Kulka és Stohl, mint Lekenczey Muki és Csörgheő Csuli
(Fotó: MTI / Kollányi Péter)
Nem Stohl Andrásról szólt a szerda este a Nemzeti Színházban. Pedig úgy is lehetett volna. Történt ugyanis, hogy mindenki Bucija, a sokat foglalkoztatott és népszerű színész-műsorvezető 2010. május 8-án hajnalban Fót felé hajtva autójával áttért a szemközti sávba,és összeütközött két szabályosan közlekedő autóval. A balesetben négyen megsérültek, Stohl pedig elhagyta a helyszínt. A rendőrök otthonában találtak rá, a szervezetében alkohol és kokain volt. Bucit látványos Canossa-járása után a bíróság elítélte és 10 hónap börtönnel sújtotta. Ennek felét kellett letöltenie, márciusban szabadult.
Azóta sok pletyka keringett a színészről. A egyik legelvadultabb fantazmagória (esetleg: nettó hülyeség) szerint megváltozott a börtönben az agyi kapacitása, emiatt pedig félő volt, hogy besül a színpadon. Ez nem történt meg. A másik, összeesküvéselmélet-szagú pletyka alapján Stohl nagy bajba is kerülhetett volna szerda este, ugyanis egy Faceboookon szerveződött rajongói csoport tagjai – akik állítólag valami üdvözlőajándékkal is készültek a színésznek – attól tartottak, hogy Buci-ellenes acsarkodók várják majd Stohlt a Nemzetinél. Ilyen sem volt. Sőt, a magunk részéről ajándékot sem láttunk – bár nem zárjuk ki az öltözőbe odakönyörgött whiskey-s üveg teóriát.
Mindegy is. Ugyanis a szerda este valóban nem Stohl Andrásról szólt a Nemzetiben, hanem Móricz Zsigmond Úri murijáról. Bár gyanúsnak sejlő dolgok valóban történtek. A színházi személyzet egyik tagja szerint például „az áltagosnál több” biztonsági ember volt szerdán a teátrumban, megakadályozandó, hogy a Stohl-ellenesek odaláncolják magukat a zsöllyéhez. Egy másik gyanús ómen az RTL Klub kamerájának felbukkanása volt az előadás szünetében. A tévések bár meglepetésszerűen egy másik Andrásra, a Csonka vezetéknevűre csaptak le egy interjú erejéig, az aggódókat – akik úgy gondolták, hogy Fókusz-riport nélkül megússza a Nemzeti Stohl debütáló estéjét – egy csapásra megnyugtatták: a tévékamera ugyanis a második felvonás alatt már a nézőtéren surrogta alá a darabot.
A szünetben bele-belehallgatva a kultúrára éhes közönség csacsogásába, Stohl András posztbörtön fellépésével kapcsolatban nem kaptunk el beszélgetésfoszlányokat: megtudtuk azonban, hogy egy középiskolás csoport szintén színpadra viszi az Úri Murit, hogy egy hölgynek sok pihenést javasolt orvosa, illetve felkaptuk a fejünket egy elhaló „Schmitt”-re…
A darab közben kétszer lehetett érzékelni, hogy ez nem egy szokványos este Móriczcal: Stohl András színpadra lépésekor egy nagyon csendes morajlás futott végig a közönségen, illetve az előadás végén feltűnően hangos vastaps és ováció kísérte a börtönből szabadult színész meghajlását.
Alapos orvosi vizsgálat híján nem állítjuk száz százalékra, hogy Stohl agyi kapacitása, memóriája, centrális lebenye vagy akár Langerhans-szigetei nem szenvedtek károsodást a börtönben, egy azonban igenis kijelenthető: Stohl Andrásnak továbbra is inkább a színpadon a helye, nem a volán mögött.
