Irán elhúzódó háborúra készül, Trump szerint még el sem kezdték, az Egyesült Államok addig harcol, amíg nem nyer

„Irán, ellentétben az Egyesült Államokkal, felkészült egy hosszan tartó háborúra” – jelentette ki hétfőn az X-en Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára.

Iran, unlike the United States, has prepared itself for a long war. pic.twitter.com/0nTGu9u2K4

— Ali Larijani | علی لاریجانی (@alilarijani_ir) March 2, 2026

„Ahogy az utóbbi háromszáz évben, úgy most sem Irán kezdett háborút, bátor fegyveres erőink nem vesznek részt semmiféle támadásban, csak védekezésben” – jelentette ki egyúttal a magas rangú tisztségviselő, aki szerint az irániak halált megvető bátorsággal fogják védeni magukat és hatezer éves történelmüket, nem számít, hogy ennek mi lesz az ára, és az ellenség „meg fogja bánni, hogy elszámította magát”.

Donald Trump interjút adott a CNN-nek, amelyben elmondta, hogy a nagy csapáshullám még nem is történt meg Irán ellen.

Még nem is kezdtünk el keményen odacsapni.

– mondta Trump, aki szerint a „szart is kiverik belőlük”

Nagyon jól megy, nagyon erőteljes. Nekünk van a világon a legjobb hadseregünk, és használjuk.

– mondta Trump.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: az Irán ellen indított offenzíva „világos, elsöprő és határozott” célja az volt, hogy kiiktassák az iráni rakétafenyegetést, romba döntsék az iráni haditengerészetet, illetve elérjék azt, hogy Iránnak ne legyenek atomfegyverei.

Ez nem egy úgynevezett rezsimváltó háború, bár a rezsim nagyon is megváltozott, és ez csak jót tesz a világnak. Nincsen semmiféle ostoba szabályzat, nincs semmilyen ingoványos nemzetépítés, nincs demokráciaépítés, nincs semmiféle politikailag korrekt háborúzás. Azért harcolunk, hogy győzzünk, és nem fogjuk pazarolni az időt, sem az életeket

– jelentette ki a tárcavezető, kitérve arra is, hogy egyesek attól tartanak, hogy a mostani amerikai beavatkozás egy elhúzódó regionális konfliktusnak ágyazhat meg a Közel-Keleten. Hegseth ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „ez nem Irak”, a konfliktus nem végtelen.

Az amerikai hadügyminiszter arra a kérdésre, hogy jelenleg vannak-e amerikai szárazföldi csapatok Iránban, azt felelte, nincsenek, de nem fognak belemenni ennek a taglalásába, mert bolondság lenne azt várni az amerikai hatóságoktól, hogy nyilvánosan közöljék, hogy pontosan meddig hajlandók elmenni. Itt tette hozzá, hogy „Trump elnök biztosítja az Egyesült Államok ellenségeit afelől, hogy az amerikai érdekek védelmében olyan messzire fognak elmenni, amennyire csak szükséges”.

Dan Caine, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások harmadik napján tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy időbe fog telni, mire elérik az Egyesült Államok katonai céljait Iránban, és fel kell készülni további amerikai veszteségekre. Caine hangsúlyozta, hogy ez nem egy egyszerű, egynapos művelet. „Bizonyos időt vesz igénybe, hogy teljesítsék azokat a célokat, amelyekkel az Egyesült Államok közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnokságát (CENTCOM) és a vezérkari főnökök egyesített bizottságát megbízták, és egyes esetekben ez kemény és nehéz munka lesz” – mondta.

A vezérkari főnök tájékoztatása szerint az amerikai hadsereg – csakúgy, mint a tavaly júniusi Irán elleni katonai művelet során – most is bevetett B–2-es lopakodó nehézbombázó repülőgépeket. A csapások részét képezték továbbá kibertechnológiai manőverek is, amelyekkel megzavarták az iráni kommunikációs rendszereket és az érzékelőhálózatokat.

A tájékoztatón Pete Hegseth hadügyminiszter leszögezte még azt is, hogy Trump szabadon dönthet arról, hogy az iráni művelet meddig tartson. „Négy hét, két hét, hat hét. Lehet több is vagy kevesebb” – latolgatta.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy a legjobb szakértőket küldi a Közel-Keletre, hogy segítsenek lelőni az iráni drónokat, ha a nyugati vezetők meggyőzik Putyint arról, hogy tűzszünetre van szükség. Oroszország rendszeresen használ iráni drónokat, illetve részben a saját gyártású drónjait is ezekről mintázta, így négy év alatt az ukrán haderő jelentős tapasztalatokat szerzett a drónok lelövésében.

A következő a javaslatom: a közel-keleti vezetők nagyon jó kapcsolatban vannak Oroszországgal. Kérjék meg Putyint egy egy hónapos tűzszünetre.

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy amint leállt a harc, a legjobb drónkezelőket és elfogókat küldi a Közel-Keletre.

Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, a Közel-Keleten rekedt német turisták kimenekítésére – jelentette be hétfőn a német külügyminiszter. Johann Wadephul közölte, hogy a két ország fővárosába, Rijádba és Maszkatba hamarosan útnak induló repülőgépeken elsősorban a veszélynek kitett német állampolgárokat, tehát a gyermekeket, betegeket és a várandós nőket fogják evakuálni.

A DPA német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a 30 ezret is elérheti. A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, „a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.

(MTI)

Újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy mit gondol arról, hogy az Egyesült Államok és Izrael összehangolt akció keretében megtámadta Iránt, ami legalábbis megrengette az ország felett uralkodó rendszert – példának okáért Ali Hámenei nagyajatollah is életét vesztette az egyik első támadásban.

Zelenszkij az RBC-Ukraine szerint azt mondta, az iráni események intő jelként szolgálhatnak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, rámutatva arra, hogy így érnek véget a diktatúrák.

Az ukrán elnök mindemellett azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt napok eseményei megmutatták, hogy Moszkva mennyire értéktelen szövetséges. Utalva arra, hogy Oroszország és Irán régóta szoros szövetségesei egymásnak, Putyin ugyanakkor kénytelen tétlenül nézni, hogy az amerikaiak és az izraeliek együtt támadják a perzsa államot. Zelenszkij megemlítette, hogy ugyanez volt a helyzet Szíria esetében is, amikor az oroszok nem tudtak segíteni a szövetséges Aszad-rezsimnek 2024 végén.

„Ugyanígy, úgy vélem, most is megmutatták a gyengeségüket, vagyis hogy szövetségesként értéktelenek. Ami Iránban történik, úgy tűnik számomra, hogy Putyinnak jó jelzés arra, hogyan ér véget a diktatúra” – mondta Zelenszkij, rámutatva, hogy az oroszok minden bevethető harci egysége Ukrajnában van, Moszkvának így nincs számításba vehető ereje arra, hogy a szövetségeseinek segítsen.

Vang Ji, Kína külügyminisztere közölte az iráni külügyminiszterrel egy hétfői telefonhívásban, hogy Peking támogatja Teheránt abban, hogy meg tudja védeni magát az amerikai és izraeli támadásoktól.

Vang arról beszélt Abbász Aragcsinak, hogy Kína és Irán között hagyományos barátság van, és támogatják, hogy Irán megvédje a szuverenitását, a biztonságát és a területi integritását. Kína sürgette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy hagyjanak fel a támadásokkal, de részleteket nem árult el arról, milyen módon kívánja támogatni Iránt.

A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, miután közlésük szerint iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményüket is.

A vállalat ismertette, hogy a Rász-Laffán és a Meszajíd ipari parkban levő létesítményeikről van szó, az ezeket ért támadás miatt áll le a termelés, aminek már csak a hírére emelkedni kezdtek a holland és brit nagykereskedelmi gázárak, csaknem 50 százalékkal.

A katari védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Teherántól 80 kilométerre északra Rász-Laffánban dróncsapás érte Katar legnagyobb LNG-előállító létesítményét, és szintén drón csapódott be az LNG-előállításban ugyancsak kulcsfontosságú Meszajídban egy erőmű víztározójába, Dohától 40 kilométerre délre. A támadásokban nem sebesült meg senki.

(MTI)

Oroszország állandó kapcsolatban áll Iránnal és a közel-keleti konfliktus által érintett többi féllel – jelentette ki a napi történések sűrűjében a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.

„Folyamatos kapcsolatban állunk Irán vezetésével, és megvitatjuk az ország körüli helyzetet. Ugyanakkor folytatjuk a kommunikációt a konfliktus által érintett országok vezetésével is, beleértve a Perzsa-öböl államait is” – fogalmazott Peszkov az MTI szemléje szerint, hozzáfűzve azt is, hogy a Kreml szerint „nincs mit hozzátenniük” az orosz külügyminisztérium által Irán ügyében kifejtett állásponthoz.

A Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország rajta tartja a szemét és elemzi az amerikai–iráni tárgyalások eredményeit, és levonja belőlük a megfelelő következtetéseket. Egyúttal kifejezte a Kreml sajnálatát azzal kapcsolatban, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon elért deklarált előrelépés ellenére a helyzet „közvetlen agresszióig eszkalálódott”.

Kérdésre válaszolva Peszkov elmondta még, hogy a BRICS-együttműködés (melynek mind Irán, mind Oroszország tagja) nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén, mert más jellegű szervezet, és hogy Oroszország egyelőre nem lépett kapcsolatba BRICS-partnereivel az iráni helyzet miatt.

Az iráni Forradalmi Gárda azt állította hétfőn, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának épületét és az izraeli légierő parancsnokának székhelyét.

A Forradalmi Gárda hírportálja, a Szepah által közzétett és a Fársz hírügynökség által is továbbított közlemény szerint az iráni fejlesztésű Haibar típusú rakétákkal hajtottak végre „célzott és meglepetésszerű” támadásokat a célpontok ellen.

A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy Netanjahu sorsa egyelőre ismeretlen, további részleteket később tesznek közzé.

A 2023 májusában bemutatott Haibar rakéta 2000 kilométer hatótávolságú, és 1500 kilogrammos robbanófejjel lehet felszerelni.

(MTI)