December végén az iráni, főként importáruval kereskedő bolttulajdonosok az 50 százalék fölötti infláció és az iráni valuta elképesztő mértékű elértéktelenedése miatt lehúzták a rolót, és tüntetésbe kezdtek. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a gyengélkedő riál miatt súlyos veszteségeket elszenvedő bazári kereskedők megmozdulása akkora lavinát indított el, hogy mára az ország legkülönbözőbb pontjain, a központi nagyvárosoktól a periférikus vidéki országrészekig, a Perzsa-öböltől Tebrizig, Meshed várostól a dél-keleti, beludzsok lakta területig mindenhol felszínre tört az elégedetlenség.
Legutóbb 2022-ben láthattunk a mostanihoz mérhető tüntetéssorozatot, amely azután tört ki, hogy a hidzsábviselés elmulasztása miatt letartóztattak egy fiatal kurd nőt, Mahsza Aminit, aki az őrizetben meghalt. Akkor a személyes szabadságjogok korlátozása és a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályok jelentették a gyújtópontot, de a nemzetközi szankciók következtében különösen nehéz gazdasági helyzet is szerepet játszott abban, hogy elszabadultak a kormányellenes indulatok.
A tömegek frusztrációja összeér
Iránban a legfrissebb adatok szerint 30–40 százalék közötti a szegénység. A tüntetésekről közölt képek alapján már nemcsak a bazárosokat, hanem a legkevésbé tehetős társadalmi rétegeket, a kilátástalan helyzetben lévő 30–40 év alatti fiatalokat, valamint az egyetemistákat is utcára vitte a súlyos megélhetési válság. „Most milliós tömegekről nem beszélhetünk, azonban az, hogy még mindig sok ezren tüntetnek országszerte, mutatja a helyzet súlyát” – mondta lapunknak Sárközy Miklós Irán-szakértő.
Igazán aktívak még bizonyos etnikai csoportok, főként a kurdok és a beludzsok, akik az elnyomásuk és jogkorlátozásuk, valamint az átlagosnál is rosszabb életkörülményeik miatt mentek utcára. A nyugat-iráni területeken aktív, az iráni állammal legmagasabb mértékben szkeptikus kurdok féllegális pártjai most szövetségbe tömörültek, hogy újabb sztrájkokat szervezzenek a rendszer ellen
– hívta fel a figyelmet az iráni zavargások etnikai jellegére a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
„A tüntetések motorja az ország gazdasági sikertelensége: a 2020-as évek óta 40 százalék körüli infláció az idén 52 százalékra nőtt. Az évről évre csendben rosszabbá való életkörülményekből fakad az a folyamatosan növekvő társadalmi frusztráció, ami most ilyen radikálisan tört fel” – magyarázta Sárközy.
A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a 92 milliós országban egyik napról a másikra felborult az élet rendje. Országszerte bezártak az iskolák, néhol a munkahelyek sem nyitottak ki. Jelenleg úgy néznek ki a mindennapok, mintha harminc évet visszautaztunk volna az időben: több napja nincs internet, és a kormány a mobiltelefon-hálózatot is próbálja blokkolni, csak a vonalas telefonok működnek megbízhatóan. A világháló teljes blokkolásával leállt az online egészségügyi rendszer is, így a komoly krízis közepette még recepteket sem lehet felírni a felhőn keresztül.
