Bangladesben hetek óta tart az egyetemisták által vezetett erőszakos tüntetéssorozat, amelynek a hét végéig már több mint harminc halálos áldozata van. A július 1-jén még békésnek indult diáktüntetések a múlt héten vettek véres fordulatot, miután a bangladesi miniszterelnök, Sejk Hasznia pártja, a Népi Liga ifjúsági szervezete szembehelyezkedett a diákok vezette tüntetőkkel, és véres összecsapásokra került sor a diáktüntetők, az ellentüntetők és a rendfenntartók között. A zavargások nemcsak a fővárosban, Dakkában, hanem országszerte folytatódnak a nagyobb városokban.
A Foreign Policy csütörtöki hírlevelében részletesen elmagyarázta a több mint két hete zajló diáktüntetések hátterét. Az utóbbi évek legnagyobb zavargásait lényegében a köztisztviselői állások betöltését korlátozó bonyolult kvótarendszer váltotta ki.
Az évek óta erősen vitatott kvótás felvételi rendszert még 1972-ben vezettek be – amikor a polgárháborútól és népirtástól szenvedő Bangladesnek sikerült elszakadnia Pakisztántól. A kvótarendszer értelmében a köztisztviselői állások harminc százalékát azok tölthetik be, akik az 1971-es bangladesi függetlenségi háborúban harcoló szabadságharcosok leszármazottai, míg a több állás nagy részét
- különböző hátrányos helyzetűnek tekintett csoportok,
- etnikai kisebbségek,
- nők,
- fogyatékkal élők,
- alulreprezentált területek lakói között osztják el.
A kvótarendszer a köztisztviselői állásoknak összesen 56 százalékát érinti, ez pedig óriási feszültséget generál a diplomás munkanélküliségben élen járó, évek óta súlyos gazdasági recessziótól sújtott dél-ázsiai országban.
Noha Banglades a függetlenség kivívása óta eltelt évtizedekben figyelemre méltó gazdasági növekedést produkált, az ENSZ szerint továbbra is a világ egyik legkevésbé fejlett országa, ráadásul a koronavírus-járvány utáni fellendülés is problematikus volt. A Világbank adatai szerint a GDP növekedése a 2023-as pénzügyi évben 5,8 százalékra mérséklődött az előző évi 7,1 százalékról. A Bloomberg adatai szerint Bangladesben a köztisztviselői állások sokkal stabilabbnak számítanak, és magasabb fizetéssel járnak, mint a piaci állások.
A tüntetők fő problémája mégsem ez, hanem az, hogy a kvótarendszer szerintük a bangladesi miniszterelnök, Sejk Haszina támogatóit részesíti előnyben. 1971-ben Haszina pártja, a Népi Liga állt a függetlenségi törekvések élére. A rendszer kritikusai úgy vélik, a kvótarendszer valódi célja, hogy biztosítsa a kormányon belüli megfelelő párttámogatást. A kvótarendszer emellett csökkenti a munkahelyek érdemeken alapuló elérhetőségét, miközben a munkanélküliség a diplomás pályakezdők körében az egekbe szökik.
Sejk Haszina korábban a 2018-as tiltakozási hullám nyomán egyszer már eltörölte ezt a rendszert, de a bangladesi Legfelsőbb Bíróság idén júniusban visszaállította. Lényegében ez a jelenlegi véres összecsapások kiváltó oka.
Olaj volt a tűzre, hogy a miniszterelnöknő a békésen induló tüntetések kezdetén védelmébe vette az igazságtalannak tekintett kvótarendszert, és legfőbb ellenzéki riválisát zavargások szításával vádolta. A kormányfő később félkatonai szervezetek bevetését szorgalmazta a rendőrség mellett a nagyobb városokban zajló tüntetések leverésére, igaz, vizsgálatokat is ígért a halálesetek ügyében. A Legfelsőbb Bíróság a tüntetések intenzitását látva később ugyan felfüggesztette a kvótarendszer visszaállításáról szóló döntését, és a végleges verdiktet későbbre halasztotta, ezzel azonban elkésett.
Tovább mélyíti a problémát az is, hogy a kormányfő a szélsőséges társadalmi polarizációt felhasználva igyekszik megerősíteni a saját támogatottságát, és azt kommunikálja, hogy a kvótarendszer ellen tiltakozó diákok és támogatóik az ország függetlenségének ellenségei. A tüntetők pedig most már odáig mentek, hogy az országos közlekedés és a kereskedelem megbénításával fenyegetnek.
Állandó végrehajtási rendeletet akarunk a kormánytól, amely kimondja, hogy a kvótákat eltörlik, kivéve azokat, amelyek a fogyatékkal élőket és a kisebbséget támogatják
– fogalmazta meg a fő követeléseket a napokban az egyik dakkai diákvezető.
