Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés (RN), amely a vasárnapi francia választás második fordulójában csak a harmadik helyet érte el, csatlakozik a Patrióták Európáért frakcióhoz – jelentették be hétfőn. A pártcsalád alapítója három közép-európai politikus: Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezére, volt belügyminiszter, illetve Andrej Babis cseh exkormányfő, az ANO párt elnöke.
A Nemzeti Tömörülés csatlakozása azért is érdekes, mert Le Pen tavasszal kizáratta a német szélsőjobboldali pártot, az AfD-t az Orbánék által voltaképpen újrafestett Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból, miután az AfD politikusa, Maximilian Krah májusban azt mondta, hogy a náci Waffen-SS nem minden tagja tekinthető automatikusan bűnözőnek.
Az osztrák Der Standard felemlegeti, hogy 2010-ben Kickl hasonlót mondott egy tévéműsorban, ahol vitapartnere Ariel Muzicant, az Izraelita Kultuszközösség elnöke volt. Kickl elutasította, hogy a Waffen-SS tagjait kollektív felelősségük miatt elítélje. Képtelenségnek, badarságnak minősítette a felvetést, mert szerinte a bűnösség egyedi, individuális dolog, miként az ártatlanság. Muzicant felvetésére, hogy a nürnbergi perekben (a második világháború utáni felelősségre vonások idején) a Waffen-SS-t bűnszervezetnek minősítették, Kickl azt mondta, „ez ugyanolyan képtelenség”, mint amikor a Wehrmacht „kollektív ártatlanságának vélelméről” van szó. Mindez az AfD kizárása miatt újból aktuális lett.
Az FPÖ viselkedése eleve furcsa volt, amikor még az ID tagjaként szavaztak a német pártról:
- Krah kizárására igent mondtak,
- de az AfD eltávolítását az ID-ből nem támogatták.
Ezt a Szabadságpárt hazai ellenfelei, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokrata SPÖ is igyekezett kihasználni. Az SPÖ szerint nem véletlen, hogy az FPÖ nem szavazott az AfD kizárására, hiszen Kickl is megpróbálta korábban relativizálni a Waffen-SS-t. Az ÖVP főtitkára, Christian Stocker is úgy vélte:
Stocker kifejezte reményét, hogy a mérsékeltebb erők az FPÖ-n belül észre térnek, és Kickl „garázdálkodásának” a végét készítik elő. Ám Kickl nem gyengült meg a pártjában, sőt a nemzetközi porondon erősítette pozícióját az új pártcsalád megalapításával.
Illiberális Ausztriát akar a magyar modell alapján
A Szabadságpárt jelenleg Ausztria legnépszerűbb pártja. Felemelkedésüket segítette a nehéz gazdasági helyzet, a koronavírus-válság utóhatásai, a magas infláció és a klímaváltozás elleni vitatott intézkedések. – Kickl egy illiberális Ausztriáról álmodozik: Orbán Viktor politikáját intézményi modellnek tekinti, újraformálná Ausztriát és az ország alkotmányát is – véli Patrick Moreau francia történész-politológus, a párizsi Science Po kutatója.
Thomas Mayer, az osztrák Der Standard véleményírója szerint Kickl, Orbán és Babis célja világos, illiberális Európát akarnak, és a példaképük Donald Trump. A szerző a június 30-án aláírt Patrióta Kiáltványt „provokációnak” és egyfajta hadüzenetnek tartja a közös Európa ellen. Céljuk a nyitott határok, az euró és az erős politikai integráció által jellemzett Európa szétverése, ahogy azt a Putyin-relativizálók, a migrációellenes erők és a jogállamot semmibe vevők már régóta mondják, írja.
