Michael Barker már a Saul fia első vetítésekor tudta, hogy a film nagyra nőhet, és ettől fogva mindent megtett, hogy megszerezze Nemes Jeles László filmjét a Sony Pictures Classics-nak. Barker a NOL-nak adott interjújában latolgatta a Saul fia Oscar-esélyeit.
A Sony Pictures Classics 1992-es alapítása óta fókuszál a kiemelkedő függetlenfilmekre, így Barker és alapítótársa, Tom Bernard már a Saul fia cannes-i bemutatójára is nagy várakozásokkal ültek be. A film nemzetközi forgalmazásáért felelős Film Distributions nevű francia vállalattól ugyanis
Már jóval Cannes előtt szóltak, hogy lesz egy film, amelyről azt gondolják, hogy nekünk való.
– mondta el Barker, kiemelve, hogy a franciáknak olyannyira igazuk volt, hogy a vetítés után rögtön tudták, kell nekik a film. Bár a forgalmazók közti versenyről sokat nem beszélt, azt elmondta, hogy ha igazán meg akarnak szerezni egy mozit, akkor teljesen mindegy, kik a konkurensek. Nemes Jeles László filmjében a klasszikus 35 milliméteres kópia hatáskeltésén túl elsősorban annak látásmódja fogta meg, az itthon és külföldön is sokat emlegetett újszerűség, amivel a holokauszt témájához közelít.
Ilyen hatást csak kiemelkedő tehetségű rendező tud elérni, aki ráadásul a legjobb alkotótársakkal veszi körül magát.
Utóbbi félmondatával a Saul fia operatőrére, Erdély Mátyásra utalt, akinek tehetsége Barker elmondása szerint manapság minden második Los Angeles-i beszélgetésben téma, csakúgy, mint a főszereplő Saul Auslandert alakító Röhrig Géza.
Alakítása is rendkívüli, hovatovább filmtörténeti jelentőségű. Most már elmondhatom: csak néhány szavazaton múlt, hogy nem került be a legjobb férfialakítás jelöltjei közé az Oscarra.
Hogy mégsem jelölték, azt azért mégsem bánja: az idei erős férfimezőnyben, nem angol nyelvű filmmel Röhrignek aligha lett volna reális esélye a díjra, azzal együtt sem, hogy Barker szerint akár nagy sztár is lehet belőle.
Az interjúban arról is szó esett, hogy bár az idegen nyelvű film kategória Oscar-kampányára soha nem költenek annyit, mint a főkategóriákra, azért sokat számít a film mögé tett tudatos promóció, melynek célja, hogy minél több akadémiai tag láthassa a filmet. A Sony fokozatosan emelt kópiaszámmal forgalmazza a filmet, Nemes Jeles László és Röhrig Géza rengeteget nyilatkozik, turnézik a filmmel Államok-szerte, és az is fontos, hogy a Filmalap is vett hirdetéseket – sok múlik annak a gesztusértékén, ha a gyártó ország is beszáll a promócióba, nem csak az amerikai forgalmazó. Mégis, a legfőbb promóciós erőt szándékolatlanul is maga a rendező-főszereplő páros jelenti.
László a Golden Globe-díjkiosztón elmondott köszönőbeszéde – „absztrakció lett a holokauszt” – megérintette az embereket. Egy nagy művész ő, érzékeny emberi lény is egyben.
Bár száz százalékra lehetetlen megjósolni a magyar film győzelmét, Barker azért úgy véli, nehéz lenne a Saul fiától elvenni a díjat. Akár nyer azonban, akár nem, az már elkönyvelhető, hogy Nemes Jeles karrierje komoly repülőrajtot vesz majd, hisz már az is jól mutat a rendező neve mellett, ha „csak” Oscar-jelölt. Emellett a jelölés azért is fontos, mert így az amerikai közönség figyelmét is a filmre irányítja.
Az Egyesült Államokban nagyon kevés nem amerikai filmet néznek, egy nomináció elengedhetetlen ahhoz, hogy számításba vegyék.
Barker egyébként annak idején korábbi Oscar-jelöltünk, Szabó István Redl ezredesének kampányán is dolgozott, elmesélte, hogy a Saul fiát egy valódi ex-sonderkommandós túlélő, a görög Dario Gabbai is megnézte, és bár a film hatáskeltését minimalizálva, lehalkított hanggal, világosban hagyott moziteremben nézte, így is megérintette 93 éves túlélőt. Gabbai aztán Nemes Jelessel és Röhriggel is beszélt a filmről. „Nem találtam a szavakat, amikor beszélgettek” – emlékezett Barker. Zárásképpen kiemelte, hogy bár minden ébren töltött órájukban azon dolgoznak a Sonyval, hogy Nemes Jeles László megkapja az Oscart, akárhogy alakul a vasárnap éjjel:
Az utóbbi hónapokban Lászlóval és Gézával eltöltött időt, mind szakmai, mind személyes szempontból felbecsülhetetlennek tartom. A Saul fia az egyik legjobb filmünk.
Forrás: NOL
