Könnyen elképzelhető, hogy miután Sárosdi Lilla megnevezte a zaklatóját, Marton Lászlót, a Vígszínház egykori igazgatóját, bíróságra kerül az ügy. A rendező ugyanis a kiadott közleményében rágalmazásnak nevezte a színésznő állításait, és azt írta, kénytelen megtenni a jogi lépéseket.
Marton László jelenleg is rendez a Vígszínházban és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és mind a két intézmény megszólalt a témában. Az SZFE nyilvántartása szerint az elmúlt évtizedekben nem fordult elő zaklatási ügy, úgy tűnik, egyelőre nem folyik vizsgálat Marton László ellen sem. A 444 viszont kiszúrta, hogy Markó Róbert rendező aláírásgyűjtést kezdeményezett.
Markó Facebook-posztja szerint a petíciót bő egy óra alatt 114-en írták alá.
A zaklatási ügyekről általánosságban, és a konkrét ügy kapcsán a NANE Egyesület jogi szakértőjét, Wirth Juditot kérdeztük, hogy milyen kimenetele lehet egy ilyen pernek.
Wirth első körben leszögezte, hogy itt egy rágalmazási perről lehet szó, ahol tulajdonképpen másodlagos, hogy igaznak bizonyul-e a zaklatás vagy sem. Az eset régen történt, ez nagyban nehezíti a bizonyítási folyamatot, gyakorlatilag a pszichológiai vizsgálaton áll vagy bukik az egész, hogy a bíróság mennyire veszi majd komolyan az igazságügyi szakértő szakvéleményét.
Egyébként a valóság bizonyításának egy bíróság akkor szokott helyt adni, ha azt valamilyen nagyon méltányolható magánérdek vagy közérdek támasztja alá.
– mondta a 24.hu-nak Wirth Judit.
Vagyis feltételezhetően azt kell majd eldönteni, hogy indokolt volt-e Sárosdinak kiállnia a nyilvánosság elé, és kimondania a zaklató nevét. A jogi szakértő megfogalmazása szerint a rágalmazásnak az a lényege, hogy attól még, hogy valami igaz, nem bűncselekmény.
Sárosdi Lilla a hétvégén leírt posztjában nem vádolt, nem azt mondta, hogy vonják felelősségre az illetőt, hanem azt, hogy ezzel a traumatikus élménnyel indult a színészi pályája. Mégis könnyen lehet, hogy a bíróságon kell bizonyítania, hogy 20 évvel ezelőtt valóban letérdelt elé a rendező lehúzott sliccel, és valóban orális szexre kérte a színésznőt.
Nem automatikus, hogy ezeket az áldozatok megnyerik. Ez az áldozatok elhallgattatásának egyik módszere.
– magyarázta Wirth.
A jogász szerint az az általános tapasztalat, hogy az igazságszolgáltatás úgy áll az ilyen ügyekhez, hogy az áldozat nem mond igazat, és le kell leplezni. Szinte minden esetben innen indul egy bántalmazási vagy éppen rágalmazási per. Többnyire az se javasolt ezért, hogy megnevezzék a zaklatót.
Ha tényleg bíróság elé kerül Sárosdi Lilla ügye, akkor érdekes lehet, hogy jelentkeznek-e további áldozatok. Wirth Judit hangsúlyozta, hogy a statisztikák és a kutatások alátámasztják, hogy
Kiemelt kép: Wikipédia
