek helyett már az otthonukat jelentő ország hivatalos nyelvét tanulják meg, a nagy távolságokat áthidalni képes jelrendszereket – így például a füstjeleket, vagy a füttyöt – pedig a nadrágzsebből kibányászott mobiltelefonokon indított hívások, SMS-ek, vagy épp Facebook-üzenetek helyettesítik.

Füttyel beszélgetni?

Törökország északi részének hegyei közt járva sokan hallanak furcsa madárhang-szerű zajokat, arra azonban kevesen gondolnak, hogy azok esetleg nem egy állattól, hanem két, vagy több beszélgető embertől származnak.

Pedig ez az igazság: a Fekete-tenger mentén elterülő, Pest megyényi Giresun tartományban ugyanis százezren beszélik a nagy távolságokra – így a hegyek közt akár négy-öt kilométerre is – is eljutni képes, első hallásra elképesztően bonyolultnak tűnő füttynyelvet, amit a fiatalok tradicionálisan már a gyemrekkorukban elsajátítottak.

Fotó: UNESCO

 

A ma jórészt már csak hegyi pásztorok által használt, madárnyelvként emlegetett jelekkel olyan egyszerű információk is átadhatók, mint például a “fuss”, vagy a “kész az ebéd”, de akár egy következő hétvégére tervezett vacsora részletei is megbeszélhetők.

Vagyis megbeszélhetők voltak, hiszen a mobiltelefonok betörése jobbára szükségtelenné tette a völgyek csendjét megszakító hangokat.

A generációról generációra átadott tudást a tartomány jó részén már csak néhány fiatal fiú veszi át, de ők is mindössze csak azért, hogy villoghassanak vele a társaik előtt, nem pedig azért, mert bármiféle gyakorlati hasznot látnának a dologban. Kivétel ez alól a Çanakçı járás, ahol a helyi oktatási központ 2014 óta több faluban is indított fütyülőkurzust.

Fotó: UNESCO

 

Az egyre idősödő, még aktív beszélők halálával a nyelv lassan elvész, a fiatalabb generáció pedig nem tekinti fontosnak, hogy modern szavakkal gazdagítsa a jelrendszer szókincsét, bár a beszélőknek találkozási, fejlődési és tapasztaltbővítési lehetőséget adó, évente megrendezett Madárnyelv Fesztivállal minden generáció képviselői küzd az eltűnés ellen.

Fotó: UNESCO

 

A UNESCO néhány nappal ezelőtt felvette a nyelvet a legveszélyeztetettebbek listájára – ez remélhetőleg segít majd a fennmaradásban, vagy legalább elindít egy átfogó kutatómunkát, ami legalább hangfelvételeken, illetve leírások egész sorával megmenti a madárnyelvet az utókornak.

Fütty a világban

Korántsem ez egyébként a világ egyetlen füttynyelve, így nem meglepő módon a kanári-szigeti pásztotok spanyolfüttye, a görög Évia szigetén és a mexikói Oaxaca tartományban használt füttyrendszer, valamint a Pireneusokban fekvő Aas füttyei is szerepelnek a listán. Ezekről néhány évvel ezelőtt a Nyest írt bővebben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.