Idén ugyan egyáltalán nem látszik március 21-én, hogy itt a tavasz (sőt újabb hófúvásoktól retteghetnek a katasztrófavédelmisek és Pintér Sándor), ám ez nem befolyásolja a költészet világnapjának beköszöntét. Ezt az ENSZ 1999-ben a tavasz első napjára tűzte ki, míg mi magyarok nemsokára, József Attila születésnapján (április 11-én) újra ünnepelhetjük a verseket.
Az olvasáskutatók arról számolnak be, hogy egyre kevesebbet olvasunk (legalábbis szépirodalmat, és különösen verseket), de azért, gondoltuk, mindenkinek van kedvenc verse. Ezt bebizonyította a Hir24 szerkesztősége és olvasói körében végzett – hangsúlyozottan nagyon nem reprezentatív – kutatásunk is, amely a megkérdezettek kedvenc versére volt kíváncsi.
Rögtön álljon itt a „nagy versprojekt” két fő – és szerintünk mellesleg nagyon pozitív üzenettel bíró – megállapítása: (1) e kérdésen nagyon szívesen elgondolkodtak az olvasók és az újságírók is, sok válasz érkezett, és (2) kivétel nélkül mindenkinek magyar költemény ugrott be a világnappal kapcsolatban.
A válaszok természetesen nagy szórást mutattak a költőket (és főleg a verseket) illetően, de az elmondható, hogy József Attila, Ady Endre, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor és Arany János feltűnően sokaknak kedvence mindkét csoportban. Az olvasók inkább „komolykodtak”, klasszikus költők – az iskolában is tanult – verseit választották.
Szerkesztőségünk tagjainak eszébe jutott például Laár András Buborék (Buborék, buborék / Színjátszós, csodaszép / Imitt veres, amott kék / Orromból jött ki elébb), vagy mondjuk Lőwy Árpád Hódolat a női szépség előtt (Lőwy egy bájos ifjú hölggyel / Enyelgett tegnap, s meg nem lőtte. / Mert oly csodás, tündéri szép volt, / Hogy farka meghajolt előtte.) című költeménye is.
Mindkét listára felkerült Arany János A walesi bárdok és Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című verse. A listákra egy költőnek csak egy versét raktuk fel, noha sok esetben több versét is bejelölték a válaszolók.
Nem csigázzuk tovább olvasóinkat. Íme, a két 13-as lista:
A Hir24 olvasóinak kedvenc versei
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
Arany János: A walesi bárdok
József Attila: A Dunánál
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem!
Karafiáth Orsolya: Az otthon éjjel
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz
Juhász Gyula: Anna örök
Weöres Sándor: Ha nézem a világot
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
A Hír24 kedvenc versei
Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani
Arany János: A walesi bárdok
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
Juhász Gyula: Anna örök
Pilinszky János: Apokrif
József Attila: Íme, hát megleltem hazámat
Karinthy Gábor (alias fájdalomherceg): Sírvers
Baranyi Ferenc: Előled is hozzád
Laár András: Buborék
Lőwy Árpád: Hódolat a női szépség előtt
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
Petri György: Egy szigorúan ellenőrzött klub
A 12legszebbvers.hu szerint ezek a legszebb versek, a mindenidok.hu szerint ezek, hazafias témában az oszk.hu szerint ezek, a korunk.org listája alapján a huszadik század legszebb magyar versei ezek.
A Posztolj verset – A Költészet Világnapja Facebook-csoport arra biztatja a versbarátokat, hogy március 20-án reggeltől 21-én éjfélig posztolják ki a kedvenc költeményeiket a városban. „Mondjuk lámpaoszlopokra vagy esetleg iskolában a hirdetőtáblára, a házban a szomszédok postaládájába, benn az irodában kollégák monitorjára, otthon a hűtőre, szórólapként osztogatva a metróban vagy költők szobrai közelében, erkélyedről lelógó molinón, stb.” Arra kérik csak a posztolókat, hogy vegyék figyelembe a hatályos törvényeket, hiszen a nem megfelelő helyekre való vers-plakát ragasztása szabálysértési eljárást vonhat maga után.
