Lefejezéssel fenyegette Geert Wilderst egy pakisztáni vallási vezető, eljárás indult Hollandiában

A hollandiai választások győztese karikatúrapályázatot hirdetett Mohamed prófétáról, amit a szólásszabadság védelmeként állított be.

Bírósági eljárás indult Hollandiában egy pakisztáni vallási vezetői ellen, aki állítólag halállal fenyegette a hollandiai választások szélsőjobboldali győztesét, Geert Wilderst. A holland ügyészség a hétfői tárgyaláson tizennégy év fegyházbüntetést kért a Pakisztánban élő Mohamed Asraf Aszíf Dzsáláli imámra – írta az Associated Press.

A férfi a tárgyaláson nem jelent meg, mivel nem is tartózkodik Hollandiában, illetve, ha büntetést szabnak is ki rá, ugyanebből az okból valószínűleg soha nem fogják azt végrehajtani rajta. A holland ügyészség szerint az imám, vallási vezetői pozíciójával visszaélve, arra szólította fel híveit, hogy akasszák fel vagy fejezzék le a közismerten szélsőséges, iszlámellenes és idegenellenes nézeteket valló, holland politikust.

A nyilvánosságban – biztonsági okokból – névtelenséget kérő, egyik holland ügyész a bíráknak elmondta, hogy a fenyegetések akkor kezdtek el terjedni a közösségi médiában, amikor Wilders 2018-ban bejelentette, hogy pályázatot hirdet Mohamed próféta karikatúráinak elkészítésére. A tervezett pályázat erőteljes tiltakozásokat váltott ki nemcsak Pakisztánban, hanem az iszlám világ más részein is. Ennek oka, hogy az iszlám szabályai szerint a próféta kiábrázolása tilos és önmagában is mélyen sértő a vallásgyakorlók számára – pláne, ha mindezt karikatúra vagy gúnyrajz formájában teszik.

Egy másik pakisztáni férfit hétfőn délután terveztek bíróság elé állítani, hasonló vádakkal. A tárgyaláson az ő megjelenésére sem számítanak, mivel ő sem tartózkodik Hollandiában.

Nem ez az első eset, hogy büntetőeljárás folyik muszlimok ellen, akik a szélsőjobboldali politikust fenyegetik. Wilders közel húsz éve él éjjel-nappal rendőri védelem alatt, amiért nyíltan hangoztatott, iszlámellenes nézeteiért fenyegetik.

Tavaly egy korábbi, pakisztáni krikettjátékost, Halid Latifot ítélték 12 év börtönbüntetésre, mivel állítólag jutalmat ajánlott fel Wilders halála esetére. Latif szintén nem jelent meg a tárgyaláson.

2019-ben viszont letartóztattak és tíz év börtönre ítéltek egy pakisztáni férfit, miután merényletet készített elő Wilders ellen, akire gyakran a holland Donald Trumpként hivatkoznak.

Wilders, 2018-ban, végül lefújta a karikatúrapályázatot, a bíróságnak pedig azt mondta, nagy árat fizetett a tettéért, amit a szólásszabadság védelmeként igyekezett beállítani.

A szélsőjobboldali politikus iszlámellenes gesztusai, mindamellett, szintén törvénysértőnek minősülnek Hollandiában. 2020-ban a fellebbviteli bíróság helybenhagyta, például, azt az ítéletet, amelyben kimondták, hogy Wilders 2014-ben, egy választási beszédében, megsértette a marokkóiakat. Büntetést ezért azonban nem kapott.

Most vagyok hatvan éves, és negyven éves korom óta nem voltam szabad

– panaszolta Geert Wilders hétfőn, a bíróságon.