Amikor június végén Bécsbe hívta a magyar miniszterelnököt, Kickl a migrációellenes politikája miatt dicsérte Orbánt. Az osztrák politikus maga is bevándorlásellenes: kampányának eleme, hogy
Ausztria erőd,
amely megfékezi a migrációt. Az FPÖ megvétózná Ukrajna EU-csatlakozását is. Mindkét ügyben a magyar álláspont és az FPÖ nézetei közti hasonlóságot emeli ki az Euractiv. Ezek után nem meglepő, hogy a bécsi hármas találkozón és az FPÖ másnapi közleményében is körbeudvarolták Orbán Viktort. Eszerint Magyarország soros EU-elnöksége „reményteli ellenpont” a brüsszeli elitek félrecsúszott, rosszul irányított kurzusához képest. Az FPÖ szerint a „patrióta fordulat egyre inkább erőre kap”, és szeptemberben jöhet egy Szabadságpárt által vezetett osztrák kormány, az élén „Herbert Kickl népkancellárral”.
Orbánnak régóta hízeleg az FPÖ, az osztrák párt európai listavezetője, Harald Vilimsky a tavaszi kampányban azt mondta: szívesen látná az Európai Bizottság elnökeként a magyar miniszterelnököt. Vilimsky egyébként 2016-ban részt vett Moszkvában annak a szerződésnek az aláírásán, amely az FPÖ és az Egységes Oroszország nevű párt között jött létre. Az utóbbi gyakorlatilag Vlagyimir Putyin hatalmi gépezete. Vilimsky azóta is hű maradt önmagához, és nem felejtette el Orbánt sem dicsérni: köszönetet mondott neki a béke ügyében folytatott egyeztetéseiért.
A „népkancellár”
A Szabadságpárt már-már megválasztottnak tekinti vezetőjét, ezért emlegetik „népkancellárként” a pártvezért, ám ennek a kifejezésnek zavaros múltja van a Der Standard szerint. A nácik 1933-ban, Adolf Hitler hatalomra jutása évében kezdték a vezérüket népkancellárnak nevezni. Főleg Joseph Goebbels propagandaminiszter hívta beszédeiben így Hitlert, de plakátokon is előfordult a kifejezés. A német értelmező szótárként is funkcionáló Duden 1941-ben azt írta a Volkskanzlerről: „Hitler megjelölése, annak az összefonódásnak a kifejezésére, amely a nép és a Führer (Vezér) között fennáll”.
Kickl 2023-ban visszautasította, hogy a náciktól kölcsönözte volna a népkancellár szót, inkább Leopold Figl egykori osztrák kormányfőre gondolt. A Wikipedia német oldala szerint valóban nevezték így Figlt, az 1945 utáni első osztrák kormányfőt, sőt egyik későbbi utódját, az SPÖ legendás alakját, Bruno Kreisky osztrák kormányfőt is. Egy másik SPÖ-s kormányfőre, Alfred Gusenbauerre is használták ezt a kifejezést. De sem Figl, sem Kreisky, sem Gusenbauer nem csinált ebből olyan propagandát, mint Kickl, aki az elitellenes retorikájához használja a kifejezést, így azokkal szemben határozza meg magát, akik a rendszerből jöttek, és a rendszerért dolgoznak.
A szeptember 29-ei választáson három párt indul eséllyel: a radikális jobboldali, ellenzékben lévő FPÖ vezeti a közvélemény-kutatásokat, ám a kormányzó, mérsékelten jobboldali Néppártnak készített belső felmérés szerint állítólag már csak egy százalékponttal előzi meg az ÖVP-t. A június 9-ei európai parlamenti választáson a Szabadságpárt hasonló arányban (25,4:24,5) múlta felül Karl Nehammer hivatalban lévő osztrák kancellár pártját.
A felmérésekben harmadik helyen a szociáldemokrata SPÖ áll, amely Andreas Babler vezetésével 23,2 százalékig jutott a júniusi EP-választáson. Babler egy friss hír szerint fel akarja jelenti Orbán Viktort, mert Magyarország alig fogad be menekültügyi kérelmeket. Babler – aki a menekültek befogadóközpontjáról ismert Traiskirchen polgármestereként vált ismertté – ezzel azt akarja elérni, hogy az EU-ban igazságosabban osszák el a menedéket kérelmezőket.
