Szinte csak karácsonykor esznek halat a magyarok, sőt, az egész éves halfogyasztás hetven százalékát ebben a pár napban tudjuk le – derült ki az év végén. Ez óriási gond, hiszen alig évi négy kilogrammot fogyasztunk a különböző fajtákból, ezzel pedig jócskán elmaradunk az EU-s átlagtól (20 kg/fő/év), sőt, az egészséges étrendnek is csak tisztes távolságból integetünk, mint a két perccel lekésett repülőgépnek.
A rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy a hazai, jó minőségű halak helyett az intenzív termelés mintegy kilencven százalékát adó afrikai harcsát részesítjük előnyben, pedig ideje lenne figyelnünk a pontyfélékre, a harcsafélékre, a csukára, vagy épp a tokra is. Ezt a változást a magyar kormány is sürgeti, és az elmúlt években több budapesti halétterem, így például az általunk nemrég tesztelt Lexo is megnyitotta kapuit.
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 1](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/117682899_u8py5g75.jpg)
Egy évszázaddal ezelőtt azonban nem voltak még hasonló gondjaink, sőt, a magyar, illetve tengeri halakat eladó kereskedők sokszor tisztes vagyonokat gereblyéztek össze az egészséges étrend egyik alapkövének számító vízi szörnyekből.
A Dunán érkező áruk elvámolásának helyet adó egykori pesti fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete, ép.: Ybl Miklós, 1870-1874) körül kialakuló piactéren 1897-re, Pecz Samu munkája nyomán emelkedett ki a földből a sokszor a világ egyik legszebb piactereként emlegetett Fővám téri központi vásárcsarnok, melynek acél tetőszerkezetét a Szabadság híd pesti hídfője felől látható oldalán Zsolnay-épületkerámiák fedik.
A százhúsz éves csarnok árusítóhelyeinek minden egyes négyzetcentiméterén már az épület megnyitása után fürtökben lógtak a gyümölcsök és zöldségek, de a csodás húsok, illetve a folyami és tengeri halak is elképesztő gazdagságban kellették magukat.
Nem is meglepő tehát, hogy a szerencsés helyre, a szűk, de elegáns belvárosi utcák tőszomszédságába épült csarnok néhány itt árusító nagykereskedőt a város legvagyonosabb tagjai közé emelt. Jó részük meg is vált a csarnoktól távol eső otthonától, és a piac közelében emelt magának lakó- és bérházat.
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 2](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/screen-shot-2017-06-14-at-12-40-22.jpg)
Így tett a hal- és rákkereskedő Wittenstein Adolf is, aki a mai Erkel utca 3. telkére építtette fel háromemeletes, eklektikus lakóházát, melynek egyik üzlethelyiségében újabb boltot nyitott.
Az elmúlt két év során kitűnően felújított homlokzatú, belső terében éppen ezekben a hetekben felújítás alatt álló, liftcserén is áteső épületet az utcáról nézve ma is észrevehetjük az egykori gazda nyomát, hiszen a bejárattól jobbra eső két dombormű, illetve az üzlethelyiségek nyílásainak ajtó- és ablakíveit körbevevő fésűkagyló-, illetve csikóhal-motívumok egyértelmű jelei az egykor itt folyt üzleteknek.
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 3](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7467.jpg)
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 4](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7458.jpg)
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 5](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7457.jpg)
A két nagyméretű tábla egyikén egy fűzfák előtt álló izmos férfialak gyűjti össze a hálóba szorult halakat és rákokat:
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 6](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7481.jpg)
A másikon pedig egy mezítlábas nőalak kosarában visz néhány halat, bár azok (és egy homár!) sorra megszöknek a rabságból:
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 7](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7480.jpg)
A háttérben pedig két ismerős fővárosi építmény bukkan fel: a Hauszmann Alajos tervei szerint 1905-re újjászületett Budavári Palota, illetve az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd.
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 8](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7490.jpg)
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 9](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/fortepan_82582.jpg)
A belső térben mindezeknek azonban semmi nyoma:
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 10](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/img_7470.jpg)
Sem az épület tervezőjének a neve, sem az átadásának éve nem ismert, domborműveinek alkotóját viszont ismerjük, hiszen azok a kor egyik legfoglalkoztatottabb, és legfontosabb művészének, Stróbl Alajosnak (1856-1926) a munkái. A számtalan magyar középület homlokzati díszeit, illetve tereken álló óriásszobrokat – gondoljunk csak az Operaház szfinxeire és zeneszerzőket ábrázoló szobraira, a Mátyás-templom mellett álló Szent István-lovasszoborra, a Budavári Palota Mátyás-kútjára, a Kossuth-mauzóleum díszeire, vagy az egri Dobó-szoborra –, valamint a Kozma utcai zsidó temető Brüll-síremlékének, illetve ravatalozójának kőoroszlánjait is elkészítő művész negyven éven át volt a Képzőművészeti Főiskola tanára, munkássága során mindig gyorsan reagált a változó stílusáramlatokra, azok újításait pedig beemelte az életművébe.
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 11](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/cultura-strobl-alajos-markus-emilia.jpg)
Az épület a húszas évek derekán Ronald Gosling (nem kizárt, hogy azonos a második világháború derekán Budapesten tartózkodó NBC-tudósítóval), és felesége, Losonczi Bánffy Rózsa (Gosling Ronaldné, 1870-1949) birtokába került, ők pedig jó eséllyel az államosításig gyakorolták itt a jogaikat.
Az ő regnálásuk alatt itt kapott helyet a Haltenyésztő és Halkereskedelmi Rt. egyik fiókja (Singhoffer A. és társai), a Narancs-Citrom Import Rt. és az Austeritz és társa bejegyzett fűszer-, csemege- és gyarmatáru-kereskedő vállalat központja is, a második világháború után pedig Hegedűs Endre teherautó-fuvarozó is innen indította a napjait.
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 12](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/hal.jpg)
A háznak a rendelkezésre álló dokumentumok szerint nem volt igazán híres lakója, de az itt élők közül a tízes években a Reszelő és Szerszámgyár Rt. részvénytársasági igazgatója, Prikner Konrád, húsz évvel később Natonek Jenő “zöldség-, főzelék-, száraz- és friss déligyümölcs-, hüvelyes vetemény- és konservkereskedő”, a hatvanas évek derekán pedig a magyar orgonaépítőket kutató Gergely Endre organológus neve bukkan fel a legtöbbször.
Bizarr történetekből sem volt hiány: a magát politikai napilapként aposztrofáló Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap 1934. augusztus 30-án megjelent számában négy titokzatos, lebilincselt csontvázról számol be:
![Ismeretlen Budapest: A Nagycsarnok mögött megbúvó halpalota 13](https://s.24.hu/app/uploads/2017/06/nyirvidek-1.jpg)
A nemsokára kívül és belül is példaértékűen felújított ház kerületi védettséget élvez, túlélése pedig biztosított, így biztos, hogy hosszú időn át nyújt majd örömet a városi felfedezőknek.