Élő Nagyvilág

Lukasenka lengyel és litván területek megszállásáról kérdezte parancsnokát

Handout / Belarusian presidential press service / AFP
Handout / Belarusian presidential press service / AFP

Az orosz-ukrán háború keddi történéseiről itt olvashat.

Herszont és Harkiv környékét támadták az oroszok

Az orosz erők szerdán csapást mértek a dél-ukrajnai Herszonra, ahol eltaláltak egy hivatali épületet a megyeszékhely központjában – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon. A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régióban, Beriszlav környékén lévő Mihajlivka falura kamikaze drónnal mértek csapást az oroszok. A támadás következtében egy helybeli idős nő életét vesztette.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők mintegy 15 települést támadtak a régióban tüzérséggel, és Sahid drónokkal, aminek következtében házak rongálódtak meg, és legalább három lakos megsérült.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Ukrajnát támadó 13 orosz csapásmérő drónból tízet megsemmisítettek.

Az ukrán vezérkar reggel harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz megszállók a fronton hét irányban támadták meg a védők állásait, a legaktívabban Donyeck megyében, Novopavlivka térségében. Az elmúlt nap folyamán 67 katonai összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 439 ezer fölé emelkedett. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 25 drónt.

Őrizetbe vett két orosz hírszerzőt az ukrán titkosszolgálat

Őrizetbe vette az ukrán SZBU az orosz hírszerzés két ügynökét, akiket azzal vádolnak, hogy érzékeny katonai célpontok helyét adták át az ellenséges erőknek.

Mióta Oroszország több mint két évvel ezelőtt lerohanta Ukrajnát, erőteljesen lépnek fel azokkal szemben, akiket Moszkvával való együttműködéssel gyanúsítanak. A háború kezdete óta több ezer ilyen büntetőeljárás indult.

„A különleges művelet eredményeként két FSZB-ügynököt vettek őrizetbe Kijevben és Odesszában” – áll az SZBO közleményében.

A bűnözők megpróbálták azonosítani az ukrán csapatok tartózkodási helyeit, és el akarták küldeni a megszállóknak a megfelelő koordinátákat légitámadások beállításához

– írták. Az orosz hírszerzőket – mint írták – tevékenységük közben tetten érték. Mindkettejüket kollaborációval vádolták meg, ami életfogytiglani börtönbüntetést vonhat maga után.

Az ENSZ tavaly közölte, hogy Ukrajna a háború kezdete óta több mint 6,6 ezer büntetőeljárást indított „magánszemélyek ellen kollaboráció és más, a konfliktussal kapcsolatos bűncselekmények miatt”.

(The Guardian)

Hússzorosát költi hadiiparra Ukrajna az orosz invázió előtti szinthez képest

Közel 1,4 milliárd dollárt irányzott elő 2024-re az ukrán kormány fegyverek vásárlására és hazai fejlesztésére. Ez hússzorosa annak az összegnek, amit Ukrajna az orosz invázó előtt erre célra költött.

Jelentős változás az is, hogy a fegyverek nagy részét ma már magántulajdonban lévő gyáraktól vásárolják. Ezek az üzemek országszerte egyre nagyobb számban jelennek meg, és gyorsuló ütemben válnak uralkodóvá a korábban állami vállalatok uralta hadiiparban.

Az ukrán védelmi ágazatot az invázió kezdete óta mindamellett pénz- és munkaerőhiány jellemzi. Katonai vezetők szerint a rendszer működését ráadásul a túlméretezett állami bürokrácia is nehezíti.

(The Guardian)

Lukasenka egy fehér pomerániai spitzet simogatva érdeklődött a Suwalki-folyosó elleni támadásról

Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök felvetette a Suwalki-folyosó elleni támadás lehetőségét.  A Fehéroroszországot az Oroszországi Föderáció exklávéjától, Kalinyingrádtól elválasztó földszoros litván és lengyel határterületen fekszik. A nehezen védhető sík terület Litvánia függetlenedése óta forrópontnak számít a Nyugat és Oroszország között.

A fenyegető kijelentés egy fehérorosz kormánypárti Telegram-csatornán közzétett felvételen hangzott el, melyen Lukasenka az Északnyugati Operatív Parancsnokság parancsnokával, Alekszandr Naumenkóval társalog, és közben egy fehér pomerániai spitzet simogat.

Lukasenka a parancsnoktól a Suwalki-folyosó szélességéről érdeklődik, amiről „ők (itt feltehetően Litvániára utal – a szerk.) mindig beszélnek”.

Nem szabadna így viselkedniük. Most szembe kell szállnotok a balti államokkal… És Lengyelország egy részét is el fogjátok foglalni

– mondta a fehérorosz vezető, miután megtudta, hogy egyenes vonalban 104 kilométer széles folyosóról beszélnek.

Lukasenka ezután azt is megkérdezte, hogy a parancsnok „a csapataival” meg tudja-e tartani ezt a területet. Naumenko erre válaszul biztosította, hogy minden akciót megterveztek, és éppen a harckészültség kérdéseit dolgozzák ki, a személyzetet pedig kiképzik.

Nem először kerül szóba a fehérorosz vezetésben a Suwalki-folyosó elleni támadás. 2023 októberében Pavel Muraveika, a Fehérorosz Biztonsági Tanács első titkárhelyettese egyszer már javasolta, hogy „törjenek át” Kalinyingrádba, ezzel nagy felháborodást váltva ki Litvániából.

(Ukrajinszka Pravda)

Olvasói sztorik