A NATO 75. évfordulóján tartott washingtoni csúcstalálkozón a szövetséget érintő történelmi kihívásokra próbáltak megoldásokat találni:
- arra, hogy szorosabb szövetségre lépnének Ukrajnával, miközben az észak-atlanti szövetség határainál már több mint két éve dúl az orosz-ukrán háború,
- a Nyugatnak választ kell adnia az egyre erőteljesebben fellépő Kína jelentette geopolitikai kihívásokra,
- a katonai szövetség szempontjából döntő amerikai elnökválasztás közeledik.
Ahogy Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár mondta, a szövetséget 75 évvel ezelőtt Washingtonban egyetlen ígérettel alapították: az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekintik.
Közeledés Ukrajnához
A csúcstalálkozón a 32 tagország vezetője – köztük Orbán Viktor – által kiadott zárónyilatkozatban az eddigi leghatározottabban kijelentették, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan úton van” afelé, hogy a szövetség tagjává váljon.
Ukrajna jövője a NATO-ban van
– írták.
A nyilatkozat megfogalmazása ezzel együtt arra is vonatkozik, hogy a tagok között továbbra sincs meg az Ukrajna NATO-csatlakozásához szükséges teljes egyetértés, de ahogy a The New York Times elemző cikke írja, a korábbi csúcstalálkozókhoz képest erős szóhasználat ebbe az irányba mutat. A NATO vezetői a dokumentummal határozottan jelezték, hogy Ukrajna előtt járható út van a tagság felé, ám ahogy Stoltenberg is hangsúlyozta, Ukrajna csak az Oroszországgal szembeni háború lezárulta után csatlakozhat a szövetséghez.
Az észak-atlanti szövetség továbbra sem határozott meg pontos ütemtervet arra, hogy Ukrajna mikor válhat taggá, de kijelentették, hogy továbbra is támogatják Kijev demokratikus, gazdasági és biztonsági területeken hozott reformjait, amelyek el fognak vezetni a csatlakozáshoz.
A csúcstalálkozóra rávetette az árnyékát annak a lehetősége, hogy Donald Trump lehet a következő amerikai elnök: a volt államfő számos alkalommal beszélt elismerően Vlagyimir Putyin orosz elnökről, erősen kritizálja Ukrajnát és az országnak juttatott amerikai katonai támogatást.
Emiatt a washingtoni tárgyalások központi témája volt a NATO-nak és az Ukrajnának nyújtott segítség bebiztosítása a Trump-elnökség esetére. „Ukrajna meg tudja és meg is fogja állítani Putyint, különösen a teljes, kollektív támogatásunkkal” – mondta Joe Biden amerikai elnök a beszédében.
A vezetőknek sikerült megállapodniuk több konkrét lépés mellett abban is, hogy
A most megígért támogatások között szerepel még,
- hogy további stratégiai légvédelmi fegyvereket, köztük négy Patriotot és egy SAMP/T rendszert adnak át;
- legalább 40 milliárd euró katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának a következő egy évben (ez ugyanakkor elmarad Stoltenberg korábbi céljától, hogy egy öt évre szóló, 100 millió dolláros összegről állapodjanak meg);
- annak érdekében, hogy a szövetség kivédje az USA szerepének várható csökkenését, felállítanak egy új missziót Németországban, ahonnan Ukrajna támogatását koordinálhatják.
A többi között a Trump jelentette fenyegetés miatt a tagországok az utóbbi szűk évtizedben elkezdtek tempósabban felzárkózni ahhoz a közös vállaláshoz, hogy évente a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.
A csúcstalálkozón kiemelt mozzanat volt, hogy a nyugati országoknak fel kell pörgetniük és modernizálniuk kell a hadiiparukat, ha tartani akarják a lépést elsősorban Moszkva birodalmi ambícióival. Szokás szerint sok más kétoldalú vagy kisebb együttműködést is megkötöttek, egyebek mellett az USA, Hollandia és Dánia bejelentette, hogy az első F-16-os vadászgépek az idén nyárra már bevethetők lesznek az ukránok számára.
