Szingapúr kísérleti programot indít, melynek keretében kisebb pénzösszeget is fizet azoknak, akik egy kormányzati oldalon rögzítik, mennyi időt töltenek olvasással – adta hírül a CNN.
Ezzel arra próbálják rávenni a lakosokat, hogy a rövid, felszínes online tartalmak vég nélküli görgetése helyett inkább olvassanak.
Meggazdagodni nem lehet belőle
Miközben a rövid videós tartalmak segítenek abban, hogy naprakészek maradjunk, a hosszabb szövegek olvasása erősíti a figyelmet, a kritikai gondolkodást és a képzelőerőt
– mondta közleményében Melissa Tam, a Szingapúri Nemzeti Könyvtári Testület vezetője.
Továbbá kikötötték, hogy naponta csak egy olvasási alkalmat lehet rögzíteni.
Meggazdagodni tehát nem lehet Szingapúrban az olvasásból, ám a tisztviselőknek nem is ez a céljuk. Abban bíznak, hogy az olvasási hajlandóság pontokkal történő követése és szerény jutalmazása motiválóan hat az emberekre egy olyan időszakban, amikor világszerte visszaszorulóban vannak az olvasási szokások.
Az oktatók egyre nehezebben küzdenek meg az úgynevezett „brain rot”, vagyis az agyi leépülés jelenségével – ezzel általában az online fogyasztott túl sok felszínes tartalomnak tulajdonított kognitív hanyatlást írják le –, valamint a doomscrollinggal, azaz a negatív hírek és tartalmak kényszeres görgetésével.
Kritikusai is akadnak a programnak
A pénzért való olvasás egyelőre kísérleti program Szingapúrban, amely az év végéig tart. A Nemzeti Könyvtári Testület szerint a visszajelzések alapján új funkciókkal és fejlesztésekkel bővítik majd a kezdeményezést. Az olvasók emellett egy jótékonysági akcióban is részt vehetnek: a szervezet idén 7,5 millió olvasással töltött perc összegyűjtését reméli, amivel akár 118.300 dollár, azaz 150 ezer szingapúri dollár adományt is előteremthetnek.
A program ugyanakkor vitát is kiváltott a jómódú városállamban. Egyesek szerint ugyanis az embereknek egyszerűen azért kellene olvasniuk, mert szeretnek olvasni.
Ha Szingapúr olvasó kultúrát akar kialakítani, talán nem az az egyetlen mérce, hogy az emberek napi 15 percet olvasnak-e. Az is számít, hogy kíváncsibb olvasókká válunk-e. Olyan dolgokat is olvasunk-e, amelyek nem azonnal hozzáférhetők vagy közvetlenül hasznosak számunkra
– mondta Ashley Chia, egy szingapúri könyvklub vezetője.
