A spanyol filmművészet ünnepeként emlegetett díjkiosztót 31. alkalommal rendezték meg, az Oscar-díjhoz hasonló külsőségek között. A Marriott Auditoriumban látványos ruhakölteményekben vonult fel a vörös szőnyegen a dél-európai ország filmvilágának színe-java. Nyilatkozatukban többen is felhasználták az alkalmat, hogy felhívják a figyelmet a filmvilágban uralkodó nemi alapú egyenlőtlenségekre.
Cuca Escribano színésznő egy olyan stólát viselt amelyre a “több női szereplőt” feliratot hímezték, és azt mondta, hogy a spanyol filmekben a női szerepek aránya jelentősen kisebb mint a férfiaké, ráadásul a női szereplők gyakran prostituáltként vagy csak kiegészítőként vannak jelen.
Erről az est házigazdája, Dani Rovira is beszélt, aki a gála egyik részében piros magas sarkú cipőt viselve jelent meg a közönség előtt, hogy kipróbálja “milyen a nők cipőjében lenni”. Rovira nemcsak a filmekben, hanem az élet minden területén több és felelősebb szerepet, illetve pozíciót követelt a nők számára.
A legjobb filmek járó elismerést Raúl Arévalo Tarde para la ira (Késő a haragra) című thrillerje nyerte el, amely egyúttal megkapta a legjobb első rendezésnek, a legjobb eredeti forgatókönyvnek és a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat is.
A legjobb rendező Juan Antonio Bayona lett a Szólít a szörny (A Monster Calls) című fantasy filmmel (előzetes itt), amely egyben az este abszolút győztesévé vált, mivel 12 jelöléséből kilencet váltott díjra. Egyebek mellett megkapta a legjobb operatőr díját és elismerésben részesült a speciális effektek, továbbá a filmzene kategóriában is. A Magyarországon is vetített és világszerte nagy sikert aratott film főbb szerepeiben olyan hírességek láthatók, mint Felicity Jones, Sigourney Weaver vagy Liam Neeson.
A legjobb európai filmnek járó kitüntetésre jelölték Nemes Jeles László Oscar-díjas alkotását, a Saul fiát, ám a győztesnek járó szobrot a holland Paul Verhoeven vehette át Elle című filmjéért. A jelöltek között volt még Michael Grandage-nek a Genius, és Ken Loach-nak az Én, Daniel Blake című filmje.
Előbbit Pedro Almodóvar Julieta című filmjéért, utóbbit a La próxima piel (A következő bőr) című filmért, amelyet Isaki Lacuesta és Isa Campo rendezett. Ez csupán egyszer fordult elő eddig a Goya-díj történetében. 1988-ban Verónica Forqué színésznőt jutalmazták a két kitüntetéssel egyszerre.
A legjobb férfi főszereplő Pedro Álamo lett Rodrigo Sorogoyen, Que dios nos perdone (Isten bocsásson meg nekünk) című művében nyújtott alakításáért.
A spanyol filmakadémia minden évben díjaz egy dél-amerikai filmet is, amelyet idén Gastón Duprat és Mariano Cohn El ciudadano ilustre (A díszpolgár) című alkotása kapott meg.
Az életműdíjat Ana Belén színész-énekesnő vehette át több mint 50 éves pályafutása elismeréseként.
