Mindenkinek ismerős a szerencsétlen barát vagy szomszéd figurája, akinek soha semmi nem sikerül, akiből dől a panasz, és akit bólogatva meghallgatunk, hátha legalább azzal könnyítünk sorsán. Ilyen a férje által rég elhagyott, magányos titkárnő, Mary, aki egyetlen helyre tud menni panaszkodni: Tom és Gerri otthonába.
A vicces nevű páros hatvanas éveiben járó házaspár, akik nyugodt és derűs életet élnek. A férfi geológus, a nő életvezetési tanácsadó. Szabadidejükben kertészkednek és vendégeket fogadnak. Gerri Mary munkatársa, aki gyakran megfordul náluk, és egészen addig türelmesen viselik egzaltált jelenlétét, amíg egyszer át nem lépi a lélektani határt.
A négy évszakon át ívelő film a házaspár családi eseményei és a baráti látogatások köré szerveződik, ám a valódi főszereplő Mary, aki igazi Leigh-i figura. Be nem áll a szája, hosszú monológokban fecseg, láthatóan a nagy űr, a magányosság, a fájdalom elől menekülve. Hiába. Arcának minden sejtje, minden rezdülése üvölti az igazságot. Legfőbb témája a férfiakon kívül a kis piros autó, amire gyűjt. Ám amikor végre az övé lesz, a használt kocsi lerobban, aztán feltörik, így meg kell szabadulnia tőle. A boldogság szimbóluma, ami nem adatik meg neki. Ebben az évben – vagy talán soha.
Mike Leigh napjaink egyik legfontosabb brit rendezője. Filmjeit természetes és realista színészi játék jellemzi, mintha hozzányomnánk az orrunkat mások, jellemzően a középosztály tagjainak ablakához, és néznénk, hogyan élnek. Ám ez alkalommal nem a Poppy-féle életvidám karaktert követhetjük, hanem a Lesley Manville által hajszálpontosan életre keltett szerencsétlenséghalmaz Maryt. A direktor egyik kedvenc színésznője egyébként Fliegauf Benedek Wombjában is szerepelt.
A Tomot alakító, ragyogó Jim Broadbentet végre nem csak mellékszerepben láthatjuk, és a Gerri-t megszemélyesítő Ruth Sheen is kiváló odaadóan figyelő, bölcs barátnőként. A film zenéje üzembiztosan szállítja a Leigh-nél megszokott édesbús hangulatot, és ettől valahogy bevillan az a gondolat, hogy ugyan vannak nyertesek és vannak vesztesek, de létezik az empátia fogalma. Vegyük észre, merre tartunk.
Kinek ajánljuk?
Akik képesek meglátni egy film tükrében saját életüket.
Kinek nem ajánljuk?
Akiket momentán nem érdekel mások sorsa.
Another Year
– színes, feliratos, angol dráma, 129 perc, 2010. Rendezte: Mike Leigh. Szereplők: Jim Broadbent (Tom), Lesley Manville (Mary), Ruth Sheen (Gerri), Oliver Maltman (Joe), Peter Wight (Ken), David Bradley (Ronnie), Philip Davis (Jack), Imelda Staunton (Janet). Forgalmazó: Cirko Film.
Hazai premier: október 13.
