Az biztosan nem következik be, amit Donald Trump a kampányában mondott, miszerint 24 óra alatt békét teremt. Ez egy hangzatos választási ígéret volt, semmi több – erről beszélt a 24.hu-nak Rácz András. Az Oroszország-szakértő mellett Közel-Kelet-szakértőt és biztonságpolitikai szakértőt is kérdeztünk arról: valóban közelebb került-e a világ a békéhez Trump győzelmével, illetve miként változhat meg a háború dinamikája Ukrajnában és a Közel-Keleten?
Ha én leszek az elnök, egy nap alatt véget vetek a háborúnak
– fogalmazott Donald Trump még 2022 májusában a CNN-nek, a magyar kormány képviselői pedig annyira hisznek ebben, hogy Orbán Viktor folyamatosan arról beszélt, hogy Trump a béke embere, Szijjártó Péter pedig úgy értékelt: a republikánus jelölt győzelmével minden eddiginél jobb esély van arra, hogy Ukrajnában majdnem ezer nap után újra béke legyen.
Az általunk megkérdezett szakértők ennél jóval árnyaltabban látják a helyzetet.
Vagy elfogadja az oroszok feltételeit, vagy folytatja Ukrajna támogatását
„Lehet, hogy Trump azt gondolja, közelebb kerülhet a békéhez, de egyelőre nagyon sok dolgot nem tudunk még. Így például azt, hogy kikből áll majd a Trump-csapat, ki lesz a külügyminiszter, ki lesz a védelmi miniszter. Azért még jó pár nap hátravan addig, míg a Trump-adminisztráció elkezd működni, így azonnal biztosan nem lehet közelebb kerülni a békéhez. Már csak azért sem, mert az elnököt januárban iktatják be” – folytatta Rácz András, aki szerint Trump valószínűleg megpróbál majd valamiféle megállapodást kötni az oroszokkal.
Ehhez viszont két fél kell, miközben jelenleg az orosz oldalon nem látszik semmiféle nyitottság arra, hogy bármiféle kompromisszumot tegyenek Ukrajna kapcsán. Az oroszok valóban úgy gondolják, hogy az idő nekik dolgozik, és előbb-utóbb győzni tudnak.
Tény, hogy az orosz vezetés egyelőre nem gratulált Trumpnak, és Dmitrij Medvegyev volt elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pedig úgy nyilatkozott, hogy a háború (vagyis orosz műszóval: a különleges művelet) céljai változatlanok.
Rácz arra számít, hogy Trump megpróbál valamiféle kompromisszumot összehozni, és amikor rájön, hogy ez nem megy, utána nagyjából folytatódik az amerikai támogatás Ukrajnának. Már csak azért is, mert „ez a háború az egész nyugati világrendről szól, nemcsak Ukrajnáról. Ha Oroszország győzni tud Ukrajnában, az azt jelenti, hogy a szabályokra alapuló nemzetközi világrend gyakorlatilag elkezd lebomlani, hogy katonai agresszióval igenis lehet területeket szerezni.” Rácz úgy látja, Trump számára az elsődleges külpolitikai prioritás Kína, az ázsiai ország visszatartása és visszaszorítása. Ha Oroszország győzhet Ukrajnában, az felbátoríthatná Kínát, hogy hasonló akciót hajtson végre Tajvannal szemben. Márpedig ezt a Trump-adminisztráció mindenképpen igyekezne elkerülni. „Fontos, hogy Trump elnök és a Trump-adminisztráció nem ugyanaz, látni kell, kikből áll majd a biztonságpolitikai apparátus, ki lesz a nemzetbiztonsági főtanácsadó, a honvédelmi miniszter” – jegyezte meg.