Kiskl támogatottsága az utóbbi hetekben gyengülni látszik, ahogy pártja népszerűsége is. Korábban 30 százalék közelében is járt az FPÖ, nem véletlen, hogy Nehammer kancellár magabiztosan nyilatkozott az osztrák köztévének csütörtökön, amikor a szeptemberi választás utáni esetleges koalíciós lehetőségekről kérdezték.
A Kicklre vonatkozó kijelentése azért érdekes, mert az FPÖ vezére éppen Sebastian Kurz néppárti kancellár kormányában volt belügyminiszter 2017 decemberétől 2019 májusáig.
Az osztrák titkosszolgálat diszkreditálása
Ez a másfél év az osztrák titkosszolgálatok és a rendőrség számára az egyik legzavarosabb időszakot jelentette. Erről idén májusban számos szakértő és érintett nyilatkozott a Politico című brüsszeli lapnak. A cikk szerint Putyinnak 2018-ban sikerült „eltérítenie” Ausztria kémügynökségét, és most, 2024-ben ezt az egész osztrák kormánnyal ismételné meg.
Mi történt az akkoriban Kickl felügyelete alatt álló osztrák rendőrségnél, és mit művelt a rendőrség a titkosszolgálat bécsi főhadiszállásán? 2018. február 28-án reggel egy rendőri egység parancsnoka, Wolfgang Preiszler megnyomta a csengőt Ausztria belső elhárítással foglalkozó titkosszolgálatának kapuján. A BVT nevű szervezet őrségének Preiszler megmutatta az igazolványát, és hamarosan Glock pisztolyokkal felfegyverzett rendőrök tucatjai árasztották el az épületet. Preiszler azt nem mondta el a BVT-nek, hogy „civilben” az FPÖ helyi politikusa.
A Politico május végén idézte fel a hat évvel ezelőtti esetet, amely megroppantotta az osztrák titkosszolgálatok működését. A szakszerűtlenül végrehajtott, bizalmas információkat tartalmazó adathordozókat is érintő razzia a BVT reputációját annyira meggyengítette a nemzetközi hírszerzés világában, hogy azóta a titkosügynökséget be is zárták. Hat év távlatában hírszerzési szakemberek azt mondták,
Ez azonban csak az első lépés volt, a távlati cél az lett volna, hogy az osztrák hírszerzés élére új vezetés kerüljön, mely a Kreml befolyása alatt állt volna. Ebben az erőfeszítésben kulcsszerepe jutott a 2018-ban regnáló kormánykoalíción belül a kisebbik partnernek, a Szabadságpártnak.
Idén áprilisban az osztrák államügyészek nyilvánosságra hozták annak a személynek a nevét, aki a gyanújuk szerint az akció hátterében állhatott. Jan Marsalekről van szó, aki a Wirecard-botrány főszereplője volt a cég második embereként. A Wirecard online fizetések feldolgozására szakosodott cég volt, melynek összeomlása megrengette a tőzsdéket – 1,9 milliárd euró eltűnéséről szóltak a hírek.
Marsaleket máig hiába keresik a hatóságok, menekülése után az Oroszországgal szoros kapcsolatban álló Belaruszban bukkant fel, de egyes sejtések szerint ma már Oroszországban rejtőzhet, miután a friss vádak szerint az orosz katonai hírszerzésnek, a GRU-nak dolgozott valójában.
A Politico szerint Marsalek terve egészében mégsem vált valóra. Bár a BVT reputációja valóban összeomlott, ám mielőtt még egy új titkosszolgálatot kiépíthettek volna az FPÖ felügyelete alatt, 2019-ben az Ibiza-videó botránya elsodorta a Szabadságpárt akkori vezetését. Ekkor Heinz-Christian Strache alkancellárnak és FPÖ-vezérnek, illetve oroszbarát párttársának, Johann Gudenusnak le kellett mondania. Ezek után az ÖVP-FPÖ-koalíció összeomlott. Azóta az FPÖ ellenzékbe került, és a titkosszolgálatokat ugyan átszervezték, de már nem Marsalek intenciói alapján.
