Kultúra
Kolcsey-Ferenc(960x640).jpg (Kölcsey Ferenc, plakát)

Férfihoz írt szerelmes verset Kölcsey

A Himnusz írója Szemere Pált öleli véghetetlen szerelemmel.

1813 szeptemberében a 23 éves Kölcsey Ferenc szokatlan verset írt a jegyességéről: „Mért e reszkető könyű szememben? / Mért ez édes órán új remény? / Bájos arcod, százszor boldog álom, / A múltban s jövőben nem találom.” “A jegyváltó” című, boldognak nehezen nevezhető versét „forró csókok” mellett el is küldte annak, akit a saját bevallása szerint legjobban szeretett a világon.

Levele zárásaként ezt írta: „Ölellek véghetetlen szerelemmel, mint mátkád ölelni soha sem foghat – ez a szív nem a lyánykájé.” A levél címzettje Szemere Pál, Kölcsey legjobb barátja volt. A költő számos szerelmes tárgyú versét címezte neki, és iránta való érzelmeit nem csak ebben a levelében nevezte szerelemnek – írja a magyar irodalom nagyjainak szerelmi életét bemutató Nyáry Krisztián a Facebookon.

Az irodalomtörténész szerint Kölcsey a leghosszabb művét, a költői lét és a szerelem értelmét kereső “Andalgások”-at „Szemerém”-hez ajánlással látta el. Utóbbi két versét – minden kísérőlevél nélkül – el is küldte Szemere Pálnak.

Mindez azért nehezedik ránk, olvasókra és az irodalomtörténészekre, mert a Himnusz költőjéről beszélünk. Ez valószínűleg már rég nem lenne titok, kibeszéletlen dolog, ha nem ő írja a Himnuszt – mondta Nyáry a hvg.hu-nak adott interjújában.

Nyáry majdnem biztos benne, hogy Kölcsey Szemere Pál iránt érzett szerelme nem viszonzott, megélt szerelem volt. A nőcsábász hírében álló Szemere Pál is nagyon szerette őt, de nem szerelemmel, hanem barátsággal.

Meleg szerzők az iskolában

Milyen fura dolog az irodalom: sokszor olyanok szavait, verseit, regényeit, műveit hívjuk segítségül szerelmünk, érzéseink kifejezéséhez, akik (sok esetben tőlünk) más szexuális beállítódásuak voltak. Az ókori görög kultúrában a fiatal fiúk és idősebb férfiak barátsága-szerelme evidencia volt, megszokott jelenség az akkkori társadalomban. Szapphó híres, Édesanyám, nem perdül a rokka kezdetű verse attól még egyetemesen fejezi ki a szerelmre vágyó ember érzéseit, hogy az írója speciel egy másik nőre gondolt közben (ha gondolt).

De William Shakespeare szonettjei is ugyanúgy a világirodalom kimagasló szépségű szerelmes költeményei (pláne Szabó Lőrinc fordításában, akivel immáron duplacsavart kap a történet), még ha az angol klasszikus szerző meleg is volt (erről a mai napig vitatkoznak a tudósok) – Szabó Lőrinc meg Babits Mihály kapcsolata pedig sokak szemében túlnő a férfibarátságon. Garcia Lorca, Paul Verlaine, Arthur Rimbaud vagy Thomas Mann sem kis nevek, és mégis úgy esett, hogy melegek voltak, jaj, most mi lesz?

Semmi.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.