Furcsa egy öszvér lett a TV2 új zászlóshajója, amely az RTL Klubos Csillag születik anyahajóját van hivatva meglékelni. A tehetségkutatók izgalmait a sztárkultusszal ötvöző műfaj jól ki van találva: vegyünk egy profi énekest, tegyük párba egy másik tévéssel, aki vagy tud valamennyire énekelni, vagy nem, aztán dobjuk fel őket a színpadra egy jól ismert dal társaságában. (Utóbbiak összeállítása is ellentmondásos a műsorban, de erről később.)
A gondok sora már a zsűrivel megkezdődik: a három tagból kettőt, Kasza Tibort és Balázs Klárit nehéz komolyan venni, előbbi lómosollyal az arcán leginkább az altesti poénokkal van elfoglalva, utóbbi pedig mintha egy házibulin hallgatná a többiek előadását, láthatóan remekül szórakozik. Egyedül Dobrády Ákos próbál teret engedni némi szakmai alázatnak, ami azért lenne fontos, mivel a játék komolyságát, komolyan vehetőségét ez is adja meg.
Meg a produkciók minősége. Mert azért érthető, ha a zsűri nem bír mit kezdeni az olyan produkciókkal, mint Zalatnay Sarolta imbolygó, szövegfelejtő éneklése (amin azért látszik, szegény Cinit mennyire megviselték az elmúlt évek történései), Zoltán Erika legrosszabb haknikat idéző produkciója (jegyezzük meg, hogy a jelmezek összeállítása is kifejezetten előnytelen volt sok esetben, pl. Zalatnay úgy imbolygott ott, mint egy lila léggömb), és akkor még nem említettük Hajdú Pétert, akinek antiteljesítménye persze inkább volt aranyos, mint gáz, de a szórakoztatásnak inkább a bikicsunájos kategóriájába tartozott. Ami az előválogatók, és nem a nagydöntő műfaja.
Fogjunk be annyi nézőt, amennyit csak lehet, gondolta a TV2, ezért került a fellépők közé SP és Fluor Tomi és az előadott dalok közé a nemrég megismert-berobbant (némileg hallgathatatlan) Mizu. Ugyanakkor a sok-sok tehetségkutató alatt már számos dalnak lejárt a szavatossága – értem én, hogy itt a Fásy Mulató funkciójának kell a tévéknek eleget tenniük, olyan dal meg elég kevés van, amit sokan ismernek, mégsem nagyon nehéz elénekelni (és a jogokért sem kell olyan sokat fizetni). De ettől még az elhangzó dalok nagy része unalmas, unalmas, unalmas (ami persze az előadásmódból, a produkcióból is fakad).
De hogy ne csak a negatívumokról szóljunk: Árpa Attila, Till Attila produkcióját nem volt rossz hallgatni, és Trokán Nóra személyében talán igazi felfedezettje is lesz a műsornak – visszafogott, lefojtott, de erős jelenléte valódi sztárt csinálhat belőle, érte tényleg lehet izgulni (Molnár Ferenc Caramel oldalán).
Hogy mindezek mellett és dacára milyen nézettséget ér el a műsor, meglátjuk. De még sokat kell javulnia, hogy igazi verseny, és ne csak egy nótázgatós játszadozás legyen.