Putyin hasznos idiótái?
Preiszler emberei a BVT-nél olyan iratokat és adatokat is begyűjthettek, melyek éppen az FPÖ és néhány szélsőjobboldali szervezet, elsősorban az Identitárius Mozgalom közötti kapcsolatokra vonatkozhattak. Találhattak olyan dokumentumot is, amely magáról Preiszlerről szólt. Egy elítélt neonáci, Gottfried Küssel meghívóját egy eseményre – ahova ő is „hivatalos volt”. A BVT korábbi vezetőjének a házkutatás utáni tanúvallomása szerint ez a dokumentum a razzia óta nincs meg.
Preiszlerék 40 ezer gigabyte információt, így különlegesen védett, titkos anyagokat is lefoglaltak.
Hogy ehhez az adatbankhoz az oroszok hozzáférhettek-e a razzia utáni káoszban – arra a Politico nem tudott megbízható forrást találni. Ugyanakkor a Neptun Adatbank rendőrségi lefoglalása után Ausztriát a nemzetközi partnerei leválasztották a legbizalmasabb információkat megosztó hálózatukról.
Ezt a bonyolult ügyet nem is minden vonatkozásában az osztrák titkosszolgálatok derítették fel (hiszen ezek működését Marsalekék próbálták megbénítani), hanem volt olyan eset, amikor a brit hírszerzés tájékoztatta róluk Ausztria illetékes hatóságait. Példa erre Egisto Ott, egy magas rangú BVT-tiszt tevékenysége, ami miatt Nehammer kancellár az idén kénytelen volt összehívni az osztrák nemzetbiztonsági tanácsot. Ott ráadásul nemcsak a BVT-nél szerezhetett az oroszok számára értékes információkat, amelyeket Marsaleken át továbbíthatott Moszkvába, hanem a külügyminisztériumban is „sejteket” szervezett, amikor ott a Szabadságpárt által felkért Karin Kneissl volt a tárcavezető. Kneissl esküvőjén annak idején megjelent Vlagyimir Putyin is, és ma már Oroszországban él.
Az osztrák Neos párt elnöknője a Politico cikkének májusi megjelenése után vizsgálatot követelt Kickl esetlegesen Putyinnal fennálló kapcsolatai miatt. Beate Meinl-Riesinger szerint a kérdés most az, hogy Kickl hasznos idiótája-e Putyinnak, vagy tudja, hogy mit csinált.
Tisztán akarok fogalmazni: árulásról beszélünk
– mondta a liberális párt vezetője. Az FPÖ szóvivője visszautasította Meinl-Riesinger vádjait, szerintük a Neos kezdeményezése alaptalan kísérlet a Szabadságpárt bemocskolására.
Osztrák ügyészek ugyanakkor április végén már indítottak egy vizsgálatot Kickl ellen hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt. Az eset szintén arra az időszakra nyúlik vissza, amikor Kickl belügyminiszter volt. Ekkor állítólag arra használt fel közpénzeket, hogy médiahirdetésekért cserében a pártjáról kedvező hírek lássanak napvilágot.
Ha a Szabadságpárt tényleg csak egy százalékponttal vezet Néppárt előtt, akkor egyre nagyobb az esélye annak, hogy Nehammer kancellár megtarthatja a posztját az őszi választás után is. A szintén ÖVP-s Christian Drexler, Stájerország tartományfőnöke mindezek után nem is a sokak által előrejelzett ÖVP-FPÖ együttműködést javasolja a választások utánra, hanem a Néppárt és az SPÖ összefogását, vagyis a hagyományos nagykoalíciót.