A NATO vezetői a zárónyilatkozatban elítélték Oroszország „felelőtlen és kényszerítő” nukleáris fenyegetéseit, a nukleáris fegyverek Fehéroroszországban állomásoztatását. A szövetségesek azonban továbbra is készek fenntartani Moszkvával a kommunikációs csatornákat, hogy megakadályozzák az eszkalációt.
Kínával szemben keményebben
A NATO a zárónyilatkozatban az eddigi leghatározottabb módon ítélte el Kína szoros kapcsolatát Oroszországgal. A tagállami vezetők kinyilatkoztatták, hogy Kína „nem teheti lehetővé a közelmúlt történelmének legnagyobb háborúját Európában” anélkül, hogy ez ne járna következményekkel számára. A NATO Pekinget az orosz háborúban „döntő segítő” szereplőnek nevezte, az általa folytatott kíberkémkedést és a dezinformációs hadműveleteket pedig „az euroatlanti biztonságot érintő rendszerszintű kihívásoknak”.
A nyilatkozat felszólította Kínát, hogy szüntessen be minden anyagi és politikai támogatást, amivel hozzájárul Oroszország háborús erőfeszítéseihez. A NATO vezetői utaltak arra, hogy a 32 tagország kormányai fokozni fogják a Kínával szembeni fellépést, ha az nem korlátozza a civil és katonai célokra is felhasználható technológiák exportját Oroszországba. A kínai chipek, a gépekhez szükséges szerszámok és más alkatrészek ugyanis létfontosságúvá váltak az orosz hadiipar számára, mivel
Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy erős kapcsolatuk révén együtt ellensúlyozzák az amerikai dominanciát a nemzetközi színtéren, és közös érdekük, hogy szembeszálljanak az USA és szövetségesei által gyakorolt nyomással és elszigeteléssel.
Hszi 2012-es hivatalba lépése óta több mint negyvenszer találkozott Putyinnal, legutóbb bő egy hete. A két elnök 2022 elején, hetekkel azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, kijelentette, hogy „nincsenek határai” a szövetségüknek, és Peking ez idáig nem nevezte meg, hogy az orosz-ukrán háborúban kit tekint agresszornak.
Ahogy a The New York Times írta, az USA aggályai nyomán a NATO az elmúlt években egyre inkább napirendjére vette Kína növekvő befolyásának ügyét. Különösen igaz ez az ukrajnai háború kezdete óta, miután Peking felpörgette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatait és technológiai exportját. Ezzel együtt vannak határai a Kína által Moszkvának nyújtott támogatásnak, Peking ugyanis igyekszik fenntartani a befulladt gazdasági növekedést, és ennek érdekében fenntartani a kapcsolatokat az amerikai pénzügyi szektorral. Ezért a kínai vállalatok elkerülik, hogy kész fegyverrendszereket exportáljanak Oroszországba, jegyzi meg a lap.
Orbán, a kerékkötő
Ha volt elrontója a gondosan megtervezett NATO-csúcstalálkozónak, akkor Orbán Viktor volt az, írta a Guardian. A magyar miniszterelnök a komplett EU után NATO-szövetségeseit is feldühítette azzal, hogy a békemissziónak elnevezett akciója során Zelenszkij után Putyinnal és Hszivel is találkozott, mielőtt Washingtonba érkezett volna, hogy aztán Trump floridai birtoka felé vegye az irányt.
Ennek megfelelően sajtóhírek szerint Orbán a Putyinnal és Zelenszkijjel folytatott tárgyalásairól beszélt a republikánus politikusnak a Mar-a-Lago-i birtokán.
A magyar miniszterelnök a jelenlegi amerikai elnöktől nem kért kétoldalú találkozót, csak egy kedvetlen kézfogásra futotta köztük. A találkozó első napján ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan török elnököt dicsérte, mondán, ő vezeti „az egyetlen olyan országot ami sikeresen közvetített az orosz-ukrán háborúban”, mivel tető alá tudott hozni egy megállapodást a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyében.
